Birkózó-vb után: Európa leszakadt, mi teljesítettük a minimumelvárást

A kötöttfogásúak vitték a prímet az Arena Zagrebben, hiszen mindkét magyar érmet s mellé a két ötödik helyezést ők szerezték, ezzel az elismerésre méltó 7. helyen végezve a csapatrangsorban. Jóllehet, arra nem számítottunk, hogy a dobogó második fokára a kétszeres Eb-bronzérmes Vitek Dárius (130 kg), a harmadikra pedig a 72 kilóban Európa-bajnok, vb-második Fritsch Róbert (77 kg) áll fel, és éppen a regnáló vb- és Eb-győztes Losonczi Dávid (87 kg), valamint a vb-második, Eb-harmadik Szőke Alex (97 kg) marad le róla hajszállal.

„Persze voltak bosszantó hibák és ítéletek, de összességében azt hoztuk Zágrábban, amit szerettünk volna, most éppen Dárius és Robi állhatott dobogóra, Alexnek és Dávidnak nem jött össze – mondta Bácsi Péter, az MBSZ szakmai igazgatója. – Hozzáteszem, Alex esetében engem jobban bosszantott az orosz Artur Szargszjan ellen egy-eggyel elveszített negyeddöntő, mint az azeri Murad Ahmadiyev ellen öt-öttel elveszített bronzmérkőzés. Dávid térde az elődöntőben megsérült, és a helyosztón tisztán látszott, hogy hátráltatja, dicséret illeti, mert ilyen állapotban is vállalta, és meg sem fordult a fejében, hogy nem küzd meg a dobogóért.”

Bácsi Péter Vitek Dáriusról azt mondta, hogy ezen a világbajnokságon ő vitte a prímet, meg kell emelnünk előtte a kalapunkat: „Meccsről meccsre jobban birkózott, kétszer is nagyobb hátrányból fordított, klasszis teljesítményt nyújtott, amihez, reméljük, hozzászokhatunk. Az iráni Amin Mirzazadeh egyelőre túl nagy falat volt neki, ugyanakkor egyre kevesebb olyan vetélytárs van a mezőnyben, akit még egyszer sem tudott legyőzni. És milyen évben tudott egyszerre Eb-bronzot és vb-ezüstöt szerezni?! Megcsinálta kőkeményen az alapozást, utána folyamatosan betegség vagy sérülés hátráltatta, tényleg le a kalappal előtte!”     

S ne feledkezzünk meg Fritsch Róbertről sem, aki rendkívül fontos bronzérmet szerzett, karrierje során először szerepelt olimpiai kategóriában, 77 kilóban világbajnokságon: „Csattanós választ adott azoknak, akik abban kételkedtek, neki kell-e itt lennie a vébén. Megmutatta, hogy világklasszis, csak az olimpiai bajnok japán Kuszaka Naótól kapott ki. Az övé volt a vébé egyik legszebb magyar pillanata, amikor a bronzmeccsen ötpontos hátrányban a semmiből olyan négypontos billentéssel jelentkezett, amelynek köszönhetően aztán fordítani tudott, ráadásul a mezőny egyik legügyesebb és legképzettebb birkózója, az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes kazah Demeu Zsadrajev ellen.”     

Négy női birkózónktól valamelyest többet vártunk előzetesen, csupán egy győztes meccsnek örülhettünk: „Borzalmasan nehéz sorsolásokat kaptunk, ennek alapján inkább csak a pontszerző helyek megszerzésében bízhattunk, és ez nem is volt messze Bognár Erikának és Dollák Tamarának sem. Szabados Noéminak volt a legkeményebb dolga, Szabó Niki kilenc másodpercet töltött a szőnyegen, sajnos megsérült. Hárman vigaszágra kerültek, csupán Tamara nem, ő nagyon bosszantó vereséget szenvedett a későbbi bronzérmes, nem mellesleg háromszoros Európa-bajnok orosz Olga Horosavcevától, már az önmagában nagy tett, hogy hatpontos hátrányban kétszer megpörgette, a fordítás sajnos nem jött össze.”     

Szabadfogásban is négy birkózónkért szoríthattunk, közülük az idén 97-ről 125 kilogrammra váltó Bajcajev Vlagyiszlav jutott a legtovább, ötödik lett.

„Kis hiányérzetem van, mert talán születhetett volna egy érmünk, Bajcajev nem volt annyira messze tőle, nagy neveket vert meg. Kuramagomedov Muradtól régóta várjuk a dobogós helyezést, közel van az élmezőnyhöz, de akad néhány olyan versenyző, akit nem tud legyőzni – kérdés, valaha képes lesz-e a szintlépésre. Muszukajev Iszmailnak a hatvanöt kilogramm a súlycsoportja, de hetvenben is jobban teljesített annál, amit vártam. Végh Richárd ismét bizonyította, hogy érdemes vele számolni, remek győzelmet követően kikapott a vb- és Eb-ezüstérmes orosztól, ezzel kiesett.”     

Bácsi Pétertől megtudtuk, a csapat a minimumelvárást teljesítette Zágrábban: „Örömteli, hogy viszonylag szűk csapattal is ott vagyunk a nagy birkózónemzetek mögött, sőt, meg is előzünk néhányat. Bőven akadtak bravúrjaink, amelyekre szívesen emlékezhetünk vissza. Irán, Észak-Korea és Japán elképesztő volt, birkózói hihetetlen formába lendültek. Az ázsiai dominancia nagy, Európa leszakadásban van, ám mi próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy az élmezőnyhöz tartozzunk.”     

Ázsia vitte a prímet Zágrábban

Három fogásnemben összesen 30 aranyérmet, 30 ezüstérmet, valamint 60 bronzérmet lehetett megszerezni a világbajnokságon. Tizennégy ország ünnepelhetett világbajnokot, 34 ország köszönthetett legalább egy dobogóst. Az ázsiaiak fölénye tekintélyt parancsoló volt Zágrábban, a kontinens sportolói 18 arany-, 15 ezüst- és 30 bronzérmet szereztek, a vb-címek 60 százalékát és a vb-érmek 52 százalékát vitték haza. Európa 7 arany-, 13 ezüst- és 26 bronzéremnek örülhetett (38%), Amerika 5 arany-, 3 ezüst- és 4 bronznak (10%). Mindössze négy olyan ország volt, amely egynél több világbajnoki címet szerzett, az éremtáblázatot Japán (7, 3, 3) nyerte meg, megelőzve Iránt (6, 4, 5), az Egyesült Államokat (4, 1, 3) és Észak-Koreát (3, 2, 2). Irán teljesítménye abból a szempontból különösen meghökkentő, hogy női birkózásban egyáltalán nem indít sportolót. Magyarország egy-egy ezüst- és bronzéremmel a 18. helyen végzett az éremtáblázaton, nyolc európai ország előzte meg, ha az aranyakat nem számítjuk, s csak az éremszámot vizsgáljuk, akkor hetedikek vagyunk a vonatkozó rangsorban, és ebben a tekintetben egyetlen ország sem tudott megelőzni minket az Európai Unióban, innen egyedüliként szereztünk két medáliát.