BL: A félelmet el kell felejteni! – olasz üzenet a Fradinak

– Budapesten négy-egyre kikapott a Ferencváros a Juventustól. Tanulhat-e abból a mérkőzésből a magyar csapat?
– Tanulhat, sőt arra számítok, hogy tanult is – felelte Aldo Dolcetti. – A meccset figyelve az volt a benyomásom, hogy a Ferencváros nagyon tart az ellenfelétől, néha szinte rémülten játszik. A félelmet el kell felejteni! A torinói mérkőzés kiváló alkalom arra, hogy az FTC szabadon, saját erejében bízva, a negatív érzéseket hátrahagyva szálljon harcba.

– Magyar szempontból nem sok jót sejtet, hogy Cristiano Ronaldo újra kirobbanó formában futballozik, a hétvégén például az ő két góljával nyert a Juventus a Cagliari ellen.
– Egész edzői pályafutásom alatt ő volt az egyetlen, akinél azt éreztem, egyáltalán nem számít, hogy éppen szürke hétköznapi edzésen vesz részt, vagy a legfontosabb mérkőzésre fut ki. Könnyedén, mosolyogva, mégis teljes erőbedobással dolgozik, és pontosan tudja magáról, hogy bármikor képes gólt szerezni. A versenyszellem legmagasabb szintjét képviseli, valóban egyedülálló. Játékával, kisugárzásával nemcsak maga segíti a csapatot, hanem energiát, magabiztosságot is ad a többieknek.

– Ha valaki ennyire céltudatos, adva van a kérdés: mennyire fogadja el az edzői utasításokat?
– Könnyű vele együtt dolgozni, éppen a professzionális hozzáállása miatt. A csapat húzóembereivel, a vezéregyéniségekkel mindig másként kell bánni, sőt sokszor még a szakvezetőnek van mit tanulnia tőlük. Gondolok itt Cristiano Ronaldo, Gianluigi Buffon vagy Andrea Pirlo példájára. Számos jelzést adtak arról, mit jelent csúcsjátékosnak lenni a hétköznapokban is.

– Andrea Pirlóval még mint játékossal volt dolga – milyennek látja őt új, edzői szerepében?
– Játékszemlélete, intelligenciája, klasszikus szervezőmunkája, technikai képzettsége futballistaként vezéralakká tette, és emberként is tiszteletet vívott ki magának az öltözőben. Rátermettségét bizonyította, és kétségtelenül labdarúgóként mutatott erényeinek köszönheti, hogy edzőként rögtön olyan rangos feladatot bíztak rá, mint a Juventus vezetése.

– Kivételes őszt él át a magyar labdarúgás: a Ferencváros a BL csoportkörében játszik, a válogatott kijutott az Európa-bajnokságra és megnyerte Nemzetek Ligája-csoportját a B-ligában. Tízegynéhány éve volt rálátása az itteni viszonyokra – miben érzékeli a változást?
– A stadionok építése bizonyára elengedhetetlen segítség volt a megfelelő környezet kialakításához, én azonban inkább szakmai téren feltételezek előrelépést, az akadémiák működésében. A magyar játékosok képzésének javulását és az általános színvonal-emelkedést érzékeltethetik a válogatott eredményei, ez azonban még csak egy hosszú út eleje. Biztatást, magabiztosságot jelenthet a folytatáshoz, és ezen a téren különösen fontosnak tartom a válogatott újabb Eb-szereplését.

– A sikereknek adott némi olasz színezetet Marco Rossi szövetségi kapitány személye.
– Ismerem őt, annak idején futballistaként játszottunk egymás ellen, váltottunk is néhány üzenetet a közelmúltban. Munkájának gyümölcsét megítélésem szerint az a felismerés hozta meg, hogy futballistái gondolkodásából indult ki, a képességeikhez igazodva alakította ki a játékot.

– Ott van például Szoboszlai Dominik, akit az olasz Tuttosport rangos nemzetközi elismerésén a jelöltek közé választották, és végül Európa nyolcadik legtehetségesebb fiataljának ítéltek a Golden Boy-díj szavazói. Mire viheti?
– Ígéretesnek látom a helyzetét, két okból. Egyrészt fiatal kora ellenére elismerték a tehetségét, másrészt bár még hosszú tanulási folyamat áll előtte, megvetette a lábát az európai futball­életben. Az biztos, hogy jól kell megválasztania a váltás időpontját és majdani csapatát. Úgy érdemes továbblépnie, hogy már tökéletesen bíznak benne, és ő is bízik magában. Az nála már nem elegendő, ha ígéretként kezelik.

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Csillag Péter, Határ Dávid (szöveg), Pusztai Viola (videó) és Árvai Károly (fotó)