A Sheriff és az idegenek – Deák Zsigmond jegyzete

A Bajnokok Ligája történetének legnagyobb meglepetése – nagyjából így aposztrofálhatjuk, hogy első moldovai csapatként a csoportkörben most bemutatkozó Sheriff Tiraspol kedden idegenben 2–1-re megverte a 13-szoros BL-/BEK-győztes Real Madridot. Moldova még nekünk, földrajzilag valamivel közelebb állóknak is rejtélyes ország, a belőle kivált, senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságról – itt található a mintegy 134 ezer lakosú Tiraspol városa – nem beszélve, de akkor mit gondoljunk azokról a nyugatiakról, akik Budapestet összetévesztik Bukaresttel? Ők tényleg most szembesültek vele, hogy van ilyen szeglete a földkerekségnek, arrafelé is élnek emberek, sőt, futballoznak, olyannyira, hogy még a nagy Realt is móresre tudják tanítani.

A Sheriffet akkor mutattuk be részletesen, amikor 141. klubként bejutott az idei BL csoportkörébe, s még nem sejtettük, hogy mindenkit meghökkentve két győzelemmel kezdi a premiert. Gyorsan szögezzük le, a moldovai labdarúgásnak nincs sok köze a váratlan bravúrhoz, egyrészt a már említett szakadár állami háttér miatt (jobb híján képviseli csak az orosz identitású gárda a kék-sárga-piros színeket), másrészt mert csak nyomokban található a keretben „hazai” játékos. A Bernabéu-stadionban kivívott diadalt elérők között volt brazil, görög, kolumbiai, perui, luxemburgi, üzbég, ghánai, mali, Trinidad és Tobagó-i, macedón (utóbbi a Videotonból ismert, ezúttal időhúzó csereként beálló Boban Nikolov), de moldovai egy sem, még a vezetőedző is ukrán. A seriff és az idegenek – utalhatnák a nyolcvanas évek nálunk is nagy sikerű vígjátékára Bud Spencerrel a főszerepben, egy h betűt beletuszkolva hősünk foglalkozásába.

Mi lehet a titka egy nem létező ország igenis létező csapatának? Egyrészt a biztos gazdasági háttér – a Sheriff cégcsoport adja a helyi adóbevételek negyedét –, másrészt a vadkeleti jellegű (a tulajdonosok szovjet belügyi vonalról érkeztek, s néha pisztollyal az asztalon kötik a szerződéseket), mégis tudatos játékospolitika. Olcsón vesznek focistákat, akiket drágán adnak el, a haszon jó részét pedig visszaforgatják a csapatba. Az eredmény először helyi szinten manifesztálódott – 2001 óta csak kétszer maradtak le a bajnoki címről –, most pedig eljött a nemzetközi siker ideje. Írhatnám berobbanásnak is, de ezzel nem viccelek, mert korábban előfordult, hogy a tiraspoli klubelnök a szünetben gránátot gurított a vesztésre álló „seriffek” öltözőjébe, mondván, ha kikapnak, robbanni is fog… Maradjunk annyiban, a jelek szerint kacskaringós, más által nem járt úton is el lehet jutni a BL történetének legnagyobb meglepetéséig.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!