BACSKAI JÁNOS 2020.10.28 11:33 Frissítve: 2020.10.28 18:36

A Lobanovszkij-iskolát kijárva lett Rebrov tökéletes Fradi-edző

A Dinamo Kijev, „a nagy D” a legismertebb Dinamo a futball világában (elnézést kérünk a Dinamo Moszkva és a Dinamo Zagreb híveitől), és a legnagyobb ukrán sportegyesület ezer szállal kötődik Magyarországhoz, a magyar futballhoz.

A mester (balra) és segédje (Forrás: Képes Sport)

 

A sztálinizmus sötét éveiben alakult a Dinamo, 1927-ben, a kommunista sportirányítók Dinamo-mániájának egyik bizonyítékaként: de a D betű egyben azt is jelentette, hogy a belügyminisztérium, a rendőrség felügyelete alá kerültek, ennek minden átkával és áldásával együtt. Az első Dinamót maga a rettegett Feliksz Dzerzsinszkij, a GPU, a későbbi KGB atyja hozta létre.

 AJÁNLÓ
 Hová lettek a 6–0 hősei és a 0–6 vesztesei?

A szorosabb gyeplő mellett magasabb életszínvonal, azaz nagyjából normális élelmezés és ruházkodás várta a fiatalokat, a csapat részt vett az 1936-os szovjet bajnokságon is, amelyet első alkalommal írtak ki. A német megszállás alatt is futballoztak a korábbi profik, megvertek magyar és náci alkalmi csapatokat is, a Luftwaffe legyőzése azonban sokak életébe került... Ezt az esetet dolgozta fel a Két félidő a pokolban és a Menekülés a győzelembe című film is.

Ha nem ismernénk a történelmet, azt írnánk, hogy a háború után visszaállt a rendes kerékvágásba az élet, de ez a kései sztálinizmusban egészen mást jelentett… A hatvanas évekre sikerült megtörnie a Dinamo Kijevnek a moszkvai klubok egyeduralmát, a szovjet érát 13 bajnoki aranyéremmel zárta, ami rekordnak számít.

Oroszlánkörmeit megmutatta Európának is, először az 1975-ös, majd az 1986-os Kupagyőztesek Európa-kupájában, a Ferencvárost (erről Marosi Gergely és Thury Gábor írt remek dolgozatot), majd az Atlético Madridot megverve a fináléban. 1975-ben elhódították az európai Szuperkupát is a Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Karl-Heinz Rummenigge, Gerd Müller-féle Bayern Münchennel szemben, kettős győzelemmel, a később Aranylabdáig és majdnem újpesti légióskodásig jutó Oleg Blohin három góljával.

A kulcsember azonban nem ő volt, hanem a vezetőedző, Valerij Lobanovszkij, aki a legnagyobb tisztelői szerint is maga a sztálini típusú vezetés.

„Borzasztó kemény, talán túlságosan szigorú módszereket alkalmazott. Nem tűrte az ellenvéleményt. Aki vele beszélt, az leizzadt, a mondandója felét meg elfelejtette, mire beért hozzá. Emlékszem, Szocsiban edzőtáboroztunk, és reggelente, miközben alig bírtam felkelni az ágyból, azt kérdeztem szobatársamtól, Igor Belanovtól: «Te, Igor, meddig fog ez menni? »Aztán mentünk, csináltuk. Mint egy túlélőtáborban. Nem volt pardon. Blohin egyszer lazábbra vette a dolgot, idegesítette, hogy a fiatalok térdmagasságban csúszkálnak. Lobanovszkij magához intette: «Oleg, itt nincs idős vagy fiatal, aranylabdás vagy pályakezdő, most vagy visszamész, vagy viszlát!». Blohin szó nélkül visszament” – emlékezett vissza később a kijevi iskolára Rácz László.

A nagy Lobanovszkij nélkül is elég kemény volt a szovjet sportiskolák világa, egymással és a rangidős csapattársakkal is meg kellett küzdeni, aki azonban mindezt elviselte, mentálisan és fizikailag készen állt a legnagyobb csatákra is.

Maga Lobanovszkij kreatív, technikás futballista volt, ki is lógott a hajtós, robotolós Dinamóból, tehát imádták a szurkolók. De edzőként lett legenda, háromszor vezette a Kijevet és háromszor a szbornaját, előbbivel nyert 14 bajnoki címet és ugyebár két KEK-et, utóbbival 1988-ban Európa-bajnoki ezüstérmes lett, de az 1986-os és az 1990-es világbajnokságról is keserű szájízzel térhetett haza.

A középső szereplés köti őt a magyar futballhoz, sajnos: 1986-ra remek csapatot épített Kijevben, ezért lehetett ismét szövetségi kapitány, és ugyan hazánkban mindenki az ellenkezőjét várta, így Mezey György is, de a klubcsapatára építette a válogatottat is.

A vb-keretből Volodimir Bezszonov, Anatolij Demjanenko, Ivan Jaremcsuk, Pavel Jakovenko, Olekszandr Zavarov, Oleg Kuznyecov, Blohin, Andrij Bal, Viktor Csanov, Vadim Jevtusenko, Igor Belanov és Rácz képviselte a kijevieket, azaz egy komplett kezdőcsapat és egy csere; ráadásul a többiek közül Hennagyij Litovcsenko és Oleh Protaszov későbbi, Szerhij Krakovszkij korábbi kijevi, és ott lett volna Mexikóban a védő Szerhij Baltacsa is, ha le nem sérül a KEK-döntőn.

A rossznyelvek szerint gépies robotemberek plusz Blohin alkották a Kijevet (a kommunista Ajaxot) és a válogatottat, Belanov Aranylabdáján is lehetne vitatkozni, de tény: a dinamósokat elképesztő intenzitással edzette Lobanovszkij, az előre meghatározott taktikát gyakorolták nap mint nap, kaszárnya jellegű táborokban. Lobanovszkij abban hasonlított Mezeyre, hogy az alaptaktikája a letámadás volt.

„Koncepciója egyértelmű volt: félre az egyénnel, a csapat számít, kizárólag. Ez tagadhatatlanul a szocialista labdarúgás eszméjének újrafogalmazása” – írta Csurka Gergely. A mester orvosokat és biológusokat is segítségül hívott a terhelés és a pihenés mértékének meghatározásához, illetve az edzések megtervezéséhez.

Először mindenki megfelel az edző elvárásainak, csak azután jöhet az egyéni villogás” – mondta egyszer Lobanovszkij, aki sokat edzett egy bizonyos Szerhij Rebrovot…

Az 1976-os olimpián elmérte magát a végzett mérnök, túledzette a csapatát, játékosai sztrájkba léptek, de nem állt meg az úton, bevetette az akkor még gyerekcipőben járó számítógépeket is az edzéstervezéshez és a teljesítményértékeléshez. Bizony, a letámadás első feltétele a tökéletes erőnlét (Mexikó…), ebből soha nem engedett a „Professzornak” vagy „Ezredesnek” becézett szakember.

KÓRRAJZ

Érdekes a fiatalok kedvéért megvilágítani, hogyan is éltek akkoriban a sokak által már visszasírt rendszerben az emberek, hívjunk egy igazán hiteles szemtanút, az 1991-ben a Kurírnak nyilatkozó Rácz Lászlót!

„Az átlagembereknél lényegesen jobbak a körülményeink. Kétszáz, kétszázötven rubel az átlagkereset a Szovjetunióban, de egy liba száztíz rubel. Mi hatszáz rubelt kaptunk egy hónapban. Nekünk volt kocsink, nem kellett rá éveket várnunk. Volgával jártunk, mert ott azt tartják a legjobbnak. Az edzőtáborok idején kéthetente adtak egy kiló kolbászt vagy húst, hogy hazavigyük a családnak. Egy Volga tizenkétezer rubel, de feketén százezer. Akár az egyiket, akár a másikat nézzük, egy egyszerű embernek két élet kell ahhoz, hogy meg tudja venni. Nem panaszkodom. De ha azt veszem alapul, mennyit keres, hogyan él egy spanyol harmadosztályú labdarúgó, akkor korántsem olyan sok a mi pénzünk. Meg aztán lehetetlen volt nálunk bármit is vásárolni. A többórás sorban állások felőrlik az idegeket, hiszen semmi másra nem marad idő.”

A magyar védő, középpályás külföldi csapattal sem mert tárgyalni, aztán oda igazolt és akkor, amikor azt Lobanovszkij megengedte neki…

 

Ha már Rácz szóba került: döbbenetes, hogy a korszak szovjet sztárjai mennyire nem állták meg a helyüket külföldön, Rácznak csak az Espanyol jutott, majd már leszálló ágában, betegen a Fradi, Krakovszkij, Bal, Besszonov és Csanov Izraelben légióskodott, Demjanenko a Magdeburgban és Lengyelországban, Alekszandr Bubnov és Szergej Rogyionov stílszerűen a párizsi Red Starban, Jaremcsuk a Herthában, Izraelben és a Bohemiansban, Jakovenko a Sochaux-ban kalandozott. Zavarov és Szergej Alejnyikov megbukott a Juventusban, előbbinek a Nancy és Saint-Dizier, utóbbinak a Lecce, majd japán és svéd kalandozás következett, utóbbiban volt része csak Jevtusenkónak.

Oleg Kuznyecovnak a Rangers után Izrael lett osztályrésze, Blohinnak a Vorwärts Steyr és az Aris Limassol, Belanov csúnyán elhasalt a Borussia Mönchengladbachnál, és zűrös ügyekbe keveredett, a nagy Protaszov az Olympiakosz után kisebb görög csapatokban és Japánban futballozgatott még, az Olympiakoszt Litovcsenkónak az Admira Wacker és az AEL követte.

De a kijeviek a nyolcvanas évek végén még megverték az MTK-t az UEFA-kupában oda-vissza, párszor az orosz válogatott is borsot tört a mieink orra alá, ám a Dinamo akkoriban már egyik európai kupában sem alkotott maradandót.


Tovább él... (Fotó: AFP)

Kevésbé ismert, de Lobanovszkij segítője volt a libapásztorságtól az akadémiai névadóságig jutó Sándor István is a mexikói tornán!

„A mester kemény volt, rengeteg munkát követelt, és jól tudta fanatizálni a játékosait. Előfordult, hogy éjszakákon keresztül, hajnali háromig meccseket nézett. Továbbá felismerte annak a fontosságát, hogy okos, hozzáértő emberekkel vegye körül magát. Így emelte be a csapatába például az 1972-es olimpiai bajnok vágtázó Valerij Borzov edzőjét, Valentyin Petrovszkijt, aki a futballba ültette át gyorsasági állóképességet növelő módszereit” – mesélte róla Sándor, akit a korszakot jellemző módon hívtak meg a szbornajához.

„Moszkvából táviratoztak Ungvárra, ahol vezetőedző voltam, hogy csomagoljak, mert én is utazom a válogatottal Mexikóba. Moszkvában a reptéren derült ki, hogy én vagyok az egyetlen pártonkívüli a stábban”.

Lobanovszkij a rendszerváltás után hat évig az arab világban dolgozott, majd Kijevben felépített egy új aranycsapatot Rebrov, Andrij Sevcsenko és Olekszandr Sovkovszkij köré, de a BEK után a BL-lel sem volt szerencséje, a harmadik elődöntőjét is elbukta.

Már negyvenévesen is szívproblémái voltak, noha ekkor még a futóedzéseken a sor elején loholt, később cukorbetegség is kínozta a mestert, aki 2002-ben hunyt el, és életéhez méltó módon a kispadról szállították a kórházba, utolsó előtti útjára.

Óriások földjén (Fotó: AFP)

Hogy mi a legjellemzőbb példa Lobanovszkij mindenhatóságára?

Húsz évvel ezelőtt Puskás Ferenc lapunk mostani főszerkesztője, Szöllősi György társaságában Kijevben járt a Dinamo vendégeként, akkor hallották ezt a történetet.

Amikor a közönségkedvenc Rebrov (nála több gólt a Dinamóban csak Blohin szerzett, ám sokkal több mérkőzésen) nősülésre adta a fejét, a jó előre kitűzött esküvő időpontjában éppen összetartáson volt a csapat. Mi sem természetesebb, hogy az edzőközpontja adott otthont az ünnepi aktusnak. A Dinamo-család koccintott az ifjú párra, majd udvariasan a kapuig kísérték, és hazaküldték. No, nem Rebrovot…

…hanem az újdonsült feleséget!

2020.12.01 20:50:38

Bajnokok Ligája DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Legalább Lionel Messi hiányát nem kell siratni.

 

2020.12.01 18:26:34

Bajnokok Ligája B. Á.

Az Atlético Madrid elhibázta a lehetőségét, Salzburgban kell kiharcolnia a továbbjutást.

2020.12.01 20:27:47

Bajnokok Ligája BACSKAI JÁNOS

Neco Williams, André Onana és Curtis Jones hozta össze a mindent eldöntő találatot.

2020.12.01 18:07:36

Bajnokok Ligája B. Á.

A Lokomotiv Moszkva hiába szépített a hajrában, az osztrákok egy hiba után harmadszor is betaláltak.