Ég és föld – Vincze András jegyzete

Hol vannak a boldog idők? Amikor a szurkolóknak nem amiatt kellett dühöngeniük, hogy nem láthatják a helyszínen kedvenceik meccsét (na, az is igaz, akkoriban nagyjából a „Hülye vagy!” rigmus volt a legdurvább...), hanem egyenesen a csapattal együtt utaztak, a ráhangolás a meccsre így már ég és föld között elkezdődhetett.

Az a pillanat például mélyen belevésődött az emlékeimbe, amikor a nyolcezer méter magasságban sivító TU-134-es (ezt a típust akkoriban nyugdíjazták a polgári légi forgalomból, tehát a sztori sem új keletű) fedélzeti mikrofonja megszólalt, és egy reszelős, vidám hang recsegte: „Itt Dodi, a hentes, aki kellemes repülést kíván mindenkinek! Hajrá, Honvéd!” S amikor a fedélzeten a nagy tapsolás, éljenzés véget ért, a kispesti futballistákat a külföldi kupameccsekre fuvarozó repcsi két gyomorhintáztató billenéssel jelezte, a magyar focifanatikusok lelkesedése az egekig ér. Később azt mondták, hogy Dodi – akinek szívszerelme volt a kispesti futball – nagy lelkesedésében könnyes szemmel a hangerő-szabályzó pöcök helyett az automata pilóta gombját tekergette, s ezért dugóhúzózott majdnem a kis Tupoljev, de ezt a megjegyzést tegyük el a drukkeranekdoták gyűjteményébe.

A lényeg: volt hangulat!

Márpedig a zárt kapus meccsrendezés miatt éppen a hangulat hiányzik majd szerda este a legjobban a Bozsik-stadionból, úgyhogy mi mást tehetne az ember, mint hogy sztorizik, amikor azt veszi a fejébe, kicsit lelkesedik és lelkesít annak kapcsán, hogy a Honvéd futballistái megragadhatják az esélyt, hiszen egyetlen góljuk is a továbbjutásukat jelentheti a Bajnokok Ligája selejtezőjében. Amibe a régi történeten túl még bele lehet kapaszkodni, hogy a kispesti csapatban a jelek szerint van pluszerő, akarat, önbizalom (manapság külön-külön is ritka kincs), és ebből az elixírből bőven lehet csepegtetni a lelkekbe, főleg azután, hogy kiderült, a félelmetesnek mondott izraeli Beer-Seva még hazai pályán sem mutatott extrán többet, mint a Honvéd. Nyilván megvan a nemzetközi szereplés adta rutinból fakadó fölénye, a gyorsabb tempója, de most valahogy benne van a levegőben az is, hogy...

Hogy a nagy utazás talán nem ér véget, és a gép a honvédosokkal újra a magasba emelkedik – Dodi, a hentes is ezért szurkol már valahol a felhők felett...