Powell kiugrik a világból, Bolt befoghatatlan - 10 legendás világcsúcs videón

MÁTAY ANDREA, MAROSI GERGELYMÁTAY ANDREA, MAROSI GERGELY
Vágólapra másolva!
2011.08.25. 09:06
null
Jelena Iszinbajeva (sikeres) világcsúcskísérlet előtt (Fotó: Action Images)
Szombattól kilenc napon át a dél-koreai Teguban rendezik meg a 13. atlétikai világbajnokságot. Videók segítségével felelevenítjük a vb-k legendás világcsúcsait: eddig összesen huszonnégy világrekord született a seregszemléken. Köztük több olyan, amelynek a megdöntése igen nehéznek tűnik...

AZ ELSŐ – KRATOCHVÍLOVÁ 48 ALATT

Jarmila Kratochvílováé volt az atlétikai világbajnokságok első világcsúcsa, 1983-ban. A csehszlovák négyszázas későn (32 évesen) ért a csúcsra, de a helsinki vb-n remekelt: megnyerte a 400 és a 800 métert, valamint ezüstéremig vitte a 4x400-as csehszlovák váltót is.

Ráadásul nem akármilyen menetrenddel: lefutotta augusztus 9-én a 800-at (előfutamoktól a döntőig), majd 10-én már jött is a 400, ahol Kratochvílová „odacsördített" Marita Koch fennálló világcsúcsának (48.16), és áttörte a 48 másodperces határt (47.99). A világbajnokság előtt, csak „edzésből" egyébként már felállított egy 800-as rekordot is, amely mai napig fennáll – ez a legrégebben megdöntésre váró futószám-világcsúcs atlétikában. A 400-as rekordot amúgy Marita Koch visszavette, de a mai napig ez a 47.99 a második legjobb idő.

Kratochvílová tündöklése ezzel véget is ért – a mai napig kérdés, hogy segítette-e dopping, de ez nem bizonyítható.


EGY FENNÁLLÓ – KOSZTADINOVA MAI NAPIG MEGDÖNTHETETLEN MAGASSÁGBAN

Az 1987-es római világbajnokságon mindössze egy világcsúcs született, de az „ötcsillagos": a bolgár magasugró-királynő, Sztefka Kosztadinova 209 centiméterig jutott, ami a mai napig megdönthetetlennek bizonyult. A legközelebb a hozzá a horvát Blanka Vlasic jutott, az ő egyéni legjobbja 208 centiméter – ám Kosztadinova rekordját csak ostromolni tudta. A bolgár atlétikatörténet talán legnagyobb versenyzője egyébként 197 alkalommal ugrotta túl a két métert, ez szintén egyedülálló.


AZ ÉVSZÁZAD ATLÉTÁJA ODACSAP – CARL LEWIS 9.86-A

1991-ben három rekord is született, és kettőnek (férfi 100 méteres síkfutás, férfi 4x100-as váltó) „elkövetője", egynek pedig „szenvedő alanya" volt az évszázad atlétája, Carl Lewis. A százas döntőre azzal a tudattal készülhetett, hogy honfitársa, Leroy Burrell kevéssel a vb előtt javította 9.90-re a világcsúcsot. A fináléban Burrell még ennél is gyorsabb volt (9.88), de az elsőségről és a rekordról is lemaradt, mivel Lewis 9.86-ot repesztett. A dobogóra csak amerikai állt, az első hat 10 másodpercen belül ért célba, és a döntőben „mindössze" a világ-, az Európa- és az Afrika-rekord dőlt meg (utóbbi kettő Linford Christie és Frankie Fredericks nevéhez köthető).

AZ ÉVSZÁZAD ATLÉTÁJA ÚGY UGRIK, MINT SOHA, DE KIKAP – MIKE POWELL 895-E

Ismét egy máig fennálló világcsúcs, minden idők egyik legjobb döntőjében. Tokióba a címvédő Carl Lewis érkezett esélyesként, aki 1981 óta, vagyis akkor már tíz éve nem kapott ki ebben a számban. A harmadik aranyáért jött, és nem titkolta, a különösen gyors pályán a világcsúcs megjavítása a célja. Számításait azonban a kavargó szél és honfitársa, Mike Powell keresztülhúzta. Pedig Lewis minden idők legjobb sorozatát produkálta, olyat, amelyet ma is ámulva néznénk: öt érvényes ugrásának 883 centiméter volt az átlaga.

Legjobbja, a hátszéllel ugrott 891 centi mégsem volt elég a győzelemhez. Powell 895-nél landolt az ötödik sorozatban, és mivel a kísérleténél csak 0.3 méteres hátszél fújt, ő döntötte meg Bob Beamon elérhetetlennek tartott világrekordját (890), 23 év után. A befejező ugrása érvénytelen volt, így térdre borulva imádkozta végig Carl Lewis utolsó kísérletét – ez 884 lett és kevésnek bizonyult.


Lewis alighanem sokáig nehezen tudta feldolgozni, hogy a 868, 885, 891, 887, 884-es sorozattal lemaradt a világbajnoki címről, és az általa egy évtizede „űzött" Beamon-rekordot sem ő döntötte meg. Összehasonlításképp Powell érvényes ugrásai a döntőben: 785, 854, 829, 895. Teljesítményükről jó képet ad, hogy a kétezres évek legjobb ugrása is mindössze 874 centiméter, Dwight Phillips ért el idáig 2009-ben.


AZÓTA IS CSAK NÉGYEN GYORSABBAK – COLIN JACKSON, 110 GÁT, 1993

A brit Colin Jackson nem a legjobb idővel jutott be a 110 méteres gátfutás döntőjébe, ott viszont csaknem egy tizedet vert legközelebbi riválisára is: 12.91-et futott, egy századdal jobbat, mint Roger Kingdom 1989-ből származó akkori világrekordja. Jackson pazar idejénél azóta is csak Dayron Robles, Liu Hsziang, David Oliver és Dominique Arnold futott jobbat, a világcsúcs Roblesé, 12.87.

EDWARDS NEM IMÁDKOZIK, VILÁGCSÚCSOT UGRIK – HÁRMASUGRÁS, 1995

Három világcsúcs az 1995-ös, göteborgi vb-re is maradt – egyébként 1991-ben, 1993-ban és 1995-ben együttvéve majdnem annyi világrekord (11) született, mint a többi kilenc vb-n összesen (13). Mi Jonathan Edwardsét elevenítjük fel.

A rendkívül vallásos – sokáig vasárnap versenyezni sem hajlandó – Edwards pont az 1993-as vb-finálé kedvéért adta fel ezt a tartózkodást, ott a harmadik helyen végzett. 1995-ben ugrott egy, a riválisokat sokkoló (hátszeles) 18.43-at, majd a világbajnokságon előbb 18.16-ra, majd húsz perccel később 18.29-re javította a világcsúcsot. Elsőként került megengedett hátszél mellett 18 méter fölé, bevallása szerint „olyan messze szállt a döntőben, amennyire csak akart". Az egész évet veretlenül zárta, minden összejött neki.

Ha már Edwards vallásossága: állítólag senki nem hallotta a szelíd britet úgy káromkodni, mint amikor kiosztotta 2000-ben az olimpiai faluban a szomszédban orgiázó úszókat, mondván, tőle azt csinálnak, amit akarnak, de ő másnap ugrik, erre pedig igazán tekintettel lehetnének. A ma már vallását nem gyakorló világklasszis jelenleg a londoni olimpia szervezőbizottságának a tagja.


Egy világcsúcs nélküli vb (1997, Athén) után Sevillában két rekord is megdőlt, a női rúdugrásé és a férfi 400 méteres síkfutásé. Michael Johnson 43.95-tel került a döntőbe, ami a többieknek nem sok jót ígért. Valóban: a 400 szupersztárja hosszú évek óta fente a fogát Butch Reynolds rekordjára (1988, 43.29), és a döntőben javított is azon – a 43.18 a mai napig fennálló világcsúcs. Ez volt a különös tartással, mereven, szinte hátradőlve futó Johnson nyolcadik és utolsó világbajnoki diadala (no meg nyert még négy olimpiai aranyat, az utolsót 2000-ben). (jobb minőségű videó itt!)


ÖT MÉTER FELETT – JELENA ISZINBAJEVA, RÚDUGRÁS, 2005

Ugrunk egyet az időben: Edmontonban nem volt világcsúcs a vb-n, Párizsban pedig gyaloglásban született mindkettő, ami valljuk be, kevésbé látványos. Nem úgy, mint a női rúdugrás. A 2005-ös világbajnokságra Jelena Iszinbajeva világcsúcstartóként érkezett, Londonban, hetekkel a viadal előtt (no meg Doneckben, 2005 februárjában) öt métert ugrott. A döntőben gyakorlatilag nem volt ellenfele, már a 470 centit is csak ő vitte, majd lazán az 501 centis világcsúcs-magasságra emeltetett. Elsőre leverte, másodikra nem, így döbbenetes fölénnyel, a második helyezettre 51 centit verve lett világbajnok – először a karrierje során. Jelenleg 506 centiméter a világrekordja, egy év kihagyás után tért vissza a mezőnybe, de egyelőre nem meggyőző a teljesítménye.


VILLÁMCSAPÁS – BOLT-DUPLA, 2009, 100 ÉS 200 M

Usain Bolt úgy véli, 2011-ben sem verheti meg senki, ha megfelelően rajtol. 2009-ben egyszerűen nem verhette meg senki. A jamaicai sprinter eszelősnek bátran nevezhető világcsúcsot futott százon és kétszázon is, mindkét távon saját rekordját megjavítva – 9.58-ra, illetve 19.19-re. Százon még küzdenie sem kellett... Most könnyen lehet, hogy kell, mert a formája saját bevallása szerint sem a legjobb – de ez már a következő beharangozóhoz tartozik...



VILÁGCSÚCSOK A VILÁGBAJNOKSÁGOKON
1983 Helsinki 2 – férfi 4x100 m (Egyesült Államok) 37.86, női 400 m (Jarmila Kratochvílová) 47.99
1987 Róma 1 – női magas (Sztefka Kosztadinova) 209
1991 Tokió 3 – férfi 100 m (Carl Lewis) 9.86, férfi távol (Mike Powell) 895, férfi 4x100 m (Egyesült Államok) 37.50
1993 Stuttgart 5 – 110 m gát (Colin Jackson) 12.91, férfi 4x100 m (Egyesült Államok) 37.40 – rekordbeállítás, férfi 4x400 m (Egyesült Államok) 2:54.29, női 400 m gát (Sally Gunnell) 52.74, női hármas (Anna Birjukova) 15.09
1995 Göteborg 3 – férfi hármas (Jonathan Edwards) 18.29, női 400 m gát (Kim Batten) 52.61, női hármas (Inessza Kravec) 15.50
1997 Athén 0
1999 Sevilla 2 – férfi 400 m (Michael Johnson) 43.18, női rúd (Stacy Dragila) 460
2001 Edmonton 0
2003 Párizs 2 – férfi 20 km gyaloglás (Jefferson Pérez) 1:17:21, 50 km gyaloglás (Robert Korzeniowski) 3:36:03
2005 Helsinki 3 – női rúd (Jelena Iszinbajeva) 501, női gerely (Osleidys Menéndez) 71.70, női 20 km gyaloglás (Olimpiada Ivanova) 1:25:41
2007 Oszaka 0
2009 Berlin 3 – férfi 100 m (Usain Bolt) 9.58, férfi 200 m (Usain Bolt) 19.19, női kalapács (Anita Wlodarczyk) 77.96
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik