Sporttörténelmi atlétikai világbajnokság jöhet a magas páratartalom ellenére is

1991 után ad otthont ismét a nyári olimpia és a labdarúgó világbajnokság utáni harmadik legnagyobb sporteseményként számon tartott atlétikai világbajnokságnak Tokió. A 24 évvel ezelőtti még csak a harmadik volt a vb-k történetében, és leginkább Mike Powell 895 centiméteres távolugró világrekordjáról és az amerikai 4x100-as férfiváltó csúcsdöntéséről marad emlékezetes.

2007-ben a másik japán metropolisz, Oszaka látta vendégül a legnagyobb sztárokat, most pedig ismét a fővárosé a főszerep. Tokió az első vendéglátása óta lerombolta és újjáépítette nemzeti stadionját, igaz, ennek elsősorban nem a szombaton kezdődő atlétikai vb, hanem a 2021-es olimpia volt az oka. Azonban a koronavírus-járvány keresztülhúzta a szervezők számításait, a XXXII. nyári ötkarikás játékokat zárt kapuk mögött voltak kénytelenek megrendezni.

A világ azóta valamelyest helyre állt, így az előttünk álló kilenc napban jó eséllyel mindig megtelik majd a 67 750 férőhelyes hipermodern stadion. A helyiek szeretik az atlétikát, gyaloglóik révén jelentős győzelmi esélyeik is lehetnek már rögtön a nyitó reggel. Az első magyart, Venyercsán Bencét is a 35 kilométeres gyaloglásban láthatjuk rajthoz állni a vb-n, majd nem sokkal később ugyanezen a távon Madarász Viktória is megmutatja magát.

A nevezési listákat tekintve némi hiányérzetünk azért lehet a magyar versenyzőket keresve, a 49 versenyszámból ugyanis csak 15-ben lesz kinek szurkolnunk. Viszont a 17 atlétánk, aki kiharcolta a részvételt, szeretne nagyon kitenni magáért. Ezért utaztak ki a legtöbben már egy-másfél héttel a viadal előtt Japánba, hogy ne az akklimatizáción múljon a sikeres szereplésük.

Kétezerhúszban, az olimpiai játékok elhalasztása után a nemzetközi sportszövetségek közül elsőként látogattunk el Tokióba. Igyekeztem a támogatásomról biztosítani a szervezőket, egyben kiállni értük, hogy mindenképp meg legyen tartva az olimpia. Örülök, hogy ezúttal Tokióba már nemcsak a világ legjobb atlétái jönnek el, hanem szurkolók tízezrei is elkísérhetik őket. Ötszázezer jegyet eladtunk, a legtöbb este telt házas lesz, már csak néhány jegy elérhető.

„A jelentős földrajzi távolság miatt biztosított akklimatizációs idő hasznosan telt – mondta Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója, aki személyesen felügyelte az utolsó simításokat. – Két fő feladat volt, az időbeli átállás és a jelentős páratartalomhoz való alkalmazkodás. Mindkettőben rutinosan irányították a szakemberek versenyzőiket. A Tocsigi prefektúrával ápolt évtizedes kapcsolat nagyon sokat jelentett, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a versenyzőinknek. Az öt éve épült húszezer férőhelyes stadion külső dobópályával csak a magyar válogatott rendelkezésére állt: jégkád, konditerem, esti világítás kiszolgálással! A helyiek a világon egyedülálló vendégszeretettel fogadták és támogatták a teljes csapatunkat. Szeptember tizenegyedikén a társaság nagy része átutazott Tokióba, és átadja magát a világbajnokság sajátos légkörének."

A mieink teljesen eltérő célokkal és reményekkel vághatnak neki a világbajnokságnak. Legnagyobb éremesélyesünk, Halász Bencének már nagyon érik egy a legfényesebb medálból. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnknek három-három ezüst- és bronzérme van a különböző felnőtt világeseményekről. Évről évre szépen, fokozatosan fejlődik, tökéletes korban van ahhoz, hogy Tokióban igazán nagyot alkosson. Ez a fokozatosság az idén megtört, de senki se gondoljon rosszra, a 28 éves dobó a nyáron már háromszor javított egyéni csúcsot, a legutóbbi eredménye a Gyulai István Memorialon igazán félelmetesre sikeredett.

Az augusztus 12-én bemutatott 83.18 méteres teljesítményénél csak Annus Adrián és Gécsek Tibor tudott nagyobbat a magyar kalapácsvetés igencsak gazdag történetében. Ez már az a távolság, amit látva az olimpiai és világbajnoki címvédő kanadai Ethan Katzberg is elkezdhet remegni. Viszont, ahogyan rengeteg számban, úgy ebben is borzasztóan belehúztak a többiek is, rajtuk kívül az amerikai Rudy Winkler, a francia Yann Chaussinand, az ukrán Mijajlo Kohan és a német Merlin Hummel is 80 méter feletti idei legjobbal várhatja a hétfői selejtezőt és a keddi finálét. Halász mellett a másik két magyar, Rába Dániel és az U20-as Európa-bajnok Szabados Ármin is a döntőbe jutásért harcolhat.

Szintén szép eredményt várhatunk Takács Boglárkától, aki már csak hat századra van a bűvös 11 másodperces álomhatár áttörésétől 100 méteren. A szombat esti – magyar idő szerint délutáni – programban rögtön meg is lesz erre az esélye. Rajta kívül a június végén berobbanó rúdugrónk, Böndör Márton is rögtön a nyitó napon selejtez.

Szintén borzasztóan sűrű a férfi 400 mezőnye is, ami nem kedvez Molnár Attila és Enyingi Patrik esélyeinek, de mindketten jó versenyző típusok, amivel kiharcolhatják az elődöntős szereplést. Némi szerencsével és 460 centis országos csúcsához közeli teljesítménnyel Klekner Hangának is lehet apró reménye a döntőre. Maratoni rekorderünk, Szabó Nóra már hónapok óta erre a versenyre készül, nagy kérdés, hogy a magas páratartalomban mennyire lehet jól lefutni 42 195 métert – vasárnap hajnalban erre is fény derül. Ahogyan a vb-re nagy hajrával kijutó Németh Zsanett is a hét utolsó napján áll dobókörbe a kalapácsvetés selejtezőjében. Ugyancsak vasárnap Kozák Luca és Tóth Anna, a női 100 m gát itthoni klasszisai a vb talán legmagasabb színvonalú mezőnyében kell, hogy helytálljanak.

Arra, hogy kik lehetnek a világbajnokság legnagyobb sztárjai, a szombaton megjelenő Képes Sport-mellékletünkben próbálunk választ adni. Olyanok maradtak ki a felsorolásunkból, mint a nyári sérülése miatt szabadtéren most először rajthoz álló norvég Jakob Ingebrigtsen, az idén még szintén nem látott két világrekorder, a hármasugró venezuelai Yulimar Rojas és az amerikai súlylökő Ryan Crouser – az ő nevük is rajta van a nevezési listán –, vagy a vb után visszavonuló két ikon, a 100 méteres ötszörös világbajnoka, a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Pryce és a 400 m gát korábbi rekordere, az amerikai Dalilah Muhammad.