Atlétikai vb: a rendezési költségek duplája jöhet be

Bruttó 70 milliárd forintba kerül az augusztusi, budapesti atlétikai világbajnokság, amely két részből áll össze, az eseményt szervező Budapest 2023 Zrt. ötvenmillárdnyi közbeszerzés mellett húszmilliárd forint állami támogatás kapott – ezeket az adatokat a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség tette közzé.
A költségvetés nagy részét a televíziós közvetítések gyártási költsége, a világbajnokság kommunikációs kampánya, valamint a versenyzők, a technikai stáb, a média és a nézők kiszolgálása teszi ki, ehhez jönnek a győzteseknek járó pénzdíjak, valamint a szervezők által elindított két program, a Hétköznapi Hős és a Sulihős-program költsége.
A mérleg másik oldalán a független PwC elemzése szerint mintegy 130 milliárd forintnyi bevétel várható amellett, hogy a világ harmadik legnagyobb sporteseményének a turizmusra és az országimázsra gyakorolt hatása is óriási lesz. Ez az összeg is több részből tevődik össze, mintegy hatvanmilliárd forint a közvetett hazai gazdaságélénkítő hatás, amely többek között például a kereskedelmet, a szállítást és a távközlést is érinti, és több mint tízmilliárd forint közvetlen bevétel várható.
Az előrejelzés kétszázezer budapesti vendégéjszakával számol, jegyekből mintegy másfél-kétmilliárd forint jöhet be, ehhez adódik hozzá a több száz milliós szponzorációs összeg, és az, hogy a közvetítések hatvanmilliárdos reklámértéket jelenthetnek Magyarországnak. Nem beszélve a társadalmi hasznosságról, hogy a házigazdákat büszkévé és egészségessé tegye, ehhez kapcsolódik a sportolásra ösztönző felvezető kampány, a Sulihős programhoz például több mint négyszáz iskola csatlakozott eddig, az atlétika kiemelt szerepet kap a testnevelésórákon, így nő a sportág hátországa. Végül a Nemzeti Atlétikai Központ és átalakított környezete révén a budapestiek új szabadidőparkot kapnak, amelyet a jövőben is sportolásra használhatnak.

Ugandai és etióp sikerrel ért véget a Chicago Marathon
