Kevin Keegant rákos megbetegedéssel diagnosztizálták

A 74 éves legendás támadó „állandó hasi fájdalmai miatt a közelmúltban kórházban járt, ahol az elvégzett vizsgálatok felfedték, rákos betegség alakult ki a szervezetében, amely miatt Keegan kezelésekre jár majd” – áll a Newcastle United honlapján a család közleményében.
Kevin Keegan 20 évesen, 1971-ben mutatkozott be a Liverpoollal az angol élvonalban, ahol hat év alatt háromszor ünnepelhetett bajnoki címet, s 1977-ben csapatával elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, azaz a Bajnokok Ligája elődjét. Ez volt a harmadik nemzetközi trófeája a „vörösökkel”, korábban kétszer az UEFA-kupát nyerte meg a csapattal.
Pályája csúcsán, 1977 nyarán a nyugatnémet élvonalban szereplő Hamburg labdarúgója lett – akkori német és angol átigazolási rekordot jelentő félmillió fontot fizettek érte a hamburgiak, akiktől a liverpooli fizetése közel hatszorosát kapta meg egy év alatt. Innen három idény, egy nyugatnémet bajnoki cím, egy elvesztett BEK-döntő, továbbá két megnyert Aranylabda (1978, 1979) után visszatért Angliába, általános meglepetésre a Southampton játékosa lett 1980 nyarán, majd két évvel később még nagyobb meglepetésre az akkor másodosztályú Newcastle Unitedhez igazolt. A „szarkák” játékosaként, 33. születésnapján, 1984 február 14-én jelentette be, hogy az idény végén visszavonul.
A „Hatalmas Egér” becenévre hallgató Keegan 1972-ben mutatkozott be az angol válogatottban, amelyben a következő tíz évben 63 alkalommal lépett pályára, és 21 gólt szerzett. Utolsó előtti válogatott gólját éppen a magyar válogatott ellen jegyezte: a régi Népstadionban, az 1981 júniusában rendezett világbajnoki selejtezőn tizenegyesből ő állította be a 3–1-es angol győzelmet jelentő végeredményt. Az volt az az emlékezetes mérkőzés, amelyen Trevor Brooking bombája után a labda beragadt a hálótartó vas és a háló közé a jobb felső saroknál. S amely meccs előtt Puskás Ferenc pályára lépett egy öregfiúk-mérkőzésen – 25 év után először hazatérve Magyarországra.
Keegan edzőként 1992 februárjában, a másodosztályú Newcastle kispadján kezdett, és első félidénye végén fel is juttatta a csapatot az élvonalba. Öt évig volt a csapat edzője, aztán dolgozott az akkor harmadosztályú Fulham vezetőedzőjeként is, a klubbal 1999-ben megnyerte a Second Divisiont. Eközben pedig már az év februárjától az angol válogatott szövetségi kapitányi tisztjét is betöltötte – Angliát pótselejtezőn vezette ki a 2000-es Európa-bajnokságra, ám ott nem jutottak tovább a csoportkörből, majd 2000 októberében távozott is a nemzeti csapat éléről.
A következő év májusában az akkor frissen kieső Manchester City vezetőedzője lett, s első nekifutásra meg is nyerte a bajnoki címet a csapattal – ezzel ő lett az első edző, aki a Premier League bevezetése óta két különböző csapattal is megnyerte a másodosztályú bajnokságot. Közel négy év után, 2005 márciusában távozott a Citytől, 2008 januárjában pedig bő háromnegyed évig még visszatért a Newcastle kispadjára, de ezt követően (2008 szeptembere óta) már nem vállalt edzői munkát.








