Sorozatban nyolcadszor nyerte meg a Ferencváros a vízilabda Magyar Kupát

A Szolnok kiharcolta a szétlövést. Az OSC kétszer is egy góllal kapott ki. A BVSC három és fél negyedig tartotta a lépést. De vajon mire képes a döntőbe 13 év után visszatérő Honvéd? Az elmúlt hét évben többször is megszorongatták a Ferencvárost a trónkövetelők, legyőzni mégsem tudták, a zöld-fehérek sorozatban a nyolcadik Magyar Kupa-győzelmükre hajtottak. A papírforma ezúttal is mellettük szólt, csakhogy a vízilabdát még mindig nem papíron játsszák, Nyéki Balázs együttese a medencében akart bizonyítani.

Ami azt illeti, Szivós Mártonnak sem kellett különösebben motiválnia a játékosait: mindenki felvette a kesztyűt, elementáris erővel állt bele a meccsbe a Honvéd. A beállós védekezés szokás szerint hatékonyan működött, előfordult, hogy egy támadás alatt háromszor védett Csoma Kristóf vagy blokkoltak a mezőnyjátékosok. Vigvári Vendel azért megtalálta a rést, de légiósai vezérletével lépéselőnyben maradt a Honvéd: előbb Lazar Vicskovics használta ki a kapufa segítségével a kettős fórt, majd Nikola Moszkov lőtte át távolról a zónát.

Ekkor lépett elő Dusan Mandics. A szerb balkezes kétszer is megvillant rendezetlen védelem ellen, a Ferencváros a második negyed elején alig fél perc alatt egyenlített, pedig a ráúszásnál a Honvéd hozta el a labdát. Mindkét csapat a gyorsaságára épített, ennek következtében lüktető, fordulatos és élvezetes összecsapás kerekedett a kupadöntőből. Az FTC diktálta a tempót, de ellépni nem tudott, kihívója kitartóan kapaszkodott. Jóllehet néhány másodpercre 8–1-es Fradi-előnyt mutatott az eredményjelző, valójában még csak egy góllal vezetett a címvédő – Szivós mester még a rövid technikai szünetet is kihasználta, hogy űzze-hajtsa csapatát.

Csoma Kristóf is eksztázisba került, miután kivédte Mandics ötméteresét, amelyet egyébként ellene ítéltek meg, mert Nagy Ákos ejtésénél lerántotta a kaput. Elléphetett volna hárommal a Ferencváros, ehelyett a két negyed alatt öt gólig jutó Moszkov közelebb hozta a Honvédot, a nagyszünetben 10–9 állt a táblán – immár helyesen.

Feszült hangulatban kezdődött a harmadik negyed, Szivós Mártont elküldték a kispadról a játékvezetők –  telt ház volt, de szorítottak neki helyet a lelátón. Más kérdés, hogy nem sokáig maradhatott ott, át kellett sétálnia a pódiumon a túloldalra, a Honvédért szorítók üdvrivalgással fogadták a jelenetsort. Döntőhöz méltó hangulat uralkodott a Komjádiban, a ferencvárosi szurkolók pedig egyre boldogabban daloltak, kedvenceik ugyanis Mandics és Manhercz Krisztián vezérletével elléptek négy góllal.

Ráadásul a vezérként pólózó Moszkov kipontozódott, de így sem adta olcsón a bőrét a Honvéd, amely az utolsó negyedben is elővette speciális védekezését, míg a centerei futószalagon szállították a kiállításokat. A zöld-fehérek ugyanakkor taktikusan pólózva őrizték előnyüket, és bár a kontrák miatt olykor nem jutottak el lövésig, a szintén három hibával kiszálló Edoardo Di Somma hiányában is fegyelmezetten védekeztek. Az FTC nagy meccsen győzött 17–15-re, így megérdemelten védte meg címét a Magyar Kupában – ahogy az ezüstérmes Honvéd is megdolgozott azért, hogy vastapsot kapjon a lelátóról.

VÍZILABDA
FÉRFI MAGYAR KUPA
Döntő:
FTC-Telekom Waterpolo–EPS-Honvéd 17–15 (3–5, 7–4, 5–3, 2–3)
Budapest, Komjádi uszoda, 1800 néző. Vezette: Csanádi, Ercse
FTC: Szakonyi – ARGIROPULOSZ 2, MANHERCZ K. 3, Varga V., Fekete, MANDICS 6, Vámos 1. Csere: LÉVAI (kapus), Vismeg Zs., Jansik Sz. 1, Vigvári Vendel 1, Di Somma 1, NAGY ÁKOS 2, Haverkampf. Edző: Nyéki Balázs
HONVÉD: CSOMA – Ekler B., MOSZKOV 6, Szépfalvi, Kevi 2, VICSKOVICS 4, Vadovics. Csere: Bencz, SUGÁR 2, Kiss B. 1, Simon H. Edző: Szivós Márton
Emberelőny-kihasználás: 8/4, ill. 15/5
Gól – ötméteresből: 2/1, ill. 3/3
Kipontozódott: Ekler B. (10. p.), Di Somma (20. p.), Varga V. (22. p.), Moszkov (23. p.), Vismeg Zs. (27. p.), Nagy Ákos (28. p.), Jansik Sz. (31. p.)