Vízilabda: szubjektív portré a harcosról, Gór-Nagy Miklósról
Őt nem láttam sírni. Azt hiszem, az a belül sírós fajta.
Nagyon nagy szíve van. Harcos. A legjobb fajtából.
Szó szerint verekedte be magát az ifi Európa-bajnok csapatba.
2001-et írtunk.
Úgy tűnt, övé a világ.
Juniorban viszont más idők jöttek. Bari, Nápoly, Eb, vb, vereségek a döntőben.
Már akkor a fejére húzta a kapucnit...
Előtte ültem a buszon.
Meccs előtt szinte képtelenség volt vele beszélni. Az a nagyon ráhangolódós fajta.
Az elbukott döntők után is magába fordult.
Érzelmeit igyekezett eltitkolni.
A könnyeit sikerült.
Mást nem.
Nagyon nagy szíve van. Harcos. A legjobb fajtából.
Szó szerint verekedte be magát az ifi Európa-bajnok csapatba.
2001-et írtunk.
Úgy tűnt, övé a világ.
Juniorban viszont más idők jöttek. Bari, Nápoly, Eb, vb, vereségek a döntőben.
Már akkor a fejére húzta a kapucnit...
Előtte ültem a buszon.
Meccs előtt szinte képtelenség volt vele beszélni. Az a nagyon ráhangolódós fajta.
Az elbukott döntők után is magába fordult.
Érzelmeit igyekezett eltitkolni.
A könnyeit sikerült.
Mást nem.
A teljes írást ide kattintva, a zolimpia-blogon olvashatja, KATTINTSON IDE!
