Úszó Eb: Kós, Marchand, Ponti és Steenbergen nyitotta meg az Eb-t

Antonio Silva, az európai szövetség elnökeként, nem megbántva persze a többi sportágat, így indította útjára a párizsi vizes Európa-bajnokság második hetét a vasárnap délben az úszóversenyek helyszínéül szolgáló uszodában: 

„Egy hét már mögöttünk van, de a java még csak most következik!”

A holland Marrit Steenbergen, a svájci Noé Ponti, és kicsivel később érkező francia Léon Marchand egyaránt meghatározói nemcsak az európai úszósportnak, de a világénak is, de persze számunkra a legfontosabb az a Kós Hubert, aki szintén helyet kapott ebben a neves társaságban.

„Két éve Párizsban olimpiai aranyérmet nyertem kétszáz háton, ezzel valóra vált az álmom – mondta el Kós Hubert. – Vicces kicsit, mert ezen a távon nincs még Európa-bajnoki címem, ezen szeretnék változtatni. Hat egyéni számban neveztem, nem lesz egyszerű, én magam is kíváncsi vagyok, hogyan fog sikerülni ez az Európa-bajnokság. Michael Phelps korábban indult ilyen sok számban, az edzője, Bob Bowman, aki az én edzőm is, vagyis tudja, hogyan kell ezt csinálni. Erre készültünk, az edzéseken ezt gyakoroltuk. Jó itt lenni újra, amikor megérkeztem, körbenéztem az uszodában, feltörtek az emlékek, amúgy olyan, mintha tegnap történt volna…”

Hasonlóan szép emléket nem tudott felidézni Noé Ponti, de nyomatékosította, örül, hogy itt lehet, és nagyon kemény versenyre számít, hiszen az európai úszók tavaly is bizonyítottak a világbajnokságon.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem akarunk érmet nyerni, mindannyian ezt akarjuk – folytatta Ponti. – Kicsit másként készültem, másként edzettem, az Eb arra is jó lesz, hogy a jövő évi világbajnokság előtt teszteljem ezt a másféle munkát.”

Marrit Steenbergennek sem úgy sikerült a párizsi olimpia, ahogyan remélte, a mostani Eb-t leginkább élvezni szeretné, már csak azért is, mert a két évvel ezelőtti, esetében sikertelen játékok ellenére, Párizs különleges a számára. „És remélem, gyorsabb is leszek, mint az olimpián voltam” – tette hozzá a holland úszó.

A sajtótájékoztatóra némileg késve érkezett a hazaiak nagy sztárja, Léon Marchand, és mindössze öt percet adott az angol nyelven érkező kérdéseknek (tízet pedig a francia újságíróknak).

Természetesen mindenkit leginkább a sérülése, az a bizonyos izomsérülés, amelyről az olimpiai bajnok úgy beszélt, hogy: „Két-három hét múlva már jobb lesz minden, ha így nézzük, a lehető legrosszabbkor jött ez a sérülés.”

E sérülés miatt jelentette be, hogy a párizsi Európa-bajnokságon csak 200 pillangón és 400 gyorson indul – a cél az, hogy a versenyzés, a mozgás ne vesse vissza a gyógyulásában.

„Jól érzem magam most már – mondta Marchand. – Egy hónapja próbálok egyre jobb és jobb lenni, és gyorsabb. Úgy hetvenszázalékos a lábam, de ez nem elég ahhoz, hogy végigússzam a hetet. Nem volt könnyű döntés, nehéz volt.”