Tenisz: újabb egymilliárd forintos hiány a magyar szövetségnél

Lázár János, a szövetség 2020 nyarán megválasztott elnöke, vezetésével az elnökség nem fogadta el a 2019-es beszámolót (Fotó: Bencsik Ádám/Békés Megyei Hírlap)

Mint az MTI kiemeli, az MTSZ honlapja emlékeztet arra, hogy tavaly a Lázár János által vezetett új elnökség nem javasolta a 2019-es éves beszámoló közgyűlési elfogadását, többek között a régi vezetés részéről benyújtott 3.5 milliárd forintos konszolidációs kérelemre, és a már akkor szembetűnő elszámolási anomáliákra hivatkozva. Az elmúlt hónapokban a szövetség egy igazságügyi könyvszakértőt vont be a munkába, aki a napokban tárta az elnökség elé jelentését, s ez – ahogy a huntennis.hu fogalmaz – még a vártnál is sokkal sötétebb képet fest a múltbeli működésről.

A jelentésből többek között kiderül, hogy a szövetség az utóbbi években a szükséges számviteli szabályzatok és belső ellenőrzés teljes hiánya mellett működött. A korábban előterjesztett beszámoló pedig egyáltalán nem a valós képet mutatta a gazdálkodásról, mivel az igazságügyi könyvszakértő véleménye szerint a kötelezettségek (hiányok) mértéke a publikáltnál több mint egymilliárd forinttal nagyobb, ráadásul ezen túlmenően közel 220 millió forint áfa visszafizetési kötelezettségre is fény derült – olvasható az MTI hírében.    

A szakértői jelentésből is kitűnő felelőtlen gazdálkodással összefüggésben az MTSZ több feljelentést is tett – többek között büntető feljelentést Richter Attila korábbi főtitkár ellen –, amelyek alapján a NAV vizsgálata jelenleg is folyamatban van.

A kormány augusztus végén 2.5 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá az MTSZ működési feltételeinek stabilizálása és a szövetség által megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatása érdekében – írta az MTI.

Az MTSZ elnöksége a csütörtöki tájékoztatás szerint elfogadta a szövetség 2019-es beszámolóját, valamint a közhasznúsági és az igazságügyi könyvszakértői jelentést is. Az elnökség a veszélyhelyzeti jogszabályok által lehetővé tett módon, a közgyűlés hatáskörében eljárva hozta meg elfogadó határozatát, amelyet – a jogszabályoknak megfelelően – a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére tűz majd.