Pár hónappal ezelőtti teljesítménye persze csak Federer szintjén nevezhető hullámvölgynek. A „világelső" megfogalmazást korábban saját neve elé „beégető" Federer az idei Roland Garroson a negyeddöntőben vereséget szenvedett Robin Söderlingtől – előtte sorozatban 23-szor jutott be Grand Slam-torna elődöntőjébe a svájci. Wimbledonban pedig szintén a legjobb nyolc között, a Tomas Berdych elleni mérkőzésen búcsúzott Federer.
A svájci klasszis ezután drasztikus lépésre szánta el magát, Paul Annaconét kérte fel edzőnek, aki korábban Pete Samprasszal dolgozott együtt. A váltás pedig bejött.
„Az első körben vissza kellett nyernem az önbizalmamat. Ez csak úgy lehetett, ha folyamatosan megnyerem a mérkőzéseimet a némileg kiábrándító salakszezon, Wimbledon és Halle után. Képtelen voltam tornát nyerni, és nem tudtam a legjobb teniszemet nyújtani, passzívan teniszeztem, mindenképpen fel kellett pörgetnem a játékomat" – idézte fel a múltat Federer.
„Lassan elkezdtem jobban mozogni, testileg és szellemileg is jobban éreztem magam. Ebben Paul nagyon sokat segített, akárcsak Severin Lüthi" – tette hozzá a svájci, megemlítve másik edzőjét is.
Az új szakemberrel ezután 2010-ben hat versenyen jutott döntőbe Federer, és 39 meccséből 35-öt megnyert. A szezonzáró világbajnokságon ötös győzelmi szériát produkálva szerezte meg a végső diadalt, mindössze egy szettet bukott el.
„Felvillanyozva érzem magam attól, ahogy egész héten játszottam. Nagyon örülök, hogy ilyen jól fejeztem be a mostani szezont."
A svájci természetesen döntőbeli ellenfelét, Rafael Nadalt is méltatta.
„Tudom, hogy ezzel a mai meccsel nem rontom el a vakációját, ugyanis fantasztikus éven van túl Rafa. Olyanon, amiről minden teniszező álmodik..." – mondta sportszerűen Federer a döntő után. Előtte Nadal is elismerte, hogy ellenfele lehengerlően játszott az egész hét során.
EZ VOLT 2010: A FONTOSABB TORNÁK GYŐZTESEI AZ IDEI ÉVBEN
| EGYES, DÖNTŐ |
| Federer (svájci, 2.)–Nadal (spanyol, 1.) 6:3, 3:6, 6:1 |
| 1998 (Hannover): Corretja (spanyol)–Moyá (spanyol) 3:6, 3:6, 7:5, 6:3, 7:5 |
| 1999 (Hannover): Sampras (amerikai)–Agassi (amerikai) 6:1, 7:5, 6:4 |
| 2000 (Lisszabon): Kuerten (brazil)–Agassi 6:4, 6:4, 6:4 |
| 2001 (Sydney): Hewitt (ausztrál)–Grosjean (francia) 6:3, 6:3, 6:4 |
| 2002 (Sanghaj): Hewitt–Ferrero (spanyol) 7:5, 7:5, 2:6, 2:6, 6:4 |
| 2003 (Houston): Federer (svájci)–Agassi 6:3, 6:0, 6:4 |
| 2004 (Houston): Federer–Hewitt 6:3, 6:2 |
| 2005 (Sanghaj): Nalbandian (argentin)–Federer 6:7, 6:7, 6:2, 6:1, 7:6 |
| 2006 (Sanghaj): Federer–Blake (amerikai) 6:0, 6:3, 6:4 |
| 2007 (Sanghaj): Federer–Ferrer (spanyol) 6:2, 6:3, 6:2 |
| 2008 (Sanghaj): Djokovics (szerb)–Davigyenko (orosz) 6:1, 7:5 |
| 2009 (London): Davigyenko–del Potro (argentin) 6:3, 6:4 |
| 2010 (London): Federer–Nadal (spanyol) 6:3, 3:6, 6:1 |
