Ötvenéves Gabriela Szabo, azaz Szabó Gabriella

Gabriela Szabo – a továbbiakban nevezzük Szabó Gabriellának, bár magyar identitását többnyire mellőzte – Románia és világ egyik legjobb atlétája volt, a pályafutása szokványos és különleges elemeket egyaránt felvonultat. Bár már az sem teljesen megszokott, hogy valaki 12-13 évesen a semmiből mezeifutó-bajnok lesz. De így történt, miután a besztercei kislányt jó szemű testnevelő tanárnője minden sportolói előélet nélkül elindította egy versenyen, Gabi pedig egy hét múlva már a mezőny élén találta magát. 

Nagyjából így indult egy olyan karrier, amelynek során 15 és 28 éves kora között Szabóval gyakorlatilag minden megtörtént, az 1991-es szaloniki ifjúsági Eb-arany biztosította repülőrajttól az athéni olimpia előtti visszavonulásáig. Az utóbbi ugyanolyan villámcsapásszerűen, ahogy többnyire minden történt a magyar nemzetiségű apától és román anyától származó, abszolút multikulturális városba született lánnyal. Aki mindezek ellenére csak néhány szót tanult meg magyarul – azt is a többi gyerekkel való közös játék során –, miután édesapja nem tartotta fontosnak saját anyanyelve ápolását, a családban csak románul beszéltek. Állapot, amelyet aztán csak elmélyített a versenyzői léttel társuló „kaszárnyaélet”, azaz a folyamatos edzőtáborozás. Azóta több fórumon is kijelentette, sajnálja, hogy viszonya így alakult a magyar nyelvvel, de a helyzet aligha korrigálható.

Édesanyja kezdetben nem rajongott lánya választásáért, de rövidesen együtt örült a győzelmeinek. Talán annak is, hogy 15 éves kor után Gabi gyakorlatilag nem került pénzbe a családnak, sőt, a kislány a lassan anyagilag is érezhető sportsikerek jövedelméből 18 éves korára már egy lakás árát is összetakarékoskodta. Mi tagadás, derekasan megdolgozott érte. Kiemelkedő tehetsége elképesztő akarattal, céltudatossággal és elszántsággal párosult. Egy nem régi podcast beszélgetés keretében elmondta: igazából csak jóval a pályafutása befejezése után tudatosodott benne, hogy igazából szinte nem is „engedélyezte” magának a sikerei fölötti örömet. Minden győzelem után azonnal folytatta a munkát, legyen még jobb, még felkészültebb. Sokszor edzője, későbbi férje, a kolozsvári származású Gyöngyössy Zsolt edzésterveit is felborítva azzal, hogy a levezető futások intenzitását sem adta sokkal alább. Azt mondja, nem tehetett másként, egyszerűen ő így „működött”. 

Minden bizonnyal ez az eszeveszett tempó vezetett a mindenkit meglepő azonnaliságú, a hosszútávfutók esetében szokatlanul korainak számító visszavonuláshoz is. Olimpiai címvédőként már elkezdte a felkészülést a 2004-es athéni játékokra, amikor február 23-án a birminghami fedett pályás versenyen képtelen volt befejezni a 3000 méteres számot. „Egyértelmű jelzés volt, hogy kész, vége, hiszen egy évvel korábban még világcsúcsot futottam ugyanott, most meg képtelen voltam végigfutni a távot – mesélte az Adevarul napilapnak. – Azt mondtam magamnak: inkább emelt fővel visszavonulok, arról faggasson a világ, miért hagyom abba, mint hogy később azért »könyörögjenek«, hogy lépjek már le a színről.” Döntésének megalapozottságát nem sokkal későbbi orvosi vizsgálatok is alátámasztották. Az akkor éppen a Román Olimpiai Bizottság elnöki tisztségét betöltő Ion Tiriac segítségével egy freiburgi klinikán esett át minden részletre kiterjedő vizsgálaton, amelynek végén a diagnózis teljes fizikai kimerültségről árulkodott. „Azt mondták, legalább fél év kell ahhoz, hogy az energiatartalékaim újra lehetővé tegyék az élsportot, de az is lehet, hogy soha többé nem jön el az a pillanat. Miközben éreztem: küldhetnek bárhová, fejben már képtelen vagyok visszatérni. A testem és az agyam közötti csatában egyértelműen az előbbi győzött.”

Az addig „összefutott” sikerlista azonban azóta is egészen kivételesnek számít: mindhárom színű olimpiai érem, három szabadtéri és négy fedett pályás világbajnoki cím, egy szabadtéri Eb-ezüst (az 1998-as budapesti kontinensviadalon) és két fedett pályás Eb-győzelem. Közben 1999-ben a világ legjobb atlétanőjévé választották, ugyanabban az évben Golden League-et nyert, 5000 méteren világcsúcsot is futott, egy évvel korábban pedig öt versenyszámban – 1500 méter, egy mérföld, valamint 2000, 3000 és 5000 méter – is a világ legjobb eredményét érte el az adott esztendőben.

A versenysport „gyertyaégetésének” turbómódja mellett a tanulást sem hanyagolta el, ma már doktori fokozattal is rendelkezik, ami annak előfeltételét is megteremtette, hogy visszavonulása után nem sokkal máris magas sportvezetői funkciókat töltsön be. 2005-től máris a Román Atlétikai Szövetség alelnökeként kezdett dolgozni, majd a Nemzetközi Atlétikai Szövetség női bizottsága, továbbá az Európai Atlétikai Szövetség tagjává választották. 2013-tól a romániai turizmus tiszteletbeli nagyköveteként lépett fel, 2014 márciusától pedig Románia ifjúsági és sportminisztere lett. Tárcáját egy kormányátalakítás után is megőrizte, ám a 2015 novemberében a bukaresti Colectiv Klub rengeteg halálos áldozatot követelő diszkótüze miatt lemondó kormánnyal ő is távozott. Minisztersége idején megtriplázódott a Román Olimpiai Bizottság költségvetése, abban a másfél évben csökkentették a sporttevékenységek áfakulcsát 22-ről 6 százalékra, és több nagyobb léptékű sport-infrastrukturális fejlesztés is elindult. 

A legutóbbi megbízatásából egyszerre került ki győztesen és vesztesen. 2017-ben a román főváros nagy önkormányzati klubja, a CSM Bucuresti elnökének nevezték ki, ám Románia jelenlegi köztársasági elnökével, az akkori főpolgármester Nicusor Dannal való munkaviszonya nem volt felhőtlen. Szabó több mint egymillió eurós kintlevőséggel vette át a klubot, ám működési költségek tekintélyes részét elvitte a többszörös BL-győztes női kézilabdacsapat futtatása. A pénzügyi „közfelháborodásnak” engedelmeskedő városgazda vizsgálatot rendelt el a CSM-nél, amelynek következtében a volt világklasszis atlétát felfüggesztették a tisztségéből, és egy önkormányzati rendezvénycég élére buktatták. Az évekig tartó pereskedés végén a bíróság Szabó Gabriellának adott igazat, kötelezte az eredeti funkcióba való visszahelyezését, ám a sportvezető nem vállalta a további iszapbirkózást.

Az 50 éves Szabó Gabriella néhány éve ifjú nagymamaként is éli az életét, miután a férje első házasságából származó lánygyermek anya lett. Úgy tűnik, Gabriella számára így kárpótolja az élet, amit korábban – talán a sportsikerekért hozott szélsőséges erőfeszítések „áraként” is – elvett tőle: nem szülhetett gyermeket, és ezt bennfentes körök szerint sokáig nagy veszteségként élte meg.

Pályafutása csúcséveiben megközelíthetetlen futógép benyomását keltően aratta győzelmeit, saját bevallása szerint csak a mérföldes világcsúcsot 31 éven ár tartó orosz Szvetlana Masztyerkovával ápolt közvetlenebb viszonyt. A hajdani törékeny alkatú – versenysúlya 40 kiló körül mozgott – futó a sydney-i 5000 méteres olimpiai győzelmét tartja a legemlékezetesebbnek. „Képzeljenek el egy százezres stadiont, ahol szinte mindenki ír zászlócskát lobogtat, és Sonia O’Sullivant biztatja. Én viszont azt mondtam: nem, itt ma én leszek az olimpiai bajnok. Hatalmasat küzdöttem. Menet közben változtattam a taktikámon, miközben Sonia arra számított, hogy a cél előtt kétszáz méterrel szokásos »robbantással« élek, hosszú, 600 méteres finisbe fogtam, amit az utolsó háromszázon fokozni is tudtam. Sikerült is meglepnem az ír ellenfelemet” – mesélte az Adevarulnak adott interjúban. Az ott elért 14:40.79-es idő Rióig tartotta magát olimpiai csúcsként.

Őt viszont változatlan fénnyel ragyogja be páratlan eredménylistája. Bizonyára újabb ötven esztendő múltán is.

NÉVJEGY

GABRIELA SZABO Született: 1975. november 14., Beszterce Nemzetisége: magyar-román Sportága: atlétika (közép- és hosszútávfutás) Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (5000 m, 2000), olimpiai 2. (1500 m, 1996), olimpiai 3. (1500 m, 2000); 3x szabadtéri világbajnok (1500 m, 2001; 5000 m, 1997, 1999); 2x szabadtéri Eb-2. (1500 m, 2002; 5000 m, 1998), szabadtéri Eb-3. (3000 m, 1994); 4x fedett pályás világbajnok (1500 m, 1999; 3000 m, 1995, 1997, 1999), fedett pályás vb2. (3000 m, 2001); 2x fedett pályás Európa-bajnok (3000 m, 1998, 2000)