ALAPVONAL. A környezeti adottságokban néhány éve fedezték fel a (sport)üzleti lehetőséget, a falutól nem messze diszkoszvetőpályát építettek, a Millican Field pedig rövid úton e szakág paradicsoma lett. Hatalmas előnye a dobásokra jótékony hatást kifejtő állandóan fújó, nem kizáró jellegű szélerősség, ezért aki nagy eredményt akar elérni, ma már alig hagyja ki a Ramona kínálta lehetőségeket.

ALAPVONAL. A fordítás hemzsegett az angolból átvett szakkifejezésektől, úgymint handabólú, golakíperú és hasonlók. Nem tudom, ki hogyan volt vele, engem azonban nem hagyott nyugton a kérdés: a japán nyelvben vajon miért nincsenek meg a szükséges megfelelő szakmai kifejezések?

ALAPVONAL. Sokan igyekeztek már megtalálni a kiscsapatok kupa-nekibuzdulásának mozgatórúgóit. Főleg a nemcsak egyszeri meglepetést szerző bravúrok előidézőit. Mert az egyszeri csodákba még különösebb erőfeszítés nélkül bele lehet magyarázni, hogy a mérhetetlen arroganciával, a verhetetlenség áltudatával pályára lépő nagyok egyszer csak érthetetlen lelkesedéssel, elszántsággal, néha ebből fakadó futballmegvalósítással találják szemben magukat, menet közben pedig képtelenek kilépni a komfortzónájukból.

ALAPVONAL. Azt láthatta, hogy a fiúk whiskysüvegek társaságában verik a blattot épp Cruyff vezényletével. »Valaki adja át a helyét az asztalnál! Hozzatok nekem is egy poharat, te, Johan pedig adj egy cigarettát, a sajátomat nem hoztam magammal!« Egy óra alatt az edző jelentős összeget gombolt le a társaságról, távozáskor pedig így szólt vissza az ajtóból: »Az elveszített pénzt tekintsétek a sportszerűtlen életmódért járó bírságnak!«

ALAPVONAL. A háromszéki csapat a román labdarúgó-bajnokság felsőházában folytathatja a küzdelmet, és ezzel izgalommentes tavaszt vívott ki magának, hiszen a hatodik helynél hátrább már nem végezhet. Ezért a »karosszékes« pozícióért hajtott a mezőnynek több mint a fele, a hajsza pedig olyan célegyenesbe torkollt, amelybe négy csapat is gyakorlatilag azonos eséllyel fordult. Sőt, az egymás elleni korábbi eredmények nyomán a Sepsi szorult a külső ívre, mégiső ért be elsőként.

ALAPVONAL. A Nantes otthonában aratott 2–0-s metzi győzelem mindenesetre még időben jöhetett ahhoz, hogy a hosszas »oxigénhiány« ne okozzon visszafordíthatatlan károsodást. (…) Bölöni László kihívásként tekint a feladatra, amelynek teljesítése talán nagyobb bravúr lenne, mint átlagos helyzetben európai kupaszereplést érő helyre navigálni egy csapatot.

ALAPVONAL. A nemrégiben elhunyt Kiptum viszont egészen más pályát követett, vagyis a pályaversenyeket széles ívben elkerülte, egyik nyilatkozatából az derül ki, hogy szöges cipő nem is volt a lábán. Edzéseinek volumenét is sokan kétségbe vonták, mert míg a többség heti 230-240 kilométeres adagokat teljesít, Kelvin adott periódusokban akár 300 kilométerre is növelte a távot.

ALAPVONAL. A néhány perces őrült száguldás után célba érő síelő hosszan tartó zihálása nem a hiányos felkészültség jele, hanem annak bizonyítéka, hogy mennyire mindenféle határokat ostromló teljesítmény egy-egy futam abszolválása. Az egyéb érzésekről csak a sportolók beszámolóiból értesülhetünk, de amennyire lenyűgözőek, legalább annyira ijesztőek is az olyan nyilatkozatok, mint hogy »az utolsó száz méterre nem emlékszem«.

ALAPVONAL. Ami viszont egészen váratlan fordulat: a jelenlegi ítélet esetleges mérséklését sokan a nemzetközi Sportdöntőbíróság létjogosultságának megkérdőjelezéseként kezelnék. Mert mire fel nőtte ki magát a sporttal kapcsolatos gazdasági és fegyelmi viták legfelsőbb jogi fórumává a Juan Antonio Samaranch néhai NOB-elnök szorgalmazására az olimpiai jogviták kezelésére létrehozott testület, ha visszakozik messziről bűzlő ügyekben?

A spanyolok számára viszont az ázsiaiak győzelmével nem lesz tétje a mieink elleni meccsnek.

ALAPVONAL. Mindkét szakember esetében számolgatják már a napokat a szurkolók. Nyilván más-más előjellel. Barcelonában a többet ígérő új éra reményében, Liverpoolban viszont gyökeresen más a hangulat. A Klopp május 19-i hazai búcsúmeccsére érkező jegyigénylés – a Wolverhampton szolgáltatja majd a »díszletet« – máris az Anfield befogadóképességének többszörösére rúg.

ALAPVONAL. Amióta Marco Rossi szövetségi kapitány meghirdette, hogy csak a klubjukban állandóan játékban lévő futballistákkal számol, a román bajnokságban szereplés is felértékelődhet. A Sepsi magyarjai korábban sem titkolták, hogy nem adták fel a válogatottról szőtt álmaikat, amelyeket az Európa-bajnoki kerettagság lehetősége tovább fokozott.

ALAPVONAL. Befolyásolhatják-e a sportoló koncentrációját, szellemi integritását, összességében a szereplését a közösségi felületeken közzétett vélemények, a rájuk érkező reakciók? Az olimpiai részvételt kiharcoló versenyző szellemi acélossága a többség számára magától értetődő adottság, lelkileg törékeny alkat aligha tudott volna megküzdeni azzal a tömény stresszel, ellenséges ítéletekkel, balszerencsés fordulatokkal, amelyek a legtöbb bajnokaspiráns esetében szinte törvényszerűen felbukkannak.

ALAPVONAL. A legkevésbé sem szeretnék moralizálni, de azért nem hallgatom el, hogy vannak szempontok, amelyekhez vélhetően addig ragaszkodom, míg arra mandátumot kapok a legfelsőbb fórumtól. Változatlanul rokonszenves az a klub és játékos, amely/aki nem a pillanatnyi érdek által vezérelve, néhány százezer, rövid távon bezsebelhető euróért szerződtet/szerződik.

ALAPVONAL. Azóta is az jár a fejemben, vajon hogyan kellene viszonyulnunk a hasonló helyzetbe kerülő hajdani példaképeinkhez, büszkeségeinkhez – végeredményben saját emlékeinkhez –: a romló egészségi állapot iránti visszafogottsággal, tisztelettel, vagy annak demonstrálásával, hogy most is fogjuk a kezüket, nemcsak sikereik csúcsán kapaszkodtunk beléjük. Jó lenne, ha még egyszer, vagy múló sportdicsőségük, földi létük során először eszünkbe jutnának.

ALAPVONAL. Egy idő után mindenféle fórumon megpróbáltam rálelni: valóban élt-e hasonló nevű dán játékos, de nem bukkantam a nyomára. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján persze az ilyesmi még nehezebben volt kideríthető – ha akadt rá egyáltalán igény –, valaki a Népsportból vagy a Képes Sportból, esetleg a rádióból érthette félre, tény, hogy mindenkinek nagyon tetszett a sohasem hallott név, a mi családunkban pedig lassan szinte mindennapos vendég lett.

ALAPVONAL. A futballvilágban tapasztalható, általában véve is rengeteg sérülés okait csak találgatni lehet, egyvalamiben azonban nagyjából mindenki egyetért: a profi játékosoknak az emberi teljesítőképesség határait erősen feszegető követelményeknek, meccsmennyiségnek kell megfelelniük. Aki pedig nem bírja, a fizikai alapok megteremtésének hiányosságaitól a helyes étkezésig sok mindenben keresgélheti a pechsorozat miértjét.

ALAPVONAL. Egyelőre azonban esetében négyéves eltiltás van érvényben, amelyről a teniszezők doppingügyeivel foglalkozó ITIA idén szeptember 12-én határozott – az első értesítés időpontja óta tizenöt hónap már el is telt belőle. A nem jogerős ítéletet támadta meg a CAS-nál Halep és jogászcsapata, amelyben immár ott van a műfajban sztárügyvédnek számító Howard Jacobs is, aki eddig négy ügyben igyekezett – váltakozó sikerrel – érvényesíteni tilosba tévedt teniszezők érdekeit.

ALAPVONAL. Délutánra aztán felragyogott a mindenség. Szoboszlai és Dibusz brillírozása, a többiek magabiztossága és önfeláldozása újra felébresztette bennem-bennünk a „nagyhatalmi” érzést, a csodát, amelyre csak a sport képes. És ami többségünknek úgy kell, mint a falat kenyér, vagy hogy alkalomhoz illőbben fogalmazzak, mint az öröklét bizonyossága.

ALAPVONAL. Comaneci az októberi antwerpeni világbajnokság alkalmával a belga Le Soir című lapnak adott interjúban a napjaink sztárjával, az amerikai Simone Bilesszal való összehasonlítást elegánsan hárította. „Hozzá hasonló tornász talán fél évszázadonként születik – mondta –, akrobatikus képességei leírhatatlanul egyedülállóak. A mai tornában csak a művészi vonal ellaposodását fájlalom. Időnként azért eljátszom a gondolattal, mi mindent lehetett volna csinálni felemás korláton, ha az én időmben is a maihoz hasonló szer lett volna.”