Lejtmenetben – Smahulya Ádám jegyzete

BOSSZÚSAN ÁLLT FEL a székéből Hans-Dieter Flick, amikor tavaly szeptemberben, Lipcsében Szalai Ádám gyönyörű sarkazós góllal vette be a német válogatott kapuját. Tizennegyedik meccsén először kapott ki német szövetségi kapitányként, ám akkor még aligha sejtette, hogy egy év múlva tényleg el kell hagynia a kispadot, és ezzel ő lesz a német labdarúgás történetének első menesztett kapitánya. Azóta egyébként Németország csak Ománt, Costa Ricát és Perut verte meg, Japántól pedig a tavalyi vb-n 2–1-re, szombaton pedig 4–1-re kapott ki.

Óriási a tanácstalanság a nemzeti csapat körül, a lejtmenet azonban nem most kezdődött. A 2018-as vb-n szégyenszemre már a csoportkörben kiesett a Nationalelf, a 2021-es Eb-n válogatottunk ellen kétszer is hátrányban volt, és nagy nehezen jutott be a nyolcaddöntőbe, a tavalyi vb-n pedig ismét a csoportkörben búcsúzott. A jövő évi Eb-nek házigazdaként vághat neki, de bárki is lesz az új kapitány, nem lesz könnyű dolga. Hatalmas a nyomás, miközben a csapat öt mérkőzés óta nyeretlen, és ezeken 13 gólt kapott, miközben csak hatot szerzett.

Ha nem is pofozógép, de az eredmények alapján középcsapat lett az egykor rettegett, elvesztett csatát nem ismerő német válogatottból. Nincs vezére, nincs önbizalma, és ahogy Philipp Lahm fogalmazott, hiányoznak az alapok. Ettől még persze nem zárható ki, hogy hamarosan véget ér a krízis, az új kapitánnyal szárnyal majd a csapat, és megnyeri a jövő évi kontinenstornát. Ehhez azonban villámgyorsan orvosolni kellene a válogatott körüli problémákat. A tavalyi vb-kudarc után épp Hansi Flick utalt rá, hogy a német utánpótlás-nevelés évekkel le van maradva az angolokhoz és a spanyolokhoz képest. Ebben is lehet igazság, de valójában mindenki csak találgatja, mi a probléma gyökere.

Mellesleg nem csak a németeknél vannak gondok. A spanyolok simán megverték Grúziát, és Lamine Yamal személyében van egy újabb nagy tehetségük, a női csapat pedig világbajnok lett, ám a labdarúgó-szövetség (RFEF) lemondó elnöke, Luis Rubiales botránya beárnyékolja a sikereket. Az olaszoknál Roberto Mancini váratlanul lelépett Szaúd-Arábiába, Luciano Spalletti pedig az Észak-Macedónia elleni 1–1-gyel mutatkozott be, és bizony a csapat egyelőre nem tűnik ütőképesnek.

Ezért kell annyira megbecsülni, hogy a magyar válogatott az utóbbi években nemcsak jól szerepel, de érezhetően nagyon egységes, hisz magában, a szurkolók és a játékosok pedig egy emberként állnak a szövetségi kapitány mögött. Irigykedhetnek a németek – és még jobb lenne, ha a jövő évi Eb után is ugyanezt írhatnánk.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!