Ha valaki azt mondja az Európa-bajnokság előtt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a csoportból továbbjutásért játszik Németországgal, nem hiszem el. A portugál, francia, német triót így együtt egyetlen válogatott sem kívánhatta magának. A müncheni német–magyar találkozót megelőzően Lisztes Krisztián egyenesen úgy fogalmazott, földöntúli bravúr lenne legyőzni a négyszeres világbajnokot. Utolsó csoportmeccsünk előtt egyvalami biztos volt: együttesünk tiszteletet vívott ki magának. Már a portugálok is, aztán a franciák szövetségi kapitánya, Didier Deschamps, a szerdai találkozót megelőzően a németek kapusa, Manuel Neuer, védője, Mats Hummels és a kapitány, Joachim Löw is kiemelte, borzasztóan nehéz a mieink ellen játszani.
Hogy mennyire? Régebben a nagy meccsek előtt gyakran fogadkoztak futballistáink, hogy odafigyelnek az elején, ez gyakran nem valósult meg. Szerdán a Mainzcal éppen aznap szerződést hosszabbító Szalai Ádám a 11. percben pazar fejes góllal berúgta az ajtót az Allianz Arenában. Okosan, alázattal futballozott a csapat, ám a félidei vezetés ellenére távolinak tűnt a továbbjutás.
Míg a magyar szurkolók talán szorongva számolták a perceket, addig válogatottunk azt tette, amit a kontinensbajnokság megkezdése előtt mindenki tanácsolt labdarúgóinknak: élvezzék a játékot ilyen ellenfelek ellen. Arra már senki sem mert gondolni, abban az esetben mit tanácsoljon, ha óriásivá nő a tét, azaz nem csupán élvezni illene, amit csinálnak, hanem megőrizni a továbbjutást jelentő előnyt. A német egyenlítés után minden veszni látszott, ám a legjobb pillanatban Marco Rossi „találmánya”, Schäfer András újra vezetést szerzett. Aztán megint jött a 84. perc…
Labdarúgóink ezzel együtt olyan sportemberi kvalitásokat mutattak, amelyekből látszott, ha nem jutnak tovább, akkor is méltóképpen fejezik be a csoportküzdelmeket. Keresi az ember a szavakat, mit írjon, de ami a legnehezebb, az talán a legegyszerűbbet is magába foglalja: a hit, az akarat és az alázat mindent felülírhat, időnként még a labdarúgás törvényszerűségeit is. A csapat alázattal futballozott, mi pedig csodálattal néztük.
Még úgy is, hogy nem sikerült kiharcolni a továbbjutást.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
82.7 – Bodnár Zalán jegyzete
Nyertünk, de maradt tét – Deák Zsigmond jegyzete
Legyorsulni a Ladát – Borbola Bence jegyzete
Csak egy ok – Thury Gábor jegyzete
Fehérvári dominódőlés – Bobory Balázs jegyzete