Szoboszlai Dominikkal mindent el lehet adni, csak nem érdemes – ezzel zárult a 2025-ös Sport Forum Hungary

Az utánpótlás helyzetének kérdésköre egy teljes délutánt kapott a Warm-up elnevezésű teremben – a sportszövetségek utánpótlás-nevelésétől kezdve a szülők szerepén át egészen a fiatalok önbizalmának kialakulásáig. Utóbbi kérdéskörben Szántai Levente, korábbi élvonalbeli futballista – jelenleg a Szeged-Csanád Grosics Akadémia felnőtt labdarúgócsapatának sportpszichológusa, illetve korábbi kapusa – tartott előadást. A szakember a sportbeli önbizalom kialakulásának fázisait fejtegette, hozzátéve, hogy ez nem a fán terem, tudatos fizikai és mentális munka eredménye. Kardinális kérdés a fiatal sportolók esetében, hogy pályafutásuk első részében mindig az edzőtől várják a megerősítést, nem saját maguktól – az optimális az, ha az életkor előrehaladtával ez változik, persze minden sportolónál máskor.

A délutáni szekció egyik nagy hatású előadása az „Amikor véget ér egy álom – fiatal játékosok tapasztalatai a lemorzsolódásról és az identitásvesztésről” címet viselte. Johnny Gorman, a Lancaster Egyetem klinikai pszichológia doktori képzésének hallgatója – korábbi profi labdarúgó, többek között a Manchester United, a Wolverhampton Wanderers és a Leyton Orient csapatában játszott –, rámutatott, hogy egy kutatás szerint az Egyesült Királyságban az akadémisták 99%-a nem lesz profi futballista – vagy elbocsájtják őket egyesületükből, vagy más okból nem tudnak érvényesülni.

Hangsúlyozta, hogy ez nem speciálisan valakinek a hibája, hanem egy természetes folyamat, de az lenne az optimális, ha ez a fájdalmas szituáció napokra, vagy maximum hetekre volna hatással a játékos életére. A sportolói identitás lezárásának hatásai azonban sokaknál két-három évig is eltartanak, sokan szomorúnak, depressziósnak, sőt, szégyenteljesnek és elutasítottnak érzik magukat, pedig ez nem természetes állapot. Gyakori, hogy semmilyen kapcsolatot nem akarnak tartani a korábbi edzőikkel, csapattársaikkal sem. Nehezítheti a helyzetet, hogy korábbi klubjaik részéről sincs támogatás, még akkor sem, ha adott esetben egy labdarúgó 6 esztendős korától kezdve 19 éves koráig egy adott klubban építette a karrierjét. Sajnálatos módon többeknél nem ritka az egzisztenciális válság sem, és az, hogy az alkohol, függőségek, s a szerencsejáték felé fordulnak.

Ezeknek a korábbi sportolóknak sportpszichológiai segítségre van szükségük, viszont könnyebben elkerülhető ez a szituáció azoknál, akik többféle „oszloppal”, többféle identitással rendelkeznek az életükben (akár a tanulásban, akár másban haladnak), mert ez esetben nem élik meg akkora veszteségnek pályafutásuk idejekorán történő befejezését.

„Hol van a határ a sportban az egészséges elkötelezettség és az egészségtelen odaadás között? – tette fel a kérdést végül Johnny Gorman. – Ezt kell mindenkinek megtalálnia, mert tudjuk, hogy egyrészt azt várják el a fiatal sportolóktól, hogy mindent adjanak bele, hogy a pályafutásuk kiteljesedjen, eközben pedig sok dologról mondjanak le, viszont mégis fontos lenne, hogy ne adják fel teljesen magukat, mert az súlyos károkat okozhat.”

A sportmarketing témaköre is több érdekes konzultációt hozott. A konferencia egyik záró előadása a Hall of Legends nevet viselő teremben a „2025 és azon túl: a sportmarketing jövője a következő évtizedben” címet viselte, melynek résztvevői Csisztu Zsuzsa, a Nemzeti Sport munkatársa moderálásával Éless Dénes, a Szerencsejáték Zrt. sportmarketing divíziójának vezetője, Kelemen Árpád, a PwC Magyarország igazgatója és Gábor István, a Sportfive marketingvezetője voltak.

Közmegegyezés volt a résztvevők között, hogy az elmúlt tíz évben rengeteget alakult a sportmarketing, de a következő évtizedben még nagyobb sebességű változás várható – és csak remélni tudják, hogy nem robotsportolókat kell majd marketingelni… Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia és az azt körülvevő, még nem megfelelő szabályozás ezt a folyamatot nem könnyíti meg.

„Ki ma a legjobb marketingarc? Szoboszlai Dominikkal mindent el lehet adni?” – kérdezte Csisztu Zsuzsa, amire rögtön érkezett is Éless Dénes válasza: „Igen, csak nem érdemes… Ehelyett egy cégnek, illetve márkának fel kell mérnie, hogy például Szoboszlai passzol-e hozzá? Elképzelhető, hogy egy másik, kevésbé értékes sportolóban találják meg a közös értékeket. Menedzsment oldalról pedig a sportolói márkaépítés egyik legnagyobb kihívása, hogy olyan termékek vagy márkák legyenek partnerek, amelyekkel az adott sportoló önazonos, hiteles kommunikációt tud folytatni.”

Csisztu a jövőbeli olimpiákkal kapcsolatban is feltette azt a kérdést, hogy mennyire lesz könnyű az olimpiát eladni. Éless Dénes kifejtette, hogy már most látszik a marketing a 2028-as Los Angeles-i játékok kapcsán, sőt, ez már a párizsi záróünnepségen látszott. A NOB-nak viszont szintet kellett lépnie a marketingfelületek piacán, mivel tudják, hogy zéró állami támogatása lesz az olimpiának az USA részéről, ezért a helyszínek elnevezéseit piacra dobták, s elsőként azokat a szponzoroknak ajánlják fel, akik a „saját” helyükön vannak (tehát Los Angelesben például a Los Angeles Lakers kosárlabdacsarnokának szponzorát keresték meg). Kelemen Árpád hozzátette, hogy azok a sportágak lesznek eladhatóak a jövőben, amelyek Kínában, Indiában népszerűek, azonban Éless szerint az olimpia szellemisége továbbra is megköveteli, hogy a tradíciók miatt legyenek „védett” sportágak még akkor is, ha alig lesz nézőjük.

A jövőre vonatkozóan végül Gábor István leszögezte, hogy a Fradi labdarúgócsapatával nagyon jó az együttműködésük, de a stadionon belüli élmenyfokozást szükségesnek tartja, ilyeneket szívesen látna, továbbá a jövőben személyre szabott kedvezményeket kellene adni a szurkolóknak, ehhez viszont ismerni kell őket. Fontos lépés, hogy amikor nincs meccsnap, specializált tartalomgyártás zajlik, hogy ezekkel is kiszolgálják a szurkolókat, hiszen amire vágynak a fogyasztók, azt kell megcsinálniuk.

Éless Dénes a Szerencsejáték Zrt.-vel kapcsolatban hozzátette, hogy Európában közel sincs más olyan bizalmi indexű lottótársaság, mint ők, és ennek alapját egyrészt az elmúlt évtizedek tevékenysége adja, másrészt pedig az, hogy a magyar sport mögött kiemelkedő támogatóként vannak jelen. Emellett innovatívabb, magasabb fordulatszámú működésre sarkallta őket, hogy megjelent egy másik sportfogadási cég a piacon. Új podcasteket is terveznek indítani, s az általuk támogatott csapatok felületein is feltűnnek az adott klubra szabott kereskedelmi üzenetekkel.