A Szovjetunió végnapjai Irapuatóból nézve – Bodnár Zalán regényt írt a mexikói 6–0-ról
Nos, ha létezik, hogy ezt a könyvet Disztl Péter nemcsak hogy nem utálja, de egyenesen lelkesen méltatja, akkor már ebből érzékelhetjük, hogy különleges műről van szó. Regényről, amely túllépett az irapuatói traumát gyomorgörccsel, világfájdalommal, önostorozással vagy homályos összeesküvés-elméletekkel feldolgozó, leleplező, morális tanulságokat levonó, megfejtő típusú munkákon, ilyen módon terápiás regény is, amely hozzásegíti az olvasót (még Disztl Pétert is!) ahhoz, hogy végre önfeledten szórakozzon, kellemetlen érzések nélkül derüljön egy történeten, amelyről a mi generációnk tagjainak is sokáig csak a megaláztatás, a tehetetlen düh, a keserűség jutott eszébe.
A dolog azonban mégsem ennyire egyszerű. Valóban ott van a műfajteremtő „tényfeltáró romantikus kalandregény” lőrincellászlói rétege, misztikummal, őrült fordulatokkal, életveszéllyel, szerelemmel, titkosügynökökkel, tömény izgalommal, ám ebben is folyton tetten érhető egyfajta rejtői önirónia, a már parodisztikusan túltolt cselekményszövés állandó kikacsintása, amelytől az olvasó intellektuális társnak és nem a mesén naivan csüngő gyereknek érzi magát. És aztán ott van bizony a ponyvaregény-paródián, a fantasztikus történeten, a kitalált szereplők extremitásán túl felsejlő valódi történelem, amelyet véletlenül sem próbál szájba rágni, erőszakosan ránk erőltetni az önálló fiktív világot megteremtő szöveg, de óhatatlanul is értelmezi mindannyiunk közös élményét, a magyar futball végső szétesésének legerősebb bizonyítékát és szimbólumát, az 1986-os mexikói szereplést, mindenekelőtt az első, a felfokozott várakozások és korábbi biztató eredmények után elmondhatatlan csalódást okozó, szovjetek elleni 0–6-ot.
Nekem legalábbis Bodnár Zalán eredeti, egészen sajátos és a tárgyban konkrét, valós kutatási eredményeket is felmutató regénye segített sok mindent megérteni az akkor történtekből, amelyeken én is lassan negyven éve rágódom, amiről magam is számos résztvevőt faggattam már. A szerző maga úgy emlékszik, hogy egy munkahelyi ebéd alkalmával fogant meg benne a regényírás ötlete, midőn a Puskás Akadémia sajtóosztályának munkatársaiként egy asztalhoz kerültünk az intézmény egyik edzőjével, a '86-os válogatott Dajka Lászlóval, s ő mindenféle olyasmit mesélt két menzai fogás között és alatt, ami valóban megragadhatta egy írással is foglalkozó futballrajongó fantáziáját.
| 1993-as évkönyv? Címünk csalóka... – sportkiadvány-szemle 30 esztendő távlatából |
| Játék a számokkal – világklasszis sportolók „numerikus” történetei egy könyvben |
Számomra ma már világos, hogy egyetlen hónappal a csernobili katasztrófa teljes szovjet kommunikációs csődje után a Szovjetunió egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy 1956 kerek évfordulójához közeledve vereséget szenvedjen a magyaroktól, ami pedig abszolút papírforma-eredménynek ígérkezett az előzmények után. Tenni kellett hát valamit. Valamit, amivel nem bízta a véletlenre a világ által kiemelt figyelemmel kísért szovjet–magyar meccs végkimenetelét a talpon maradásért küzdő nagyhatalom, valamit, ami nem volt éppen vállalhatatlan kihívás a KGB-nek akkoriban, valamit, aminek megmagyarázhatatlan következményein aztán évtizedekig rágódhatunk és valamit, amit hasztalanul próbált megakadályozni a mind elkeseredettebb paranoiás spirálba keveredő magyar csapatvezetőség… Mármint az a része, amely nem kollaborált a legyőzhetetlennek tetsző ellenséggel.
Csakhogy a talpraesett lyukóvölgyi bányász, Pákozdi Géza hazafias érzelmeit és a szerelem erejét kifelejtették a számításból…
(Bodnár Zalán: Szerelem és halál Irapuatóban – A mexikói 6–0 egyetlen igaz története, Rézbong Kiadó, 2023)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. június 17-i lapszámában jelent meg.)
Játékosikonból megmentő? Sztárportré Michael Carrickről
