A sikerek hálójában – szinte ragadnak a trófeák a világbajnok Julián Álvarezhez

„Amikor a játékvezetők megérkeztek, első dolguk volt megkérdezni, hogy a »kicsi Pók« játszik-e a mérkőzésen. A környéken mindenki róla beszélt. Már egészen fiatalon kitűnt a tehetségével: teljességgel tarthatatlan volt, megsemmisítette a védőket.”

A dicsérő szavakat Rafael Varas mondta felfedezettjéről, Julián Álvarezről a The Athletic hasábjain. Az argentin edző már akkor felfigyelt a decemberben világbajnoki címet ünneplő – Argentína katari meneteléséhez négy góllal és egy gólpasszal hozzájáruló – futballistára, amikor még csak három és fél éves volt. Észrevette, mennyire kötődik a labdához, nem is volt kérdés, hogy bátyjait követve ő is beiratkozik a helyi focisuliba. Testvére adta neki a becenevét, azért nevezte Póknak, mert annyira jól tartotta a labdát, mintha kettőnél több lába lenne. Képzése gyorsan haladt, és a híre messzire elért – alig töltötte be a tizenegyet, amikor próbajátékra hívta a Real Madrid.

„Ramon Martínez, a madridiak sportigazgatója Argentínában járt, és megkért, hogy ha tudomást szerzek tehetséges játékosról, jelezzem neki – idézte vissza a történteket Piero Foglia játékosmegfigyelő a The Athleticnek. – Egyből elkezdtem neki mesélni Juliánról. Megnézte, majd a családjával együtt meghívta Gironába. A Real Madrid korosztályos csapatában lépett pályára, és a látottak alapján azonnal szerződést kínáltak neki. A FIFA-szabályok azonban keresztülhúzták a számításokat. Egy évvel korábban szigorítottak, tizenhat éves kor alatt a futballisták a szüleik nélkül nem igazolhattak más klubba, és az Álvarez család nem akarta felszámolni addigi életét. Ha olyan feltételek lettek volna, mint Lionel Messi Barcelonába szerződése idején, jó eséllyel minden másként alakul.”

Panaszkodni utólag persze így sem lehet. Julián Álvarez 2015-ben a River Plate akadémiáján kötött ki, és miután az utánpótlás-válogatottban is számításba vették, ahhoz sem kellett sok idő, hogy profi szerződést kapjon a klubtól. Tagja volt a 2018-ban Libertadores-kupát nyerő csapatnak, és pályára lépett a Boca Juniors elleni döntő visszavágóján. Egy évre rá Argentin Kupa-győzelmet ünnepelhetett, miután a CA Central Córdoba ellen 3–0-ra megnyert döntőben gólt szerzett, 2020-ban pedig már alapemberként rohamozta az ellenfelek kapuját, leginkább jobbszélsőként, időnként támadó középpályásként vagy visszavont csatárként szerepet kapva. Befutott, ennek ellenére nem szállt el magától. Nem felejtette el, hogy honnan indult, és egy figyelmes, szívmelengető ajándékkal lepte meg az edzőt, aki elindította a pályán.

„A közszférában dolgozom, délutánonként pedig szupermarketeknek szállítok árut – árulta el Rafael Varas a The Athleticnek. – Egy nagyon régi és kicsi autóval jártam, a sok dobozzal alig fértem el benne. Egyik pénteken éppen Julián édesapjával beszéltem telefonon, megköszöntem neki az aláírt pólót, amit a fia küldött, rajta a szöveggel: »Az edzőnek, aki segített elindulni az úton.« Másnap az édesapja újra hívott, hogy meglátogatna, odajön a lakásomhoz. Egy teljesen új furgonnal parkolt le, addig nyomta a dudát, amíg ki nem jöttem, majd a kezembe nyomta a kulcsokat. Fogalmam sem volt, mi történik, nagyon meghatódtam. Juliánnal telefonon beszéltem, szólni is alig tudtam hozzá, csak sírtam. Nem vártam semmi ilyesmit, már a pólóval nagyon boldoggá tett.”

A fiatal argentin futballista legnagyobb erőssége a felnőttek között is az volt, ami gyerekkorában: elképesztő indulósebességét kihasználva könnyedén faképnél hagyta a védőket, és csak nagyon nehezen lehetett tőle elvenni a labdát. Edzői folyamatosan dicsérték munkabírásáért és szerénységéért. A pályán szinten lehetetlen volt kihozni a sodrából, az igazságtalan bírói döntéseket rezzenéstelen arccal viselte, az ellenfél játékosai sem tudták kizökkenteni. A 2021-es idénye kiemelkedően sikerült, 46 tétmérkőzésen 24 gólt szerzett és 15 gólpasszt adott, ráadásul megnyílt előtte az argentin válogatott kapuja. Tagja volt a Copa América-győztes csapatnak, még ha csak a Bolívia elleni csoportmérkőzésen lépett is pályára, Lionel Scaloni szövetségi kapitány számolt vele a világbajnoki selejtező- és a felkészülési mérkőzéseken.
„Minden dél-amerikai futballista szeretne Európában játszani, ott vannak a legerősebb klubok – nyilatkozta Julián Álvarez a Radio La Rednek a River Plate tagjaként. – Türelmes vagyok, de nekem is ez a célom. Hogy melyik klub lenne az álmom? Jó kérdés. Ha a Playstationnel játszom, általában a Barcelonát vagy a Manchester Cityt választom.”

Mintha csak a jövőbe látott volna. A megszerzéséért folyó versenyt a Manchester City nyerte, mind­össze 14 millió fontot fizetett a River Plate-nek, és Álvarez huszonkettedik születésnapján aláírta szerződését az angol bajnoki címvédőhöz. Az első számú választása ugyanakkor, mint utólag kiderült, nem a szigetországi klub lett volna.

JULIÁN ÁLVAREZ GÓLJAI AZ ARGENTIN VÁLOGATOTTBAN

„Julián Álvarez ügynöke 2021 nyarán felhívott, hogy adjak neki elérhetőséget, mert szeretné beajánlani a Barcelonához – árulta el Joan Patsy, a Manchester City dél-amerikai játékosmegfigyelője Lu Martín spanyol sportújságírónak. – A katalánok végül másképpen döntöttek, mi pedig kihasználtuk, hogy a koronavírus-járvány miatt sok klub küszködött pénzügyi nehézségekkel. Sokan azt hiszik, hogy Julián Álvarez és Erling Haaland nem tud egymás mellett játszani, de valójában kiegészítik egymást. Erling tipikus csatár, magára vonja a védők figyelmét, halálos veszély a kapu előterében. Julián gyerekkorában középpályásként játszott, emiatt sokkal jobban lát a pályán. Másként mozog, másként gondolkozik, másként képes megbontani az ellenfél védelmét.”

Habár az argentin támadó érkezése sokkal kisebb hullámokat keltett a Manchester Citynél, mint a 22 éves norvég csatáré, és egyelőre közel sem kapott annyi játéklehetőséget, nem fut rossz idényt. Bemutatkozásakor, a Liverpool elleni angol Szuperkupa-mérkőzésen (1–3) betalált a kapuba, a Bajnokok Ligája csoportkörében két gól és két gólpassz a mérlege, a Premier League-ben tizenöt találkozón négy gólt szerzett, de ott túlnyomórészt csere. Kesereghetne, hogy Josep Guardiola nem ad több lehetőséget neki kezdőként, de nem teszi, minden bizonnyal ez a hozzáállás is segítette abban, hogy a válogatottban mára kihagyhatatlanná vált és világbajnoki címet nyert a csapattal. A katari torna fontos pillanataiban szerzett gólt, Lengyelország ellen (2–0) a csoportmérkőzésen, Ausztrália ellen (2–1) a nyolcaddöntőben, a Horvátország elleni elődöntőben (3–0) nyújtott teljesítménye után pedig még példaképe, Lionel Messi is nyilvánosan megdicsérte.

„Ha választanom kellene, kinek adom át a díjat, Julián Álvarezt mondanám. Egészen kivételes mérkőzést játszott” – nyilatkozta a hétszeres aranylabdás argentin a horvátok legyőzése után kapott, a mérkőzés legjobbjának járó trófeával a kezében.

A „kicsi Pók”, akit felnőttként már inkább „Pókembernek” becéznek, különleges pályafutás előtt áll. Szerénysége miatt várhatóan sohasem lesz akkora őrület körülötte, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi vagy az utódjaiknak kikiáltott Erling Haaland és Kylian Mbappé körül, de bármilyen csapatban is játszott korábban, az sikerre volt ítélve, és ez nem lehet véletlen. A Manchester City története egyik legjobb vásárát csinálta a megszerzésével, könnyen elképzelhető, hogy Haaland mellett ő lesz az a futballista, aki a klub régóta vágyott Bajnokok Ligája-győzelmének eléréséhez hiányzott.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. január 28-i lapszámában jelent meg.)