Rémálom

„Kihívás az indulóknak, álom a távolmaradóknak.” A Dakar-rali szülőatyja, Thierry Sabine mondta ezt annak idején, és igaza volt, mert a jó értelemben vett őrültség ragadós. Éppen harminc éve pattant ki az ifjú francia arisztokrata agyából az ötlet, hogy viadalt szervez a Szaharába, amelyen bármilyen járművel rajthoz lehet állni.

Imádta Afrikát, a vállalkozó kedvű fiatalok pedig imádták a lassan legendává váló Dakart. Sabine 1986-ban helikopter-balesetben életét vesztette (eltévedt motorosok keresésére indult a homokviharban), de versenye tovább élt. Sem a homokviharok, sem a szárazság, sem az intrikák, sem a balesetek nem szabhattak gátat a nevezők áradatának – az utóbbi időben már néhány héten belül betelt a jelentkezési lista, és minden Dakaron megdőlt az indulórekord. A mostani lett volna a 30. verseny.

Méltó lett volna hírnevéhez: az utóbbi idők legnehezebb útvonalát jelölték ki a szervezők. Ennek megfelelően időt, energiát (és persze pénzt) nem kímélve készültek a csapatok és a versenyzők, az utóbbi három napban pedig már szinte az elviselhetetlenségig fokozódott a feszültség. Mintha puskaporos hordón ültek volna. Alig várták, hogy végre elkezdődjön a világ legnehezebb tereprali-viadala. Aztán jött a hideg zuhany. A bejelentés, hogy törlik a versenyt. Ami korábban senkinek sem sikerült, azt elérte a politika – megszakadt egy három évtizede tartó sorozat, most először elmarad a Dakar-rali. Vannak, akik szerint nem szabadna engedni a nyomásnak, és meg kellett volna tartani a viadalt, mások úgy gondolják, a biztonság mindenekfölött.

Bár vérzik a szívem az elmaradt verseny, a kihagyott kaland miatt, utóbbiakkal kell egyetértenem. Aki ugyanis járt már Afrikában, tudja, ott bármikor megtörténhet, hogy fegyvert fognak az emberre. És elég öt fegyveres az étkezőpihenősátorban ahhoz, hogy visszafordíthatatlan pusztítást végezzen… Akkor pedig hiábavaló minden magyarázat, hiába a nyilatkozatok, hogy a pilóták a saját felelősségükre utaztak Afrikába, mindenki a rendezőket hibáztatta volna, és biztosan vége a Dakarnak.

Így nincsenek halottak, csak vérző, összetört szívek. Oda a kihívás, és az álmok is semmivé foszlottak. Rémálommá váltak.

TÓTH ANITA