Jöjjön, aminek jönnie kell! Egy éve állandó téma, mire mehet a csapat a kiegyensúlyozott szlovéniai mezőnyben – az elkövetkezendő hét napon azonban már nem a szavakon, hanem a tetteken a sor. Azokon, hiszen vasárnap 13 órakor a brit–japán meccsel megkezdődnek Ljubljanában a divízió 1es világbajnokság B-csoportjának küzdelmei. Csak a rend kedvéért: a másik hatos találkozóit a kínai Csicsiharban rendezik, ahol a házigazda mellett Kazahsztán, Franciaország, Lengyelország, Észtország és Hollandia együttese lép jégre. Na de térjünk is gyorsan vissza a bennünket ezerszer jobban érdeklő tornára, amelyről általános szakmai vélemény: Románián kívül mind az öt csapatnak (a mieinknek, a vendéglátóknak, valamint Japánnak, Litvániának és NagyBritanniának) reális esélye van arra, hogy az első helyen végezzen, egyszersmind kiharcolja az elit mezőnybe kerülést.
Puff neki! Mindez azt is jelenti, hogy az esztendők óta erőn felül teljesítő, a világranglista 23. helyén álló magyar válogatott nagy lehetőség előtt áll: ha öt meccsen keresztül a legjobb formáját hozza, ha lesz némi szerencséje is, a legmerészebb álmokat is beteljesítheti. De szép is lenne! Mindazonáltal a kiegyensúlyozottságban nem kis veszély rejlik… Rosszabb esetben ugyanis az ötödik hely sem zárható ki, sőt anélkül, hogy falra festenénk az ördögöt, a kiesés szele is meglegyintheti a gárdát. Mert bizony ha balul sikerül az első meccs a kiszámíthatatlan, tavaly Ausztria mögött másodikként végző, a feljutót is alaposan megszorongató litvánokkal szemben, az a házigazda szlovénok (akik között sajnos ott lesz a Los Angeles Kings ifjú sztárja, Anze Kopitar is…) elleni folyatásra is rányomhatja a bélyegét – két vereség után nekifutni a románok elleni találkozónak demoralizáló lenne lelkileg. Ám inkább hessegessük el az iménti gondolatmenetet, már csak azért is, mert ez a szeretni való csapat sokszor bizonyította már a rátermettségét. A lényeg, hogy nem kell nagy terhet a vállakra tenni – a honi szövetség Studniczky Ferenc vezette elnöksége sem a feljutást, hanem az első három pozíció valamelyikét tűzte ki célul.
Pat Cortina, a válogatott olasz-kanadai szövetségi kapitánya nem gondolkozik helyezésben, mint említette: „Játsszunk öt jó meccset a valós tudásunk szerint, ez a lényeg.” Ravasz megfogalmazás. Ha ugyanis ez sikerül, azaz hozzák a formájukat az urak, akkor, de csakis akkor valóban semmi sem lehetetlen.
A huszonkét játékos és a szakmai stáb péntek este érkezett meg Ljubljanába, ahol az ellenfelekhez hasonlóan Szlovénia egyetlen ötcsillagos szállodájában, a Hotel Levben kaptak helyet. Képzelhetik, mekkora ott a felfordulás: egy helyen 132 jégkorongozó, akik ráadásul igencsak méregetik egymást…
Kívánjuk a csapatnak, hogy az utolsó napon Szuper Leventét, Ocskay Gábort, Ladányi Balázst, Palkovics Krisztiánt és a többieket nézze, irigyelje a hotel összes lakója!