CSILLAG PÉTER
CSILLAG PÉTER
2020.11.27 09:26 Frissítve: 2020.11.27 09:40

Tanár úr futballmezben: 100 éve született Lakat Károly

Száz éve született Lakat Károly: az 1964-es és az 1968-as olimpiai bajnok válogatott szakvezetője, az FTC bajnok játékosa és mesteredzője a Rottenbiller utcai iskola magyaróráin is nyomot hagyott egykori diákjában, Gelei Józsefben.

Szövetségi kapitányként a kispadon – az Aranycsapat hátvédjével, Lantos Mihállyal (középen) irányította a válogatottat 1979-ben a csehszlovákok ellen (Fotó: MTI)
NÉVJEGY
LAKAT KÁROLY DR.    
Született:
Győr, 1920. november 27.
Elhunyt:
Budapest, 1988. december 3.
Posztja:
fedezet
Játékos-pályafutása
Klubjai: Győri AC (1934–1940), KEAC Szeged (1940–41), Szegedi AK (1941–43), Ferencváros (FTC, ÉDOSZ, Bp. Kinizsi 1943–52)
Sikerei: bajnok (1949), Magyar Kupa-győztes (1944)
Válogatottsága: 13/0 (1945. augusztus 19.–1950. november 12.)
Edzői pályafutása

Csapatai: Bp. Kinizsi ifi (1953–1954), Gödöllői Dózsa (1954), Bp. Vörös Meteor (1955–1956), Szegedi Haladás (1956), Tatabányai Bányász (1957–1962), közben a háromtagú válogató bizottság tagja (1957. ősz), Központi Sport­iskola (1962–1963), olimpiai válogatott (1962–1964), MTK (1965. január–1966. december), FTC (1966–1969), közben olimpiai válogatott (1967–1968), Tatabányai Bányász (1970–1974), közben olimpiai válogatott (1971–1972), Bp. Honvéd (1974–1976), Salgótarjáni BTC (1977–1979), szövetségi kapitány és az olimpiai válogatott szakvezetője (1979–1980), Tatabányai Bányász (1980–1982), Volán SC (1982–1983), Debreceni MVSC (1983–1984), Kazincbarcikai Vegyész (szaktanácsadó, 1984), Tatabányai Bányász (1985. tavasz), VOSE Soroksár (szaktanácsadó, 1985–1986)
Sikerei: 2x olimpiai bajnok (1964, 1968), olimpiai 2. (1972), 2x bajnok (1967, 1968), 2x KK-győztes (1973, 1974), VVK-döntős (1968), KK-döntős (1975)

Ma lenne százéves Lakat Károly, a huszadik század egyik különös edzőegyénisége, aki nemcsak a pályán és a kispadon elért eredményeivel hívta fel magára a figyelmet (játékosként egyszer, trénerként kétszer lett bajnok a Ferencvárossal, a Tatabányát kétszer KK-győzelemig, az olimpiai válogatottat 1964-ben és 1968-ban aranyéremig vezette), hanem párhuzamos munkája miatt is: a futballstadionok terepe mellett a tanári katedrán is helytállt. Rendhagyó emlékező cikkünkben erről a – talán az utókor számára kevésbé ismert – oldaláról igyekszünk bemutatni az 1920. november 27-én Győrben született és 1988. december 3-án Budapesten elhunyt sportembert.

„A Rottenbiller utcai általános iskola felső tagozatában tanított nekünk magyart és történelmet, sőt válogatott labdarúgóként rábízták a testnevelést is – elevenítette fel az ötvenes évek fordulójához kötődő emlékeit megkeresésünkre egykori diákja és futballistája, az 1964-ben olimpiai aranyérmes kapus, Gelei József. – Előfordult, hogy ő tartotta a három utolsó óránkat. Olyankor megkérdezte, mit szeretnénk csinálni: felelni, dolgozatot írni vagy futballozni? A válasz persze nem volt kétséges, mire ő kivitt minket a Ligetbe, és jó darabig nézte a játékunkat. De ha az odafelé úton fegyelmezetlenek voltunk, azonnal visszafordította az osztályt, egyoldalas tollbamondás következett, és ahány hibát talált, annyiszor kellett az illetőnek az oldalt újraírnia. Határozott, mégis megértő tanár volt, aki becsülettel leadta az anyagot történelemből és magyarból is, Petőfi Sándortól a Szeptember végént még most is az első betűtől az utolsóig tudom kívülről. A Ferencváros meccseire rendszeresen kijártunk kisdiákként. Ha vége volt a bajnokinak, mi, gyerekek, átugrottunk a kerítésen, és befutottunk a pályára ünnepelni a játékosokat. Olyankor a Tanár úr ránk kacsintott, és odakiáltott: »Mi van, csibészek, nem akartok holnap felelni?«”

Lakat Károly 1947-ben

Az egykori diák és kölyökszurkoló, a későbbi jeles kapus aztán játékosaként és tatabányai segédedzőjeként is meghálálta tanára bizalmát, amellyel a Rottenbiller utcában pályára állította.

„Jó csapata volt az osztályunknak, a Tanár úr pedig gondoskodott róla, hogy összehozzon nekünk egy-egy meccset más iskolák együtteseivel. Fél év után hármunknak szólt – rajtam kívül Kovács Istvánnak, a későbbi kitűnő orvosnak és Szalay Tibornak, aki 1956 után az Austria Wien, a Sevilla, a Barcelona és a Real Murcia játékosa is volt –, hogy jelentkezzünk a Ferencvárosnál edzésre. Mivel a Fradinál még nyolcvan-száz gyerek várt szerelésre a toborzón, továbbsétáltunk inkább a Hungária útra, és végül az MTK-nál szálltunk be az edzésre. Akkoriban én nem vittem túlzásba a tanulást, iskolás éveim elején a futball mellett kézilabdáztam, röplabdáztam is, és ennek meg is lett a következménye az ellenőrző könyvemben. Édesanyám bement Lakat tanár úrhoz, és arra kérte, tiltson el a futballozástól. Ő azt felelte, hogy kérhet tőle bármi mást, de ezt nem. Neki köszönhettem, hogy futballista lettem. Nemcsak mint tanártól, hanem mint edzőtől is sokat tanultam tőle, szinte második apámnak tartottam.”

 Az ofőt ünnepelte a IV. c

A Képes Sportlap korabeli cikke szerint virágcsokorral köszöntötték tanulói Lakat Károlyt, miután a magyar válogatott fedezeteként sikerhez segítette a csapatot Luxemburg ellen (7:2) 1946. október 30-án. Nagy József IV./c osztályos tanuló még versikét is farigcsált a tiszteletére:

„Büszkék lehetünk fiúk, Osztályfőnökünkre, / kire büszke lehet Magyarország népe. / Az osztály nevében kérem Tanár urat, / fogadja szívesen pár szál virágunkat. / Kifejezzük véle osztályunk háláját, / a hármas tanulók hű ragaszkodását, / A IV./c osztály kívánja jó szívvel, / hogy Lakat tanár úr nagyon soká éljen!”

A futballistaként országos hírű magyar- és történelemtanár kettős énje a korabeli sajtóban is keresett téma volt, a Képes Sportlap 1946-ban például Komáromi Ferenctől, a Rottenbiller utcai polgári fiúiskola igazgatójától kért bennfentes véleményt az ifjú kollégáról.

„Éppen olyan lelkes tanár, amilyen lelkes játékos – magyarázta az iskolavezető. – Mindig kimegyek a meccsre, ha Lakat játszik. Teljes szívvel játssza végig a meccset. Mint pedagógus remekül beszél a gyerekek nyelvén. Tetszett volna látni, hogy ezek a szegény gyerekek milyen lelkesedéssel gyűjtötték össze a fillérjeiket, amikor Párizs után csokorra gyűjtöttek Lakat kollégám számára. A legzárkózottabb tanuló is kinyitja a szívét, ha Lakat Karcsi szól hozzá. Mit tagadjam, bizony a mai idők kitermelnek kisebb lopásokat. Nos, ilyenkor Lakat Karcsi a mi legjobb detektívünk. Amikor ő elkezd nyomozni, akkor sokszor több szarka jelentkezik, mint kéne. Nevelői működése az egész iskola színvonalát emeli.”

Maga a botcsinálta detektív három évvel később így vallott párhuzamos pályaválasztásáról: „Serdülő gyermek voltam, amikor az apám maga elé szólított és rákezdte: »No fiam, itt az ideje, hogy pályát válas­sz! Mi akarsz lenni?« Habozás nélkül vágtam rá: »Két nagy vágyam van, apám... Az egyik az, hogy szeretnék történelemtanár lenni Pesten.« Az öreg helyeslően bólintott: »Jól van, fiam. Hát aztán?« »A másik az, hogy szeretnék válogatott futballista lenni a Fradiban...« »Ez már nem jól van, fiam...« – mondta erre apám, és két darab mérhetetlen pofont akasztott a bal és a jobb képemre. Nagyon izmos ember volt. Vasmunkás.”

Mindkét álma megvalósult: tanárként és labdarúgóként is sikeres lett

„A két atyai pofon után éktelenül bömbölve rohantam az anyámhoz. »Mi bajod van, édes fiam?« – kérdezte szelíden. Keserves bőgés közben elmondtam, hogy mi történt velem. Amikor odaértem, hogy futballista szeretnék lenni a Fradiban, a mama megálljt intett. »Bizony, ez tényleg nem jól van, fiam...« – bizonygatta még mindig szelíden, és ő is két testhezálló pofonnal gyarapította atyai örökségemet. Így lettem futballista...”

Pályaválasztási tanácsadás terén utóbb sokat szelídült a világ, a Lakat fiú titkos vágya azonban valóra vált: délelőtt a Rottenbiller utcában a Petőfi-strófák, hétvégén az Üllői úton a Fradi-nóták harsogtak körülötte.

 Emléktábla, téravatás, koszorúzás

Lakat Károlyról az ország több helyén is megemlékeznek születésének századik évfordulója alkalmából. Csütörtökön Győrben első csapata, a GYAC valamikori pályájánál avattak emléktáblát a tiszteletére (fotónk a 2. odalon), pénteken Tatabányán ünnepélyesen teret neveznek el róla, szombaton egykori lakóházánál, a Tizedes utcában koszorúzza meg emléktábláját Orosz Pál vezérigazgató a Ferencváros nevében.

2021.01.18 23:36:20

Magyar válogatott THURY GÁBOR

A Tanár úr, az 1938-ban vb-ezüstérmes Lázár Gyula haláláig hű maradt a Ferencvároshoz.

2021.01.14 23:34:16

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Ilyenkor persze mindent rózsaszín köd borít.

2021.01.11 09:56:13

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

„Isten hozta! Isten tartsa! Isten vezérelje Nagyméltóságodat, a magyar kultúra legfőbb őrét és a magyar sport hivatott vezérét!”

2021.01.10 21:11:11

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

„Amikor ismeretlenek állítanak meg az utcán, hogy köszönik az élményt, az bizony jó érzés.”