PIETSCH TIBOR
PIETSCH TIBOR
2021.11.20 08:34 Frissítve: 2021.11.20 09:04

Lapunk bizonyítványa: a vb elszállt, mégis előreléptünk

Összességében pozitív évet zárt a labdarúgó-válogatott, és bár az albánoktól elszenvedett két vereség miatt a nagy álom szertefoszlott, úgy tűnik, a generációváltás előrelépéssel is párosul – összeállításunkban fókuszban a keret játékosainak osztályzatátlaga és összprodukciója.

Marco Rossi tudja, kikre építheti a jövő magyar válogatottját (Fotó: Török Attila)

Ez az év is jól végződött! A labdarúgó-válogatott, csakúgy, mint 2020-ban, 2021-ben is győztesen hagyta el a pályát az esztendő utolsó mérkőzését követően. Tavaly ilyenkor a Törökország elleni 2–0-s sikernek, azzal együtt a Nemzetek Ligája B-divízió 3. csoportja megnyerésének (röviden: az A-ligába jutásnak) lehetett örülni, most pedig annak, hogy a világbajnoki selejtezősorozat záró játéknapján Lengyelországból hozta el a három pontot Marco Rossi csapata.

Más kérdés, hogy ez nemhogy a csoportelsőséghez, a rájátszást garantáló második helyhez sem volt elegendő, mi több, még a harmadikhoz sem.

Nem egyszerű értékelni a nemzeti együttes ez évi teljesítményét, ez az igazság. Mert összességében több volt a jó, mint a rossz, de...

 
Schön Szabolcs: Három-négy kiló izom még hiányzik
Almák ellen nehéz – Deák Zsigmond jegyzete 
FIFA-világranglista: négy helyet javított Magyarország 

Az van, hogy valami mindig hiányzott ahhoz, hogy a félig teli pohár, ha nem is teljesen, leg­alább háromnegyedig megteljen. S az is van, hogy napjaink magyar válogatottja képes a bravúrokra (lásd még: döntetlen Franciaország, Németország és Anglia ellen), a kötelezőt is hozza (12 pont San Marino és Andorra ellen), már csak azt kellene „megtanulnia”, hogy a vele nagyjából azonos játék­erőt képviselő riválisokat miként múlja felül. Mert sokszor bizony ezen múlik... Ha leegyszerűsítjük ezt az „egyenletet”, megállapíthatjuk, a tizenöt idei mérkőzésből mindössze három, ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor négy miatt főhetett a szövetségi kapitány – és a játékosok – feje. Az Albánia elleni két meccs és az Anglia elleni hazai összecsapás rondít bele az amúgy még pozitívnak is mondható össz­képbe, és persze az Andorra ellen Budapesten kiszenvedett 2–1 sem kívánkozik a magyar futballhistória szép fejezetei közé. Utóbbi találkozót követően kifakadt az érzelmeit máskor sem titkoló Marco Rossi, mégpedig úgy, hogy az még tőle is szokatlan volt – nem véletlen, hogy az azt követő napok témáját elsősorban az szolgáltatta: a 2018 júniusa óta hivatalban lévő szakvezető megy-e, vagy marad?

NS-SZAKÉRTŐ

Kalmár Zsolt , 27-szeres válogatott középpályás: – A sorsolás után biztos voltam benne, hogy Anglia gond nélkül lesz első a csoportban. A lengyelek elleni hazai meccsen jól játszottunk, kettő nullára is vezettünk, ám döntetlen lett a vége, ott vesztettünk két pontot. Korábban nyilatkoztam, hogy az Albánia elleni mérkőzéseken dől el minden, sajnos így is lett... Ha legalább egyszer legyőzzük őket, és a lengyelek ellen megtartjuk az előnyünket, készülhetnénk a pótselejtezőre, persze tudom, a futballban nincs ha. Tudtuk, hogy az albánok csípnek és harapnak, s nem hagynak nagy területet. Mindkét győztes góljuk előtt volt lehetőségünk, előbb Szoboszlai Dominiknak volt helyzete, majd itthon a kapufát találtuk el a góljuk előtt. Apróságok döntöttek. Fejlődnünk kell, hogy a csaknem azonos képességű csapatok ellen irányítani tudjuk a játékot, és legyőzzük őket. A jövőben kreatívabbnak és türelmesebbnek kell lennünk, hogy a zártan védekező csapatok védelmét fel tudjuk törni. Ráadásul Szalai Ádám nagyon hiányzott a két meccsen, vele erősebb a válogatott, több gólhelyzetünk lehetett volna, ha játszik: jól tartja meg a labdát, valamint sok szabadrúgást tud kiharcolni, ami az erősségünk. A Wembley-ben és Varsóban megmutatta a csapat, hogy van tartása, mentálisan erős. Jó úton jár a válogatott, ám több volt a selejtezőben. Összességében jó sorozatot zártunk, habár az albánok elleni két meccs fájó. A jövő csapatában én is szeretnék ott lenni, főleg, hogy a sérülésem után egyre jobban vagyok. Öt hónap telt el a rehabilitációból, minden a terv szerint alakul. Erősödik a lábam, fokozatosan dolgozom, ám a legfontosabb most a türelem. A célom, hogy január végén csatlakozzak a csapatedzésekhez.

Persze maradt, ami ismerve Magyarország, azon belül is a magyar labdarúgás iránti kötődését, nem csoda. Amiként az sem, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség még márciusban meghosszabbította a szerződését egészen 2025-ig. Oka éppenséggel volt rá, hiszen előzőleg az olasz szakvezető irányítása mellett a válogatott nem csupán a Nemzetek Ligájában remekelt, hanem a részben hazai rendezésű Európa-bajnoki részvétel jogát is kiharcolta.

S ha már az Eb...

A nyári tornán a nemzeti együttes egyetlen mérkőzést sem nyert meg, a végén mégis győztesnek érezhette magát, ugyanis a rajta kívül Franciaország, Németország és Portugália alkotta „halálcsoportban” az utolsó meccs utolsó pillanatáig volt esélye, méghozzá valós esélye a túlélésre, vagyis a továbbjutásra. Annál nagyobb „elismerésben” nem is részesülhetett volna, mint hogy a hazai pályán játszó németek a hajrában az időt húzták, hogy megőrizzék a továbblépésüket biztosító 2–2-t. A lefújást követő kép sokakba beleégett: a síró Schäfer András a bánatát egy félmosollyal leplező Marco Rossi vállán lelt atyai vigaszra. Aligha túlzás, de abban a képben minden benne volt, ami a mostani válogatottat jellemzi. Öröm és szomorúság éppúgy, mint az összetartozás. Tegyük hozzá, a szoros kapocs nem csupán edző és játékos, hanem csapat és szurkolótábor között is megvan. Elképesztő a válogatott iránt megnyilvánuló szeretet, mondhatott, jelenthetett bárki bármit, a drukkerek a legrosszabb meccsek után is kitartottak a válogatott mellett, még egy-egy elkeserítő vereség után is felcsendült a Himnusz. Kudarcból szerencsére nem volt sok ebben az évben, csak négy. Igaz, abból kettő, az albánoktól „oda-vissza” elszenvedett vereség a világbajnoki szereplésről szőtt álmok szertefoszlását jelentette. Mert azért valljuk be, válogatottunk hiába nyújtott maradandót az Európa-bajnokságon, hiába ámult egy földrész a világbajnok Franciaország ellen elért 1–1-es döntetlenen, hiába siratták a határon túl is sokan a máskor csodaszámba menő, június 23-án azonban kieséssel párosuló 2–2-es müncheni döntetlent, a vb-részvétel kivívása most még sokkal inkább volt vágyálom, mintsem reális cél. Más lapra tartozik, hogy előbb-utóbb ki kell mondani: azok után, hogy két egymást követő Eb-n is megméretett Magyarország, az újabb lépcsőfokot nem jelentheti más, mint a világbajnoki kvalifikáció kiharcolása.

Schäfer András is a jövő embere (Fotó: Török Attila)

A 2026-os torna természetesen még odébb van, de 2021 egyik hozadéka lehet, hogy ha eljut oda a magyar válogatott, a soraiban tudhat majd olyan futballistákat, akik ebben az évben „rúgták be az ajtót”. Mert amit Marco Rossi három éve elkezdett, azzal, hála az égnek, azóta sem hagy fel: ahol és amikor tud, fiatalít. Márpedig úgy fest, a generációváltás előrelépéssel is jár.

Az A-válogatott szerelését először 2019. március 21-én magára öltő, még csak 21 éves Szoboszlai Dominik már 2020-ban alapemberré vált, és az idén csatlakozott hozzá a 22 esztendős Schäfer András, aki manapság ugyanúgy nélkülözhetetlen tagja a kezdő tizenegynek, mint a Leipzig középpályása – no és az „öreg rókák” közül Willi Orbán, Fiola Attila, Botka Endre, Nagy Ádám, valamint Szalai Ádám. A 24 éves Sallai Rolandot és a nála egy esztendővel fiatalabb Szalai Attilát túlzás lenne régi motorosnak titulálni, ugyanakkor vitathatatlan, a támadó és a védő egyaránt kulcsfigurává nőtte ki magát, és – az ajtó berúgására visszatérve – lassacskán 2021 egyik újoncának, az őszi vb-selejtezőkön átlag feletti produkcióval kirukkoló Schön Szabolcsnak is bérelt helye lesz a Rossi-csapatban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szövetségi kapitánynak kapusposzton sincs gondja (ha van Gulácsi Péter, az is jó, ha nincs, ott van Dibusz Dénes vagy Bogdán Ádám), nyugtázhatjuk: máris adva van annak a válogatottnak a gerince, amellyel jövőre harcba lehet indulni.

Mivel 2022-ben „csak” a Nemzetek Ligája és néhány felkészülési meccs vár az együttesre, a szövetségi kapitány arra is használhatja az évet, hogy az utolsó mozaikdarabokat a helyükre tegye, újabb fiatalok beépítésével összerakja azt a csapatot, amellyel a 2023 márciusában kezdődő Európa-bajnoki selejtezősorozatnak nekivág – nem titkoltan abban a reményben, hogy ami kétszer sikerült, harmadszorra is összejön. A németországi viadal tíz helyszíne közül az egyik München lesz, és élünk a gyanúperrel, történt, ami történt 2021. június 23-án, Marco Rossi, Schäfer András és még sokan mások boldogan visszatérnének oda 2024 nyarán...

A nagyobb méret megtekintéséhez kattintson a képre!

Az alapokat már 2020-ban lerakta a „brigád”, az építkezés ebben az évben folytatódott – a továbbiakhoz ezúton is jó munkát lehet kívánni!

A magyar válogatott játékosainak rangsora a vb-selejtezős mérkőzéseken a tudósítóinktól kapott osztályzatok alapján

Schön Szabolcs (Fotó: Szabó Miklós)

1. Schön Szabolcs 6.000 (5)

2. Szalai Ádám 5.857 (7)

3. Gazdag Dániel 5.800 (5)

4. Schäfer András 5.667 (6)

5. Kleinheisler László 5.600 (5)

6. Nagy Ádám 5.500 (8)

7. Lang Ádám 5.500 (6)

8. Loic Nego 5.400 (5)

Wili Orbán 5.400 (5)

10. Fiola Attila 5.333 (6)

Szoboszlai Dominik 5.333 (6)

12. Szalai Attila 5.300 (10)

13. Sallai Roland 5.285 (7)

14. Botka Endre 5.200 (5)

Gulácsi Péter 5.200 (5)

Pályára léptek, de az értékelhető pályára lépések száma öt mérkőzés alatt maradt

Kalmár Zsolt 6.000 (2)

Nikolics Nemanja 6.000 (2)

Varga Roland 6.000 (1)

Vécsei Bálint 6.000 (1)

Dibusz Dénes 5.500 (2)

Hangya Szilveszter 5.500 (2)

Kecskés Ákos 5.500 (2)

Lovrencsics Gergő 5.500 (2)

Sigér Dávid 5.500 (2)

Nagy Zsolt 5.333 (3)

Varga Kevin 5.333 (3)

Sallói Dániel 5.000 (2)

Bolla Bendegúz 5.000 (1)

Cseri Tamás 5.000 (1)

Pályára léptek, de egyetlen mérkőzésen sem kaptak osztályzatot
Balogh Botond
Géresi Krisztián
Hahn János
Holender Filip
Kiss Tamás
Tamás Márk

Magyarázat: A válogatott tíz világbajnoki selejtezőjén 35 labdarúgó lépett pályára, a listára azonban csak a legalább a mérkőzések felén értékelhető teljesítményt nyújtó 15 futballista kerülhetett fel. A helyezés után a játékos neve, illetve az osztályzatok átlaga szerepel, míg zárójelben az értékelhető pályára lépéseket tüntettük fel. Pontazonosság esetén a több értékelhető teljesítmény rangsorolt.

Az olvasók ásza: Szalai Attila
Szalai Attila (Fotó: Szabó Miklós)

A Nemzeti Sport honlapján az olvasók a válogatott vb-selejtezői után osztályozhatták a játékosok teljesítményét, és náluk az összes mérkőzésen pályára lépő Szalai Attila nyújtotta a legjobb produkciót. A leggyengébb szurkolói osztályzatátlag Szoboszlai Dominiké, aki hat meccsen képviselte a mieinket.

Szalai Attila 6.05
Loic Nego 5.97
Schäfer András 5.80
Schön Szabolcs 5.74
Szalai Ádám 5.73
Sallai Roland 5.66
Fiola Attila 5.58
Lang Ádám 5.51
Willi Orbán 5.50
Gulácsi Péter 5.46
Nagy Ádám 5.39
Gazdag Dániel 5.37
Kleinheisler László 5.20
Botka Endre 4.99
Szoboszlai Dominik 4.45

2022.01.15 09:51:58

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

A népszerű Bamba mint gólgép statisztikái a klubjaiban és a válogatottban is felülmúlhatatlanok.

2022.01.02 21:26:23

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Élvezzék ki a sorozat minden percét.

2021.12.26 22:02:03

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. A gólarányszámítás mikéntjét így foglalta össze a Nemzeti Sport: „Az adott gólok négyzetgyökének deciliterét hozzáadjuk a kapott gólok köbméterének az integráljához, ebből kivonjuk a góllövő csatárok életkorának felét, ehhez hozzáadjuk a gólkülönbség egyötödének a háromszorosát. Ami kijön, az nem fog az ön fejébe menni.

2021.12.23 22:37:16

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. A magyar–francia meccs félidejének eksztázisát felírnám orvosi receptre búskomorság ellen.

2021.12.20 22:19:54

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

A kapitány kitöltené a 2025-ig szóló szerződését • Cél bent maradni az NL A-ligájában.