Jól beszélt: Szepesi – két nap, két „sógorverés” a háború után

HEGYI TAMÁS, THURY GÁBORHEGYI TAMÁS, THURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2015.08.19. 20:36
null
A második mérkőzés bírói hármasa a két csapatkapitánnyal, Bíró Sándorral és Karl Sestával. De kicsoda a kvintett mögött álló férfi? (Fotó: NS-archív)
1945. augusztus 19. és 20. azzal vonult be a magyar labdarúgás történetébe, hogy az A-válogatott ekkor játszott először és másodszor hivatalos mérkőzést a második világháború befejezése után. Szepesi György tevékeny szemtanúja volt a „sógorok” elleni barátságos csatáknak: ő közvetítette a Magyar Rádióban a huszadikai találkozót. Vele elevenítettük fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket.

 

A sport, a futball szinte rohamtempóban éledt újjá 1945 (kora) tavaszán. Február elején (!) már barátságos meccset rendeznek a Wolfner-pályán (Újpest–Csepel 2:3), áprilisban már új szövetségi kapitányt választanak (Gallowich Tibor), május 6-án pedig máris elrajtol az ún. nyári bajnokság – más néven gyorsbajnokság – tucatnyi fővárosi klub részvételével. Rekkenő hőség ide, legyengült emberi szervezet oda (méltatlankodnak is néhányan...), tizenhárom hét alatt, augusztus 5-ig lezavarják a 22 fordulót (bajnok az Újpest, a Fradit és a Csepelt megelőzve) – hogy kezdetét vegye a felkészülés a „sógorok" elleni augusztus19-ei és 20-ai válogatott találkozókra.

A második világháborút követően a magyar futball nagykövete, a nyolc nyelven beszélő Fischer Mór már azon ügyködött, hogy felvegye a kapcsolatot a szomszédos országok szövetségeivel. Így nyilatkozott többek között 1945 júliusában a Népsportban: „... az osztrákok jelentkeztek önként, hogy ismét fel akarják velünk venni az évtizedes sportkapcsolatot." Az MLSZ még ugyanebben a hónapban megállapodott az osztrákokkal, hogy az augusztus 20-a és az azt megelőző hétvége valamelyik napján az I. Országos Sportnapok keretében A-válogatott mérkőzést rendeznek. Az időpontra a jugoszlávok is bejelentkeztek, a jugó vonal ugyan besült, de az osztrákok vállalták, hogy kétszer is pályára lépnek Budapesten. A felek abban is megállapodtak, hogy a B-válogatottak Bécsben két meccsen találkoznak.

AZ ÁLLÁSHALMOZÓ KAPITÁNY

Gallowich Tibor hivatalosan az 1943 óta „meccs nélküli" Vághy Kálmánt váltotta a kapitányi székben. Vághy katonatiszt, Gallowich ugyanakkor maga is futballozott ifjú korában, kapus volt, majd edzősködésre adta a fejét. Élt-halt a futballért. Számos csapatnál megfordult, volt olyan időszaka, amikor egyszerre három gárdát is trenírozott! A háborút épphogy csak túlélte, büntetőszázadba osztották be, megszökött, bujkált, kórházba került – de megmenekült. A háború után egyszerre rászakadtak a tisztségek. Áprilisban kinevezték szövetségi kapitánynak, és ő lett az új sportlap, a Népsport első felelős szerkesztője. MLSZ-szakfelügyelő, egy ideig Vasas-edző, MADISZ-elnök, NSB-tag. És még mindig csak 1945. augusztus elejét írunk... Utoljára hivatalosan 1948. június 6-án ült a válogatott kispadján, összesített mérlege 13 győzelem, 1 döntetlen és 4 vereség. 1949-ben a főiskolai válogatottat dirigálta, élete utolsó hónapjaiban pedig az NB II-es Gyulai Építőket. Gyulán is hunyt el 1952-ben, a helsinki olimpia előtt egy héttel. Szeretett lapja, a Népsport négy napot késett halálának a hírével.

Válogatottunk 1943. november 7-e óta nem játszott hivatalos mérkőzést, a szomszédnál ez az időszak sokkal tovább nyúlt, hét évet tett ki. A két nemzeti csapat ezt megelőzően 1937. október 10-én találkozott a Práterben, Sárosi György és Cseh II László góljával 2:1-re nyertünk. Az akkori együttesekből magyar részről Bíró Sándor és Zsengellér Gyula, a másik oldalról a legendás Wunderteamben is megforduló Karl Sesta, illetve Camillo Jerusalem a '45-ös meccseken is játszott! A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Gallowich Tibor eldöntötte, a két egymást követő napon megrendezendő találkozókon válogatottunk különböző összeállításban szerepel; a szakember Jávor Pált bízta meg az edzői teendők ellátásával.

Már két héttel a meccset megelőzően kijelölte a csapatot, amelyet Csikós Gyula – Rudas Ferenc, Szűcs Sándor, Bíró Sándor – Sárosi III Béla, Lakat Károly – Illovszky Rudolf, Szusza Ferenc, Mike István, Zsengellér Gyula, Egresi Béla összeállításban küldött pályára. Lakat, Illovszky és Mike személyében három újoncot avattunk. A két válogatott 84. mérkőzésén pedig így álltunk fel: Csikós – Balogh II Sándor, Szűcs, Bíró – Kirádi Ervin, Lakat – Szabó Imre, Szusza, Zsengellér, Puskás Ferenc, Vincze II Gyula. Először húzott válogatott mezt Kirádi, Szabó, Puskás és a salgótarjáni Vincze. Az első találkozón 2:0-ra (gól: Rudas, Zsengellér), a másodikon 5:2-re győzött a magyar együttes (Szusza 2, Puskás, Zsengellér, Vincze II, ill. Kominek, Decker).

A háború utáni történelmi első gólt Rudas Ferenc szerezte 11-esből. A gól története a Népsport leírásában: „A 18. percben Szusza Illovszkinak (sic!) adja ki a labdát, a szélső bead, és Sesta a 16-oson belül kézzel leüti a labdát, 11-es. Rudas laposan a sarokba lövi, 1:0 Magyarország javára." A lap is azt is megjegyzi, hogy a közönség az osztrákok mellett tüntetett a vendégek meg nem adott büntetője miatt, s a gól után a labda is kilyukadt. Gallowich így értékelte a meccset: „Boldog vagyok, hogy kapitányságom első csapata megnyerte a mérkőzést. A győzelmet feltétlenül megérdemeltük, hiszen 4-5 góllal jobbak voltunk. Nem 11-esből kellett volna gólt lőnünk, mert sok jó helyzetünk volt, de ezek a balszerencse, vagy a kitűnően védő Ploc miatt meghiúsultak."

Szepesi György szívesen beszélt a hetven évvel ezelőtti
magyar–osztrákokról (Fotó: NS-archív)
Szepesi György szívesen beszélt a hetven évvel ezelőtti magyar–osztrákokról (Fotó: NS-archív)

Az első összecsapás napján megjelenő Népsport a címoldalán rövid hírben közli, hogy a 83. magyar–osztrák közvetítését „Tabi Lászlóra, a kitűnő sporthírlapíróra és humoristára bízták", a „második mérkőzésen beszélő: Szepesi György".

Szepesi György sosem tagadta, neki bizony önbizalmat adott Tabi nem éppen hozzáértő produkciója, amelyet ő is a helyszínen követett végig, akárcsak az osztrákok szintén újonc riporterének, Mais Gogolának a közvetítését. De nem csak nyitott füllel járt. Korábbi visszaemlékezéseiben Szepesi hol egy Benczúr utcai romos villát, hol egy Lendvai utcai épületet említ a felkészülés főhadiszállásaként. Egy hete azt mondta, Szondy utcai lakásukban gyakorolt, végül is mindegy, a lényeg, hogy betéve tudta mindkét csapat összeállítását. Mivel Gallowich Tibort ismerte a Vasas mérkőzéseiről, megkérte a szövetségi kapitányt, hogy az edzések egyikén mutassa be a játékosoknak. „Eléggé meg voltam illetődve. Szusza Ferit persze ismertem, de Zsengellér Gyula hét évvel volt idősebb nálam, igaz, az újonc Puskás Ferencnél meg én voltam öregebb öt évvel."

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, HOGY MIT NYILATKOZTAK A MAGYAR JÁTÉKOSOK AZ ELSŐ GYŐZELEM UTÁN; HOGY MIÉRT IS VOLT TABI LÁSZLÓ PRODUKCIÓJA ANNYIRA SILÁNY; ÉS HOGY MIT KÉRDEZETT SZEPESI GYÖRGY KARL SESTÁTÓL, VÁSÁROLJA MEG AZ AUGUSZTUS 22-EI, SZOMBATI NEMZETI SPORTOT, ÉS KERESSE MEG BENNE A HOSSZABBÍTÁS MELLÉKLETET!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik