Eb-győztes magyar labdarúgók; Bölöni történelmi gólja

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2021.06.04. 07:00
null
Gőgh Kálmán 1976-ban megtapasztalhatta, milyen érzés Európa-bajnokságot nyerni, igaz, nem a magyar válogatottal ért csúcsra (Fotó: Imago Images, WEREK)
A nemzeti összetartozás napja és a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság apropóján, külhoni tudósítóink segítségével összegyűjtöttük azokat a magyar, illetve magyar származású labdarúgókat, akik nem a mai Magyarország területén születtek, de játszottak már Európa-bajnokságon.

EB-GYŐZTES MAGYAROK

A külhoni magyar Eb-szereplők közül azok a felvidéki labdarúgók voltak a legsikeresebbek az Európa-bajnokságok történetében, akik tagjai voltak az 1976-ban aranyérmes csehszlovák válogatottnak. Az NSZK elleni, 2–2 után tizenegyespárbajban, Antonín Panenka emlékezetes góljával megnyert belgrádi döntőben két magyar, Gőgh Kálmán és Móder József is ott volt a csehszlovák válogatott kezdőcsapatában, míg a kapus Vencel Alexander (született Vencel Sándor) a kispadon ült.

Az 1947-ben Tardoskedden született, ma Kassán élő, 17-szeres válogatott Móder József főszerepet játszott abban, hogy a csehszlovákok eljutottak a jugoszláviai négyes döntőig, ugyanis a Belgrádig vezető úton, a negyeddöntőben a szovjetek ellen élete mérkőzéseit játszotta (2–0, 2–2), a két meccsen három góllal járult hozzá a továbbjutáshoz. Az említettek közül Gőgh Kálmán szerepelt legtöbbször a csehszlovák válogatottban, összesen 55-ször, az 1980-ban Eb-bronzérmes csapatnak is a tagja volt, 1995-ben közlekedési balesetben hunyt el.

AZ 1976-OS DÖNTŐ EB-DÖNTŐ

A cseh Kladno városában született, de a futballt már a magyar határhoz közeli Gútán kezdő Gőgh és a vágsellyei családból származó, de az erdélyi Nagyilván született Vencel már gyerekként is kacskaringós utat járt be – sok más, a II. világháború közben vagy után született külhoni magyarhoz hasonlóan.

Vencel családját a háború sodorta Erdélybe, majd később visszaköltöztek Csehszlovákiába, elmondása szerint gyermekkora meghatározó élményét jelentették az Aranycsapat mérkőzései – Szepesi György rádió­közvetítésein keresztül követte az angolok elleni 6:3-at és az 1954-es vb-döntőnél is ott ültek a felvidéki magyarok a rádió előtt. Vencel Deákin kezdett futballozni, majd a pozsonyi Slovan legendás kapusa lett, 321 meccsen védte a csapat kapuját, 25-szörös csehszlovák válogatott, háromszoros csehszlovák bajnok, kétszeres csehszlovák kupagyőztes. Tagja volt az 1969-ben KEK-győztes gárdának is, amely a bázeli döntőben 3:2-re verte meg a Barcelonát. Fia, ifjabb Vencel Alexander szintén válogatott kapus lett, kétszeres cseh, 19-szeres szlovák válogatott.

A 2016-os Eb-n három játékos képviselte a felvidéki magyarokat a szlovák válogatottban. A cserekapus Novota János nem lépett pályára a franciaországi tornán, ellenben a dunaszerdahelyi születésű Durica Jan a szlovák válogatott mind a négy meccsét végigjátszotta, míg Saláta Kornél egy mérkőzésen, a németek ellen 3–0-ra elveszített nyolcaddöntőben játszott csereként. A felvidéki Komáromban született Priskin Tamás pedig már a magyar válogatott tagjaként vett részt a franciaországi tornán, két meccsen lépett pályára.

Az idei szlovák Eb-keretbe egy magyar nemzetiségű játékos került be, az ugyancsak Dunaszerdahelyről származó, a Győri ETO-ban is nevelkedő Bénes László, aki tavasszal a Mönchengladbach kölcsönjátékosaként az Augsburgban futballozott.

Molnár Pál személyében egyébként már az első Európa-bajnokságon, 1960-ban szerepelt magyar nemzetiségű játékos. A csehszlovák színekben bronzérmet nyerő Molnár Pozsonyban született 1936-ban, de gyermekkorának egy részét Párkányban töltötte. Később tizenkét évig volt a Slovan játékosa.

A spanyoloknak betaláló Bölöni László szerezte a román válogatott történetének első Eb-gólját 1984-ben (Imago Images, WEREK)
A spanyoloknak betaláló Bölöni László szerezte a román válogatott történetének első Eb-gólját 1984-ben (Imago Images, WEREK)
MAGYAR AZ OSZTRÁKOKNÁL
Garics György Szombathelyen született, 14 évesen került ki Bécsbe, a Haladás után a Rapid utánpótlásában pallérozódott, a bécsi zöld-fehéreknél lett profi labdarúgó. 2006-ban mutatkozott be az osztrák válogatottban, 2008-ban az Európa-bajnokságon kerettag volt, a németek elleni csoportmeccsen kezdőként játszott. 2016-ig 41 alkalommal szerepelt az osztrák válogatottban.

BÖLÖNI LÁSZLÓ TÖRTÉNELMI GÓLJA

Románia csak 1984-ben jutott ki először Európa-bajnokságra, akkor hatalmas meglepetésre megelőzve a selejtezőben a világbajnok Olaszországot, valamint Csehszlovákiát és Svédországot. Ennek a csapatnak volt oszlopos tagja a későbbi BEK-győztes,102-szeres válogatott Bölöni László (az olaszok elleni bukaresti mérkőzést az ő emlékezetes góljával nyerték meg a románok 1–0-ra), aki a Franciaországban rendezett tornán Románia mindhárom mérkőzését végigjátszotta, sőt Spanyolország ellen ő szerezte az ország első Eb-találatát.

BÖLÖNI GYŐTES GÓLJA AZ OLASZOK ELLEN

BÖLÖNI-GÓL A SPANYOLOKNAK – ROMÁNIA ELSŐ EB-GÓLJA

A későbbi döntős elleni 1–1 után az NSZK-tól (1–2) és Portugáliától (0–1) már kikapott a román csapat, amelyben két olyan játékos is szerepelt, aki később az NB I-be igazolt: a védő Ioan Adrian-Zare Siófokon és Pécsen, a támadó Romulus Gabor Diósgyőrben játszott. Az akkor még szülővárosában, Marosvásárhelyen futballozó Bölöni mellett ők is erdélyi klubok játékosaként szerepeltek az Eb-n: Zare a nagyváradi FC Bihort, Gabor a vajdahunyadi Corvinult képviselte.

MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ JÁTÉKOS A DÁNOKNÁL IS

Még a dán válogatottban is akadt magyar származású játékos, a már Koppenhágában született Molnár Miklós az 1992-es olimpia és a 1998-as világbajnokság után az 2000-es Eb-keretbe is bekerült. A pályafutása során a svájci (1992-ben a Servette játékosaként) és a dán élvonalban (1997-ben, a Lyngby színeiben) is gólkirályi címet szerző csatár csak 16 perc játékidőt kapott Csehország (0-2) ellen a Belgiumban és Hollandiában rendezett tornán, a franciák és a hollandok elleni egyaránt 3–0-s vereségek alkalmával nem küldték pályára.


Románia második Európa-bajnoki szereplésének is volt magyar nemzetiségű résztvevője: 1996-ban Selymes Tibor végig a pályán volt a Franciaország (0–1), Bulgária (0–1) és Spanyolország (1–2) elleni találkozókon. Az akkor éppen Belgiumban futballozó (azon a nyáron szerződött a Cercle Bruges-től az Anderlechthez) kézdivásárhelyi balhátvéd összesen 46 alkalommal volt román válogatott, karrierje végén pedig a Haladásban és Debrecenben is játszott.

Szövetségi kapitányként Jenei Imre irányította a román válogatottat a 2000-es tornán. A selejtezőket – többek között a magyar válogatott ellen – sikerrel megvívó Victor Piturcát veterán játékosai, elsősorban Gheorghe Hagi és Gheorghe Popescu kérésére váltotta le 1999 végén a bukaresti szövetség, Jenei pedig beugróként történelmet írt: az ő nevéhez kapcsolódik Románia egyetlen győztes Eb-mérkőzése (3–2 Anglia ellen) és egyetlen továbbjutása a csoportkörből. A negyeddöntőben Olaszországtól 2–0-ra kapott ki Románia (Francesco Totti és Filippo Inzaghi lőtték a gólokat) – ez volt Jenei edzői karrierjének utolsó mérkőzése, a torna után egykori tanítványa, Bölöni László lett az utóda.

ROMÁNIA EGYETLEN GYŐZTES EB-MECCSE – JENEI IMRE SZÖVETSÉGI KAPITÁNY VEZETÉSÉVEL

EZÜST KÁRPÁTALJÁRÓL

A kárpátaljai magyarok közül Rácz László szerepelt Európa-bajnokságon, aki az 1988-as torna valamennyi mérkőzését végigjátszotta a döntőig jutó szovjet válogatottban. A Dinamo Kijev középpályása az első csoportmérkőzésen győztes gólt szerzett Hollandia ellen (1–0) – ezért a vereségért vágtak vissza a hollandok a müncheni döntőben.

A szovjet válogatott a csoportkörben Rácz László góljával 1–0-ra győzött Ruud Gulliték ellen az 1988-as Eb-n (Fotó: Sportfoto Rudel)
A szovjet válogatott a csoportkörben Rácz László góljával 1–0-ra győzött Ruud Gulliték ellen az 1988-as Eb-n (Fotó: Sportfoto Rudel)

Az összesen 47-szeres szovjet válogatott, a pályafutását a Ferencvárosban befejező Rácz az NSZK-ban megrendezett kontinenstorna mellett két világbajnokságon (1986 és 1990) is pályára lépett.

AMIKOR RÁCZ GÓLJÁVAL A SZOVJETEK MEGVERTÉK A HOLLANDOKAT



A PÁLYAFUTÁSA CSÚCSA

A jugoszláv és a szerb-montenegrói válogatottban a Zimonyban született Nagy Albert Albert Nadj néven 1994 és 2006 között 45-ször szerepelt védekező középpályásként, a 2000-es Eb-n egy csoportmérkőzésen kapott lehetőséget.

Azelőtt és azóta sem volt olyan magyar játékos, aki Eb-n szerepelt volna a jugoszláv vagy a szerb nemzeti csapatban, ellenben Nikolics Nemanja már második kontinenstornájára készül a magyar együttes tagjaként. A zentai születésű támadó édesanyja révén választhatta a magyar csapatot. (A nagyszülei révén magyar származású, ugyancsak a mai Szerbia területén, Kragujevacban született Holender Filip pedig először szerepelhet Európa-bajnokságon a magyar válogatottal.)

„Számomra a lehető legnagyobb megtiszteltetés, hogy a magyar válogatottban játszhatok – mondta lapunknak a Nikolics – Hiába Szerbiában születtem, már majdnem többet éltem Magyarországon, mint ott. Természetesen a szerb gyökereimre is ugyanannyira büszke vagyok, de a legnagyobb dolog, amit pályafutásom során elérhettem, az az, hogy Magyarországot képviselhetem a labdarúgó-válogatott játékosaként.”

Az összeállítást készítette: Babják Bence, Boros Miklós, Duducz Tibor, Pór Károly

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik