MILITÁR IVÁN 2021.06.03 13:58 Frissítve: 2021.06.03 13:58

A 45 fok és a teli rüszt – így lett Kleinheislerből igazi bombázó

A labdarúgó Európa-bajnoksághoz közeledve a Nemzeti Sport Online-on „Ez a csapatunk” jelszóval már naponta jelentkezünk olyan írásokkal, összeállításokkal, melyekben a magyar csapat, illetve a válogatott egy-egy játékosa van a fókuszban. Ennek keretében folytatjuk videós elemzéseink sorát. Állandó elemzőink közül ezúttal Militár Iván vizsgálta meg, hogyan és minek köszönhetően vált az Eszéken futballozó Kleinheisler László valódi nehéztüzérré az elmúlt idény során.

Kleinheisler László a válogatottban legutóbb Andorra ellen gólt lőtt – váratlan megoldásaira az Eb-n is nagy szükség lesz (Fotó: Árvai Károly)

 

 „NEM KÉPES NORMÁLIS GÓLT SZEREZNI” – VÉLEMÉNY
 

„Meg is jegyeztem Lászlónak, talán a Puskás-díjat kívánja elhódítani az esztendő végén. Ez az ember egyszerűen nem képes szimplán, mondjuk úgy, »normális« gólt szerezni, és adja Isten, hogy ezt a jó szokását megtartsa” – nyilatkozta Kleinheisler egyik gólja után az eszéki csapattárs, Josip Vukovic.

Az Európa-bajnokságra készülő magyar válogatott középpályása, Kleinheisler László kiváló idényt tudhat maga mögött a horvát bajnokságban szereplő NK Osijekben (Eszék). A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia korábbi növendéke hasznos mezőnymunkáján túl távoli lövéseivel és bombagóljaival tűnt ki csapatából, profi pályafutása egyik legeredményesebb idényét produkálva hat gólt és hat gólpasszt ért el a klubjában, ráadásul másfél év szünet után visszatért a válogatottba, és Andorra ellen gólt is szerzett márciusban (a 32. válogatott meccsén a harmadikat). Elemzésünkben arra keressük a választ, miért olyan sikeres Kleinheisler ezekben a kaputól távoli játékhelyzetekben.

A mai modern topfutball világában egyre kevesebb idő és szabad terület áll rendelkezésre a játékosoknak ahhoz, hogy döntéseiket meg tudják hozni, majd a meghozott döntéseket megfelelő technikai megoldások révén képesek legyenek kivitelezni. A tradicionális definíció szerinti technikai képzettségben nincs nagy különbség a világ élvonala, illetve az élvonalat közvetlenül követő szinten teljesítő játékosok között. A különbség e két említett csoport között, hogy a világ élvonalába tartozó futballisták képesek is megteremteni a maguk számára elegendő területet és időt.

Másképpen fogalmazva: jobban menedzselik az elérhető területeket a saját erőforrásaik kihasználásával, így a meglévő technikai adottságaikat nagyobb százalékban képesek sikerrel alkalmazni. Az „alkalmazni” szó ebből a szempontból is kulcsfontosságú: két azonos képességű labdarúgó között az egyén alkalmazkodóképességének mértéke jelenti a döntő különbséget.

Kleinheisler László a rúgótechnikája alapján kiemelkedő képességű játékos: mind lövőerőben, virtuozitásban, illetve célzás tekintetében is az elitkategóriába sorolható. Ám ezt a képességét csak akkor tudja igazán kamatoztatni, ha képes magának megteremteni a megfelelő körülményeket egy sikeres lövés végrehajtásához – ebben lépett előre a most befejeződött idényben, mert többször sikerült megteremtenie azokat az ideális lövőhelyzeteket, amelyek szükségeltettek a nagy gólokhoz. Azzal együtt, hogy hatékonyságban még van hova fejlődnie.

Az InStat adatai alapján a horvát bajnokságban ő próbálkozik a legtöbbször lövéssel a középpályások listáján, azonban a kaput eltaláló kísérleteket tekintve már kevésbé kedvező a kép Kleinheislerre nézve. A lövésenkénti várható gólok számát jelölő xGPS (angolul: expected goal per shot) kategóriájában ugyanis 0.06-os értékkel rendelkezik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az eszéki középpályás rengetegszer próbálkozik kapura lövéssel, azonban nagyon ritkán sikerül azokat valódi veszélyhelyzetben bemutatnia, illetve góllal zárnia. Ennek oka a sikeres lövéshez szükséges megfelelő „környezet” kialakításának folyamatában keresendő. 

ELEMZÉS 1.: AMIKOR A LÖVŐHELYZET NEM MEGFELELŐ

Kleinheisler ebben az évadban, a korábbi idényeihez képest, viszonylag sok gólt lőtt, azokat sokféleképpen, különböző szögekből, mindkét lábbal, és változó technikai megoldásokkal szerezte. Bár góljai többségénél nem fedezhető fel közös vonás, a sikerrel végződő megoldások között kimutatható összefüggés.

Általánosságban kijelenthető, hogy Kleinheisler akkor jár legtöbbször sikerrel (kaput eltaláló veszélyes lövés, gól), ha nagyjából negyvenöt fokos szögből tekeréssel próbálkozik, vagy ha teli rüszttel, a kontakt előtt lelassítva, a labdával teljes fókuszban képes ellőni azt.

ELEMZÉS 2.: KLEINHEISLER TEKERÉSEI

A tekeréseket vizsgálva megállapítható, hogy bizonyos feltételeknek teljesülniük kell az eredményesség érdekében. Először is a labdára való ráfutás szöge minimum negyvenöt fokos kell, hogy legyen. Ez azért fontos, mert így Kleinheisler lábfeje, csípője, illetve az egész testtartása a labda csavarására alkalmas helyzetben készülhet fel a labdával való kontaktra. A másik fontos tényező a játékos fókusza: a tekeréssel ellőtt labdák célpontja Kleinheisler esetében a hosszú sarok szokott lenni, így a hosszú sarok szabaddá válása ugyancsak fontos tényező. Megfigyelhető, hogy a korábban Kazahsztánban is megforduló futballista gyakran tereli a pálya külső résseiről a pálya belső területei felé a labdát, pontosan azért, hogy a negyvenöt fokos szög kialakításán túl a hosszú sarok elérhetővé váljon számára.

ELEMZÉS 3.: KLEINHEISLER LÖVÉSEI TELI RÜSZTTEL

A másik tudatosan kialakított környezettípus, amelyben Kleinheisler László lövései rendszeresen sikeresek, az olyan szituációk, ahol a korábbi Videoton-, Ferencváros- és Puskás Akadémia-játékos a labdával való kontakt előtt közvetlenül le tud lassítani, majd teli rüszttel, teljes erővel képes a kaput eltalálni.

 
 EB-ADATBANK
 EB-KERETEK
 EB-FELKÉSZÜLÉS

Ezekben a szituációkban két dolog kiemelendő. Egyrészt a lövés pillanatában a labda közvetlen környezetében nincs beavatkozásra képes letámadó ellenfél. Másrészt a labda és Kleinheisler futósebessége lelassul a kontakt pillanatában.

Összességében, Kleinheisler László sikerességének titka a megfelelő környezet kialakításának folyamatában keresendő. Ha képes kialakítani a számára kedvező lövőhelyzeteket, kísérletei sokszor sikerrel végződnek. Fontos lenne, hogy a magyar válogatottban is egyre többször találja magát ilyen szituációban, hiszen az Európa-bajnokságra készülő nemzeti együttesnek nagy szüksége lesz a váratlan és átütő megoldásokra.  


EURÓPA-BAJNOKSÁG
AZ F-CSOPORT (BUDAPEST, MÜNCHEN) PROGRAMJA
Június 15., kedd, 18.00
Budapest
Magyarország–Portugália  
Június 15., kedd, 21.00
München
Franciaország–Németország  
Június 19., szombat, 15.00
Budapest
Magyarország–Franciaország  
Június 19., szombat, 18.00
München
Portugália–Németország  
Június 23., szerda, 21.00
Budapest
Portugália–Franciaország  
Június 23., szerda, 21.00
München
Németország–Magyarország 
További csoportok, helyszínek, menetrend – EB-ADATBANK!

 

2021.07.20 14:03:05

Magyar válogatott THURY GÁBOR

Noha a magyar futballválogatott gyengélkedett, a vezetők nem mondták le a brazilok riói meghívását.

2021.07.15 22:41:39

Magyar válogatott N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Mészöly Kálmánban mintha a tárt karú szeretet hajlamát, s a fékezhetetlen – nem rossz értelemben vett! – „dúvadságot” gyúrta volna össze a Teremtő, ami így egyben a lebírhatatlan életörömöt, életakaratot mutatja nekünk.

2021.07.15 22:14:35

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Örüljünk annak, hogy csakhamar kettő lesz az egyből.

2021.07.14 23:11:43

Magyar válogatott KAMLER JÁNOS

NS-VÉLEMÉNY. Tökéletesen behatárolható a profi labdarúgásban betöltött szerepe.