„Az edzésen és a közös ebéden már túl vagyunk, most éppen festeni készülünk – számolt be a Nemzeti Sportnak Horváth Gábor a bredai futballistalét különös pillanatairól. – A klub anyagi helyzete sajnos nem éppen rózsás, ezért a vezetők minden alkalmat megragadnak, hogy pénzhez jussanak. Különböző akciókat szerveznek: nemrég mezeket árvereztek el, most pedig az a terv, hogy a mi alkotásainkat kínálják majd licitre. Ki tudja, hátha megakad valamelyik műgyűjtő szeme egyikünk képén, Fehér Csaba például kifejezetten jól fest...”
„A viccet félretéve: a NAC és a Videoton közötti megállapodás két hónap múlva lejár, és mivel a hollandok szeretnének megtartani, tudomásom szerint a háttérben már egyezkedik a két vezérkar. Én csak annyit tehetek, hogy becsülettel teszem a dolgom, aztán majd értesítenek, hogy mi lesz. Közben persze szívből szorítok a Vidinek, hogy mihamarabb legyen bajnok, mert ez a csapat megérdemli az aranyérmet. Az pedig hatalmas boldogsággal tölt el, hogy rövidesen én is bajnoknak vallhatom magam, hiszen a szezon első öt meccsén még piros-kékben futballoztam. Fehérvári gyerekként arról ábrándoztam, hogy a Videotonnal bajnoki címet és Magyar Kupa-diadalt ünnepelhetek – nos, a kupagyőzelmet öt éve kipipálhattam, és immár semmi kétségem afelől, hogy hamarosan az álmom másik fele is teljesül” – nyilatkozta Horváth.
