NB I: Hat hétig jó lesz ránézni a tabellára – Waltner

ZTE–ÚJPEST 2–0

WALTNER Róbert , a ZTE FC vezetőedzője

– Ez az őszi utolsó győzelmük talán az eddigieknél is fontosabb volt.     
– Valóban, mert motivált minket az ötödik hely megszerzése. Fordulatos mérkőzés volt, de a második félidő alapján megérdemelten nyertünk. Két hét szünet, majd négy hét felkészülés következik, ezért is volt fontos lélektanilag a győzelem, mert a következő hat hétben jó lesz ránézni a tabellára.

  – Az ötödik helyen állva miért hátrafelé tekintgetnek?     
– Azért, mert ebben a bajnokságban tényleg nem lehet tutira menni. Két vereség, és egyből visszacsúszhat a csapat a kiesőzóna elé, márpedig ezt nem szeretnénk. Legfontosabb célunk a bennmaradás, és persze szeretnénk az első hat között végezni, de nézzék meg a tabellát, milyen csapatok állnak mögöttünk. A Paks, a Honvéd és a Debrecen is erős kerettel rendelkezik. Szóval, igenis érdemes a hátunk mögé nézni.

– Sorozatban ötödik mérkőzésen maradtak veretlenek.     
– Ráadásul a statisztikai adatok is kedvezően alakulnak. Nehezen kezdtük a bajnokságot, különböző keret-összeállítási és -összeszoktatási szempontból, de az őszi szezon végére összeállt a játékunk, és ha jól számolom, a legutóbbi tíz mérkőzésen csak a Ferencváros, a Fehérvár és a Puskás Akadémia szerzett több pontot nálunk.

Michael OENNING, az Újpest FC vezetőedzője

–  Miért nem futballoztak olyan lendületesen, mint az elmúlt hetekben?     
– Próbálkoztunk, sőt az első félidőben két-három gólszerzési lehetőségünk is adódott, de miként az őszi szezonban nagyon sokszor, ezúttal sem használtuk ki a lehetőségeinket. Szünet után jól kezdtünk, de egy egyéni hiba megváltoztatta a játék képét.

 – Egy hibától még nem kell vereséget szenvedni, de összességében nem lehetett érezni az Újpest játékán az átütőerőt.     
– Pedig amikor hátrányba kerültünk, többet kockáztattunk, csak éppen a hazaiak gyorsan megszerezték második góljukat is, és onnantól kezdve már nem maradt esélyünk az egyenlítésre. Természetesen nem örülök a vereségnek, de el kell fogadnom, és bízom benne, hogy erős téli felkészüléssel végre jobb eredményeket érünk el.

– Nikola Mitrovics hiányát ennyire megérezte a csapat?     
– Ő a csapatunk agya, a középpályánk motorja. Sajnos megbetegedett, ezért kezdetben Stieber Zoltán, majd Luka Mack próbálta szervezni a támadásokat, egyikük sem vallott szégyent, de való igaz, hogy Nikola Mitrovics nagyon hiányzott a Zalaegerszeg ellen. T. N.

GYIRMÓT–DVSC 0–0

CSERTŐI Aurél, a Gyirmót vezetőedzője

–  Csalódott a nulla nulla miatt?     
– Jól kezdtünk, végig irányítottuk a játékot, a mezőnyben többet birtokoltuk a labdát, gólhelyzeteink voltak. A tizenegyes kihagyása megzavart minket, bár küzdött a csapat, de nem sikerült a maga javára fordítani a mérkőzést.

– Mennyire tudtak felkészülni az ellenfélből?     
– Ahogyan azt mondani szokás, mi elsősorban a saját játékunkkal törődtünk, és a mérkőzés bebizonyította, hogy jobban teljesítettünk a vendégeknél. Ez tipikus egygólos bajnoki volt, csak éppen nem sikerült még tizenegyesből sem azt az egy gólt megszerezni.

 – Játékban ugyan többet nyújtott a csapat, de a döntetlennel félig üres maradt a pohár: egyetért ezzel?     
– Nem, ez a pohár sajnos teljesen üres maradt. Ahogy az már elhangzott, minden csapatrészbe minőségi produkcióra képes játékosok kellenek ahhoz, hogy a helyzetkihasználáson javítani tudjunk.

Joan CARRILLO, a Debrecen vezetőedzője

– Azt kapta a mérkőzéstől, amit előzetesen várt?     
– Nagy küzdelmet hozott a kilencven perc, mindkét csapaton nagy nyomás volt a javítás lehetősége miatt. Sajnos, a mi csapatunk ezúttal sok technikai hibával játszott, az ellenfél néha átrohant rajtunk, és bár több lehetősége volt, összességében mégis úgy érzem, a döntetlen megfelel a játék képének.

–  Elégedett a megszerzett egy ponttal?     
– Nem, nem lehetek elégedett, mert szerettük volna az utóbbi idők javuló teljesítményét győzelemmel megkoronázni. Sajnos, az imént említett okok miatt nem sikerült.

 – Érződik-e már a Debrecen játékán a munkája?
– Ez még nem az én mérkőzésem volt, ebből következik, hogy van még mit változtatni a DVSC futballján. Jól jön most a pihenő, a szünet után szeretném átadni a tudásomat a sérültekkel kiegészülő keretnek. Jól és eredményesen futballozó csapatot szeretnék összeállítani, úgy, hogy több variációs lehetőségem is van. M. G.

KISVÁRDA–PUSKÁS AKADÉMIA 1–1

ERŐS Gábor, a Kisvárda megbízott vezetőedzője

– Ebben a meccsben most ennyi volt?
– Meg kell becsülnünk az eredményt, mert nagyon jó csapat ellen játszottunk küzdelmes mérkőzést. Adódtak lehetőségek mindkét oldalon, de ez a realitás, ezen mérkőzésen egy pontot szereztünk, nem pedig kettőt veszítettünk.

– A korai gól ezúttal is megvolt, de nem abba a kapuba, amelyet szeretett volna. Miként érzi, csapata jól reagált a hátrányra?
– Igen. Sajnos a gól előtti szögletünknél hibáztunk, de az is a játék része. Ugyanakkor azért vagyunk nagyon jó csapat, mert a játékosok kisegítik egymást, ha ilyen szituáció adódik. Aránylag hamar sikerült egyenlítenünk, közvetlenül utána újabb helyzeteink adódtak, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Puskás Akadémia is többször veszélyeztetett, ezért még egyszer hangsúlyozom, a döntetlen reális.

– Úgy tűnt, a második félidőben inkább a hajrában vállaltak kockázatot. Ezt beszélték meg a szünetben?
– Szerettük volna megnyerni a mérkőzést, tudtuk, ha sikerül, annak milyen hozadéka lett volna. Mindent megtettünk azért, most nem sikerült. Ezzel együtt le a kalappal a csapat előtt, a tizenhét bajnokin nagyon szép teljesítményt nyújtott. Nem hiszem, hogy a vérmesebb szurkolóink gondoltak volna a második helyre a szezon előtt.

HORNYÁK ZSOLT
a Puskás Akadémia vezetőedzője

– A tétnek megfelelő tempójú és feszültségű meccs volt, de azért a végére szent a béke, ugye?
– Persze, ám ez is hozzátartozik a futballhoz. Akadtak kellemetlen szituációk, de így kell megélni ezeket a mérkőzéseket. Kemény volt a meccs, és a tempó is megfelelőnek tűnt, és talán nem vagyok nagyképű, ha azt mondom, nyerni jöttünk. Ugyanakkor a Kisvárda is minőségi futballt játszik, így az eredmény elfogadható.

– Egyetért azzal, hogy az első félidőben a Kisvárda, a szünet után a Puskás Akadémia nyerhette volna meg a mérkőzést?
– Teljes mértékben egyetértek ezzel. A második játékrészben Yoëll van Nieff remekül rúgta a szögleteket és a szabadrúgásokat, az egyik ilyen helyzetből Spandler Csaba megszerezhette volna a győztes gólunkat. Különösen a második félidő első húsz perce volt a miénk, akkor kellett volna megnyernünk a meccset. Annak örülök elsősorban, hogy a mi teljesítményünk is hozzájárult ahhoz, hogy a két csapat jó mérkőzést játsszon.

– Alexandru Balutát azért cserélte le, mert a sárga lapja után tartott tőle, hogy kiállítják, vagy taktikai okai voltak a változtatásnak?
– Egyik sem: megsérült. Figyelmeztettem, hogy ne üljön fel a provokációnak, ráadásul a játékvezető is szólt neki, hogy még egy szabálytalanság, és a kiállítás sorsára jut. Csak emiatt nem cseréltem volna le, mert tartom annyira profi játékosnak, hogy gond nélkül le tudta volna játszani a meccset, megszokta már ezt a nyomást, a húzódása miatt azonban korábban kellett cserélnem, mint terveztük. B. T.