NB I: Ez egy fontos pillanat, de nem az én pillanatom – Predrag Rogan

DEBRECEN–KAPOSVÁR 1–1

Vitelki Zoltán, a DVSC vezetőedzője: – Nehéz bármit is mondani, hiszen tényleg nem erre készültünk. Óriási csalódás az egy egyes döntetlen. A mi helyzetünkben mindenképp három pontot kellett volna szereznünk, hogy kissé távolabb kerüljünk a veszélyzónától. Simán hozni kellett volna a meccset, de görcsösnek láttam csapatomat. Ferenczi János és Haris Attila két meghatározó játékosunk, de a kiesésük sem mentség erre az eredményre.Ezt a két pontot valahol vissza kell majd hoznunk...

Disztl László, a Kaposvári Rákóczi vezetőedzője: – A meccs előtt arra vágytunk, hogy mindenki a legtöbbet adja ki magából, és csapatként jól működjünk. Mindkettő sikerült, hiszen nagy szívvel fociztak a fiúk, s a gyorsan kapott gól után is volt tartásunk. A második félidőre felpörögtünk, nyomás alatt tartottuk a Debrecent. Jól dolgoztunk a vírus miatt beiktatott kényszerszünetben, most csupa szív csapatot kaptunk. A folytatásban is küzdünk! Kétségtelen, ez pluszmotivációt adott a Loki elleni két győzelmünk. Kétszer sikerült, bíztunk benne, hogy meglesz harmadszor is.

MEZŐKÖVESD–PAKS 0–2

Kuttor Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Nehéz ilyenkor bármit mondani, hiszen adva voltak a lehetőségeink nemcsak a pontszerzésre, hanem arra is, hogy megnyerjük a mérkőzést. Ilyen időszakot élünk, természetesen szeretnénk mielőbb kikeveredni belőle. Lehet keresni az okokat, de a hosszú kényszerszünet után a semmiből háromnaponta meccset kellett játszani – ez persze nem kifogás, nem is fogjuk erre a vereségeinket. Mindezek ellenére, talán furcsa, amit mondok, ezúttal is nagyon büszke voltam a csapatomra, mert ezen az összecsapáson is azokat a tulajdonságokat vonultatta fel, amelyek idáig elvezették. Nem gondolom, hogy a Paks a mumusunk. Rengeteg lehetőségünk volt, ha a statisztikai adatokat nézzük, nyernünk kellett volna, de ezúttal nem tudtunk gólt szerezni. Semmi nem sikerült a támadóharmadban. Elemezni kell a hibákat, meg is tesszük, és nyilván azon törjük a fejünket, hogy javítsunk a rossz sorozaton.

Osztermájer Gábor, a Paks vezetőedzője: – Nem kezdtünk jól, sőt az első tíz percben rosszul játszottunk, nem találtuk a megfelelő távolságokat, aztán belejöttünk, voltak nagyszerű labdakihozatalaink, már a szünet előtt nyolc szögletet rúgtunk. Benne volt tehát a levegőben, hogy vezetést tudunk szerezni. A győzelmet végül Könyves Norbert klasszisának köszönhettük – így kell ünnepelni egy névnapot. És nem csak neki, hanem az ismét kitűnően futballozó Szélpál Norbertnek is jár az elismerés, ráadásul a szakmai stábban is van két Norbert – van okunk ünnepelni. Már a Fehérvár ellen is szervezettek voltunk, de a támadásaink nem voltak kellően pontosak, most pedig sikerült két akciót is szép góllal befejezni. Ami örömteli: a múlt heti meccshez hasonlóan ezúttal sem kaptunk gólt, márpedig két dobogós csapat volt az ellenfelünk, ez pedig hatalmas öröm egy edzőnek, hiszen sokat gyakoroltuk a védekezést, és lám, meg is van az eredménye. Persze szó sincs arról, hogy megnyugodhatnánk, ugyanilyen keményen, elszántan kell folytatnunk a munkát, de bizakodhatunk, hiszen megtaláltuk a keretünkhöz leginkább illő játékrendszert, és két kimondottan erős ellenfél ellen négy pontot szereztünk.

FEHÉRVÁR–KISVÁRDA 2–0

Joan Carrillo, a Fehérvár vezetőedzője: – Nagyon nehéz mérkőzés volt, fontos győzelmet arattunk a jól futballozó Kisvárda ellen. Mi az első játékrészben nem játszottunk jól, pontatlanok voltunk, de így is megszereztük a vezetést. Így az előny birtokában már sok lehetőséget alakítottunk ki, megérdemelten tartottuk otthon a három pontot. A koronavírus-járvány után jelentős a sérülésveszély, rövid felkészülés után következtek a mérkőzések. Támadni akarunk, ebből a filozófiából nem engedünk, de ilyenkor adódhat úgy, hogy az ellenfélnek is vannak lehetőségei. Sok munkára van szükség, hogy kilencven percen keresztül fenntartsuk azt a játékszínvonalat, amely a második félidőben már előjött. Nagyon fontos a magabiztosság, amelyet azonban a győzelmek hoznak meg. Egyértelmű, hogy fejlődni kell napról napra.

Bódog Tamás, a Kisvárda vezetőedzője: – A Fehérvár megérdemelten nyerte meg a mérkőzést, ellenfelünk az első lehetőségéből betalált, de egyetlen rossz szót sem tudok mondani a csapatomra. Ugyanakkor a játékosoknak el kell hinniük, hogy az ilyen meccseket is meg lehet nyerni. Játékban rendben voltunk, a helyzeteket azonban be kell lőni. Mindenkinek parádés volt a hozzáállása, és ez nagyon fontos. Fernando Viana esete? Ilyenkor mindig úgy látod, hogy szabálytalankodott az ellenfél. Abból a távolságból, ahol én álltam, úgy akartam látni, hogy tizenegyes járt volna nekünk. A játékvezető nem ítélte meg, mi pedig továbbléptünk a történteken, és ahogy már említettem, jól futballoztunk.

ÚJPEST–HONVÉD 1–0

Predrag Rogan, az Újpest vezetőedzője: – Ez egy nagyon fontos pillanat, de nem az én pillanatom, hanem elsősorban a játékosoké, akiknek nagyon szeretnék gratulálni a győzelemhez. De nemcsak nekik, hanem a szakmai stáb tagjainak is, akik hozzásegítették őket ehhez a sikerhez. Nagyon szeretnénk megköszönni a szurkolóinknak is, hogy itt voltak és buzdítottak minket, nagy szükség volt erre a támogatásra ahhoz, hogy ez a győzelem megvalósuljon. Viszont ez már történelem, elmúlt, és máris a következő mérkőzésre kell koncentrálnunk. Tisztában voltam azzal, milyen kritikus helyzetben van a csapat, de hittem a játékosaimban, és abban is, hogy ez elsősorban fejben dől el. Ezért az elmúlt napokban sokat beszélgettem velük. Ezt az utat kell folytatnunk, ezt a fajta pozitív gondolkodást. Küzdeni kell, futni kell, rohanni kell, az Újpestnek ezt az utat kell járnia. Nagy volt a nyomás a játékosokon a kieső zóna okozta veszély miatt, de hát ilyen az élet, ha valaki futballozni akar, meg kell tanulnia együtt élni ezzel a nyomással. Főleg, ha egy olyan nagy hagyományú klubban játszik, mint az Újpest. Ez a nyomás napról napra enyhülni fog, és sikeren fogják venni az akadályokat.

Pisont István, a Honvéd megbízott vezetőedzője: –Egyetlen megingásunk volt a meccsen. Pedig jól játszottunk, minden a tervek szerint ment, nagyon fegyelmezett volt a csapat, elégedett voltam az első félidei játékkal. A gólig uraltuk a meccset, voltak helyzeteink, ha nem is olyan ziccerek, de Ugrai Roland és Szendrei Norbert előtt nagy lehetőség adódott. Kár, hogy jött a félidő előtt közvetlen a gól, bár soha nem jön jókor. Ezután rizikózni kellett, többet változtattunk, ilyenkor kicsit felborul a stratégia része. Többet szerettünk volna a széleken támadni, nem sikerült, ma még a kapufa sem volt velünk. Összességében dicséret illeti a játékosokat, nagyon jó volt a hozzáállásuk a kupadöntő után.”