NB I: történelmi újítás a magyar élvonalban


Kezdődik az OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye
Abból a szempontból  mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák  a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró  intézményét. Noha lapunk többször is foglalkozott már a témával, érdemes körüljárni,  mivel is jár ez, mert még mindig rengeteg a kérdőjel, az újnak számító  információ.
 Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a  VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual  Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a  gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a  magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy  minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak – az összeg ahhoz  képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad  szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a  labda. Ráadásul úgy, hogy a jelenetnek döntő befolyása van a mérkőzésre  (a meccs elején, döntetlennél történik-e ilyesmi, vagy amikor három  góllal vezet az egyik csapat – nem mindegy), nos, ennek a matematikai  valószínűsége olyan csekély, hogy az erre fordított pénz aránytalanul  sok lenne. Mindenki tud néhány ilyen helyzetet felidézni, de nem sokat,  gyakran évekig nem történik ilyen eset – a lényeg, hogy a  gólvonal-technológiát nem vezetik be.
Három rendszer közül lehetett választani
 A labdarúgó-szövetség még 2020 elején adott tájékoztatást arról, hogy a  futball technikai fejlődését szem előtt tartva a hazai pontvadászatban  is beveti a VAR-t, de a tavaly márciusban kitört világméretű járvány ezt  a tervet is keresztülhúzta, vagy legalábbis lelassította.
 A szövetség illetékesei már másfél évvel ezelőtt arról számoltak be,  hogy több lehetséges variációt megvizsgáltak, és hat üzemeltető ajánlata  közül választottak. Ami a döntésnél fontos volt: a VAR-nak három  különböző formája ismert.
 A centralizált – ez azt jelenti, hogy egyetlen központi helyiségből  követik az összes mérkőzést. Beszámoltunk róla, hogy az orosz  bajnokságban például ez a szisztéma működik, ott a hatalmas távolságok  indokolták ezt az eljárást. Az orosz szövetségben Kassai Viktor  felügyeli a játékvezetők képzését, így ő jól ismeri ezt a megoldást. A  VAR-bázis szélsőséges esetben akár tízezer kilométerre is lehet a  mérkőzés helyszínétől, de a technika összeköti a szobában ülőt a  mérkőzés játékvezetőjével.
 A másik a decentralizált – ez azt jelenti, hogy minden stadionban  kiépítik a szükséges feltételeket. Itt fontos kérdés a feljutás, kiesés  kérdése: megéri-e jelentős összegért beruházni ott, ahol esetleg csak  egy évig van első osztályú csapat?
 A harmadik változat a mobileszközökbe épített technika – az MLSZ a  költségeket megvizsgálva döntött emellett. A tizenkét csapatos  bajnokságban fordulónként hat mérkőzést játszanak, jelenleg Zalaegerszeg  és Kisvárda között van a legnagyobb földrajzi távolság, de három  felszerelt busszal hat mérkőzést lehet követni, ha a kezdési időpontokat  ehhez igazítják, nemcsak szombaton, hanem pénteken és vasárnap is  lesznek élvonalbeli mérkőzések – érthetően logisztikai okokból.
 Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta  el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós  rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz  közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is.  Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal  egyeztetve hozta meg.
„A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök  állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az  eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a  televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség,  de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva,  klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent.  Az alapköltségeket, vagyis a játékvezetők felkészítését és oktatását az  MLSZ állja” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára még 2020-ban.

A rendszer működése
Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA  anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a  VAR), az asszisztense (AVAR) – ők hivatásos magyar játékvezetők – és a  technikát kezelő operátor. A VAR kapcsolatban van a játékvezetővel, ha ő  kétes szituációban továbbengedi a játékot, amelyet a VAR visszanéz, az  AVAR szerepét betöltő kolléga továbbra is az élő képet nézi, hátha akkor  történik valami lényeges.
 Az is kiderült: az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz  operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül  ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera  felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.
 A játékvezetők először az iskolapadba ültek be, és hetekig, hónapokig  elméleti oktatáson vettek részt. A tavasszal jött a következő lépcsőfok,  szimulátor helyettesítette a buszt, és oktatóklipeket néztek a  vizsgázók, mikor hogyan kell közbeavatkozni. Még tartott a 2020–2021-es  idény, amikor a buszok megjelentek a stadionoknál, és a jelöltek onnan  követték egy-egy mérkőzés történéseit. Ekkor még offline üzemmódban,  vagyis ott voltak a meccsen, a buszban elhelyezett képernyőket  figyelték, de nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetővel –  ám egymás között már megbeszélték, mikor miért avatkoztak volna be, ha  éles lenne a rendszer.
Tesztelés élesben
És aztán már élesben működött. Június végén, miközben az  Európa-bajnokság mérkőzései zajlottak, a budapesti Ikarus Sporttelep két  pályáján megállás nélkül játszották a találkozókat, és a játékvezetők  hol meccseket vezettek, hol a pálya mellett álló teherautókban foglaltak  helyet. Ez pedig már a technológia próbája volt: a buszban ülők  tizenkét televíziós kamera felvételeit követhették a monitorokon,  állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel. 
Az  oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA  által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi  világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői  bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új  rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a  technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a  játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. Ekkor még  kísérleteztek azzal, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen  magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a  legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, hibák a  jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos,  súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett a VAR-nak köszönhetően.
 A játékvezetők a bajnoki rajt előtt is edzőtáboroztak, a VAR-képzés  főszerepet kapott ekkor is. Nem túlzás kijelenteni: a pénteken induló  magyar bajnokság különlegesnek ígérkezik a videobíró bevezetése miatt.    		            

| A VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a  nyilvánvaló, egyértelműen rossz döntést zárhatja ki. A buszban ülők  négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik;  ha tizenegyesgyanús eset történik; ha közvetlen piros lapot érő  szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető; ha nem megfelelő  játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi ritka  eset). A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé! És mindenképpen döntést kell hoznia (ha nem fúj a sípjába egy ütközésnél, az is döntés), de ebben a rendszerben szinte folyamatos a kommunikáció. Tegyük fel: ütközés történik, a spori nem fúj, de közben azt mondja, volt egy kis kontaktus karral, de annyi a szabadrúgáshoz, tizenegyeshez nem elegendő – így a VAR is tudja, mit miért ítélt a játékvezető, mi az, amit érdemes visszanézni, amit a pályán lévő, az általa elmondottak szerint, esetleg nem láthatott. Az Eb-n is megadtak olyan 11-est, amely nagy eséllyel nem volt jogos, de mert az ítélet nem volt egyértelműen téves, a VAR nem avatkozhatott közbe. | 
LABDARÚGÓ NB I, 2021–2022
1. FORDULÓ
Július 30., péntek
18.15: Paksi FC–Mezőkövesd (Tv: M4 Sport)
20.30: Gyirmót FC Győr–MTK Budapest (Tv: M4 Sport)
Július 31., szombat
17.45: Ferencváros–Kisvárda (Tv: M4 Sport+)
20.00: Budapest Honvéd–Debreceni VSC (Tv: M4 Sport+)
Augusztus 1., vasárnap
17.45: Zalaegerszegi TE FC–Mol Fehérvár FC (Tv: M4 Sport+)
20.00: Újpest FC–Puskás Akadémia (Tv: M4 Sport+) 

NS-infó: Bódog Tamás Nyíregyházán tárgyal

Kezdett, gólt lőtt, és 8-ast kapott Cibla Flórián

Fiatalszabály: nyűg vagy áldás?

Szabó István távozik Nyíregyházáról – hivatalos




