Háború – Sinkovics Gábor jegyzete

A megnyugtató persze az lenne, ha most azt írhatnánk, hogy Roderick Duchatelet meggondolta magát. Belátta, hogy hibázott, indulatokat gerjesztett, múltat, hagyományt sértett, és a lila „WC-deszka” helyett ismét a régi címer díszíti a klubház falát. De a csütörtöki sajtóreggelin a lazacfalatok elfogyasztása után egészen más hangzott el. Szó sem volt róla, hogy az új logó megálmodóját és elkészítőjét a mókusok elé vetik. És az sem hangzott el, hogy a szurkolóknak igazuk van, amiért háborognak. Ehelyett a belga klubtulajdonos mosolyogva, magabiztosan, mintha csak egy győztes golfverseny után lenne, megjegyezte: a címerügyet részéről lezártnak tekinti.

Roderick Duchatelet vagy nagyon naiv, vagy nem érdekli az emberek véleménye.

Félő, hogy ez utóbbi illik rá. Nem zavarja a sok-sok internetes beírás, nem törölteti ezeket még a klub közösségi oldaláról sem. Alighanem ezzel is üzenni akar: kiabálhattok, hisztizhettek, tüntethettek, úgyis az lesz, amit én akarok. Téved. A háború, amelyet kirobbantott, folytatódik. S még csak most jön az igazi nagy ütközet. Roderick Duchatelet még nem tudja, az Újpest-szurkolók nyílt levelet írtak, amelyben érvekkel alátámasztva, kulturált formában távozásra szólítják fel Gyarmati Eszter ügyvezetőt. S ezt a bizonyos levelet sokan, még annál is többen aláírják majd szerte az országban, mindenhol, ahol csak Újpest-szurkolók élnek. És azt a levelet nem ittas, agresszív emberek írták vagy írják alá, hanem normális, hétköznapi emberek.

Olyanok, akiknek az életük, a szerelmük az Újpest.

Javasolnám Roderick Duchatelet úrnak, hogy legalább egyszer üljön le beszélgetni Göröcs Jánossal, Zámbó Sándorral, Tóth Andrással, Dunai Antallal és a többi egykori klasszissal. Hátha elmesélik neki, milyen volt az egykori falelátós Megyeri úti sporttelep, milyen volt harmincezer néző előtt futballozni a Benfica, a Celtic vagy a Juventus ellen. Mit jelentett az Újpesthez tartozni. A címerről aligha mesélhetnének, nekik egy abszurd rendszer drabális D betűt rajzolt a vasmacska helyére. Ott van azonban Ambrus Imre, vagyis Pipi bácsi, az öregfiúk mindenese, aki hosszan mesélhetne a régi címer dicsőségéről – is. A régi címerről, amely szent és sérthetetlen az újpestieknek.

Félő, hogy Roderick Duchatelet háborújának előbb-utóbb áldozatai lesznek.

Mert a szurkolók egyértelművé tették, a címerügynek akkor lesz vége, ha ők azt mondják.