Tököli Attila érzi a drukkerek szeretetét

Tököli Attilának a kedvenc stadionjai közé tartozhat a Puskás Ferencről elnevezett aréna, hiszen 2003. május 6-án éppen az ő két góljával nyert a Fradi a Magyar Kupa döntőjében a Debreceni VSC ellen. Egy évvel később, 2004. május 5-én is tapsolhattak a szurkolók a támadónak, akkor az MK döntőjében a Bp. Honvéd volt az ellenfél, a támadó egy gólt rúgott, s nagy érdemeket szerzett a győzelemben.

A 30 éves Tököli Attila két év németországi (1. FC Köln), majd ciprusi (Anorthosis Famagusta, AEL Limassol) kitérő után tért vissza az Üllői útra.

"Ami a lényeg, hogy újra itthon vagyok, s jó érzéssel tölt el, hogy nem feledkeztek meg rólam az emberek. Nap mint nap érzem a drukkerek szeretetét. Összefogtak a fradisták, bizonyítja, hogy az eddigi NB II-es meccseinken átlagban tízezernél is többen voltak."

"Sokat kihagytam, nyilván nem vagyok a csúcson, de megteszek mindent a sikerért, azért, hogy a Fradi ismét az élvonalban szerepeljen, és ehhez kellenek az én góljaim is. Rég játszottam már tétmeccsen, s bizony most némi izgalommal várom a találkozót. Ismerem Pisont Istvánt, a Vecsés edzőjét, ő a támadófutball híve, így minden bizonnyal közönségszórakoztató meccset játszunk. Persze azt is tudom, hogy mindenki a Ferencvárost szeretné legyőzni, így volt ez az NB I-ben, és így van ez a másodosztályban is. A Ferencvárostól viszont mindig, minden körülmények között győzelmet várnak, és mi ennek próbálunk megfelelni a Vecsés ellen is."

A teljes cikk a Nemzeti Sport vasárnapi számában olvasható.