Drága győzelmet aratott a Denver és az OKC is

Oklahoma City Thunder–Dallas Mavericks 109–98

Westbrook dominált, Kanter megsérült. Ezúttal nem a tripla-duplát célozta meg Russell Westbrook, ennek eredményeként mindössze három gólpasszt osztott ki, viszont így is megnyerte a meccset csapatának – a legtöbb támadást ő maga fejezte be, méghozzá remek hatékonysággal. A liga ügyeletes pontkirálya 45 egységgel zárt, 29 dobásából 16, nyolc triplájából pedig négy hullott a gyűrűbe, vezérletével a harmadik negyedben meglépett a gárda – a nagyszünetben még a Mavs vezetett, de a záró etapot 14 pontos fórral kezdhette meg az OKC. Itt még egyszer közelebb jött a Dallas, de Westbrookkal nem lehetett mit kezdeni, így hozták a kötelezőt a hazaiak – annak ellenére, hogy Enes Kanter egy székkel történt találkozó során kéztörést szenvedett a második negyedben. Ez komolynak tűnik, előzetesen hat-nyolc hét kihagyásra lehet számítani nála, ami súlyos érvágás a pontszerzőkben egyébként sem bővelkedő Thunder számára.

Tartalékos volt a Dallas. Négy alapember is hiányzott a vendégektől, Matthews, Williams és Barea sérülés, Nowitzki pedig pihenő miatt nem lépett pályára, de így sem játszott alárendelt szerepet a gárda. A 31 pontos Harrison Barnes igyekezett hátára venni övéit, vezérletével az első félidőt még meg is nyerte a Mavs, majd bár a harmadik negyedben nem tudtak mit kezdeni Westbrookkal, a záró etapban is tapadtak a vendéglátókra. Végül leginkább a festékben nem tudták tartani a lépést, a Thunder 36, a Dallas pedig 13 büntetőt harcolt ki, Adamsék a lepattanózást is megnyerték – hiába, centerposzton Bogut 17 percet játszott, egyébként Powell és Mejri igyekezett helytállni a texasiaknál. Rick Carlisle együttese nehéz időszak elé néz, vasárnap-hétfőn a Spurs és a Cavs ellen játszanak back-to-backet.

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 45/12, Oladipo 17/3, Adams 15
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 31/6, Anderson 17/9, Curry 11/9, Finney-Smith 11/6

Minnesota Timberwolves–Indiana Pacers 103–109

Nehéz este Minnesotában. Kezdődött minden azzal, hogy Karl-Anthony Towns a parádés szezonja ellenére lemaradt az All-Starról, majd a második negyedben a center édesapja sérült meg, miután eltalálta őt a csapat kabalája – a pontot az i-re maga a meccs tette fel, amelyen szinte végig párpontos hátrányban voltak. Az első negyed hajrájában előnybe került a Pacers, onnantól ugyan egy-két labdányira volt csak a Wolves, de nem tudott fordítani, támadásban sok üres dobást is kihagytak Wigginsék, védekezésben főleg George ellen követtek el bántó hibákat, ráadásul a lepattanózást is simán elbukták – azok után, hogy januárban a liga egyik legjobbjai voltak ezen a téren. Towns hiába parádézott ismét (33 pont, 4/6 tripla, 10 pattanó, 4 gólpassz), nem tudták megtörni a több, mint négy éve tartó átkot – utoljára 2012-ben nyertek sorozatban négy találkozót.

Megtört a jég. Sorozatban három vereség után tudott újra nyerni az Indiana, méghozzá egészen jó játékkal: a George-Turner-Teague trió folyamatosan diktálni tudta az iramot és ha nem is sokkal, de végig vezetett a gárda. Az irányító két lepattanóra volt egy tripla-duplától, a center folyamatosan büntette a Minnesota védekezését, George pedig a nehéz dobásokat és a vezérszerepet is magára vállalta – végül 50% feletti mezőnymutatóval, 55.6 százalékos triplázással és mindössze két kihagyott büntetővel zárták az összecsapást. Koncentráltabbak és pontosabbak voltak a Wolvesnál, ráadásul rendre kihasználták Wigginsék hibáit – a fontos győzelem után back-to-backet játszanak, hajnalban a Sacramentót fogadják.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 33/12, LaVine 23/9, Wiggins 21/3
A Pacers legjobb dobói: George 32/9, Turner 23/3, Teague 20/9

Denver Nuggets–Phoenix Suns 127–120

Jokics parádézott, majd megsérült. Ezúttal is a center volt a Denver támadásainak alapja és kis túlzással értelmi szerzője is, rajta futott át minden: végül 29 ponttal, 14 lepattanóval, valamint nyolc gólpasszal zárta az összecsapást. Vezérletével megint ellenállhatatlanok voltak a hazaiak, csak a második negyedben maradtak harminc pont alatt és amikor a harmadik játékrészben kilenc egységgel meglépett a Suns, arra is kőkeményen válaszoltak – a gyengébb második negyed után a záró etapnak már ők vághattak neki előnnyel. Jokics itt is beszórt még kilenc pontot, de szűk két perccel a vége előtt megsérült: keményen ért földet a Suns palánkja alatt és csípősérülést szenvedett. A röntgen negatív lett és talán nem súlyos a dolog, de pontosat csak a mai MRI után lehet megtudni.

A palánk alatt bukott a Suns. Hasonlóan parádés támadójátékot mutattak be a vendégek, bár az utóbbi időben remeklő Tyson Chandler (4 pont, 5 pattanó) teljesen eltűnt Jokics mellett, a periméterről folyamatosan termelték a pontokat. A második negyedet meg is nyerték tíz ponttal és a záró etapban is végig nyomás alatt tartották a Denvert, Bledsoe csak ebben a periódusban bevert 14 egységet, mellette Booker, Knight és Warren is alaposan megszórta magát, de ez is kevésnek bizonyult – egyszerűen túldobták őket Gallinariék. Ennek legfőbb oka a már említett palánk alatti különbség volt, a hazaiak 35, a vendégek 17 büntetőt harcoltak ki és a Nuggets 46–38-ra megnyerte a lepattanózást – 19 támadót szedtek le Jokicsék, melyből a center egymaga nyolcat vállalt magára. Ez volt az a különbség, amelyet nem tudott ellensúlyozni a Phoenix, így a Denver az utóbbi nyolc találkozójából hatodszor tudott nyerni.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 29, Gallinari 25/6, Barton 16/3
A Suns legjobb dobói: Bledsoe 28/9, Booker 24/3, Warren 21/3

Utah Jazz–Los Angeles Lakers 96–88

Egy hatperces időszak döntött. Szorosan alakult a találkozó, de a harmadik negyedben egy 16–0-s periódust produkált a Jazz, amellyel tulajdonképpen meg is szerezte a győzelmet – ebben elsősorban Gobert parádés védekezése, valamint Hayward hatékony támadójátéka volt a kulcs. A Lakers hat percig nem szerzett pontot, ez pedig nem fért bele, a záró etapban hiába zárkóztak Lou Williamsék, amikor igazán szorult a hurok a hazaiaknál, mindig jött Hayward és megtolta a szekeret – abból a 16–0-s rohamból megéltek a lefújásig, így két vereség után ismét győzelmet arattak. Rudy Gobert egyébként hat kiosztott blokkal üzent az All-Starról őt valamilyen okból kihagyók számára, de így is van minek örülni a Jazznél a győzelem mellett: egyrészt Hayward ott lesz a gálán, másrészt öt kihagyott találkozó után újra pályára léphetett Rodney Hood.

Sehogy sem megy. Most nem lehetett panasz a védekezésre a Lakersnél, Russell és Randle nélkül szépen megfogták a Jazzt, de a hatperces áramszünet, valamint a támadójáték teljes csődje így is újabb vereséghez vezetett. A Calderon, Young, Deng, Black, Mozgov kezdőötös ismét impotens volt elöl, csak a Williams, Clarkson duóval tudtak érdemben pontokat szerezni és az előző meccsükhöz hasonlóan az újonc Zubac jelentett megoldást ötös poszton – sorozatban másodszor, karrierje során harmadszor dupla duplázott és fontos láncszeme volt a védekezésnek. A negyedik negyedben egészen négy pontig tudtak visszakapaszkodni, de itt elfogyott a szufla, így újabb vereségükkel tovább süllyedtek – bár a Suns és a Mavs is kikapott, így távolabb nem kerültek a mezőnytől.

A Jazz legjobb dobói: Hayward 24/3, Hill 12/3, Burks 11/3
A Lakers legjobb dobói: L. Williams 20/3, Clarkson 16, Zubac 16