Május 16-án, vasárnap az utolsó, 92 kilométeres budapesti etappal véget ért a Tour de Hongrie, amelyen 12 magyar bringásnak szurkolhattunk. Az ötnapos verseny végén az esemény főszervezőjével értékeltük a látottakat.
– Fáradtnak érzi magát, vagy inkább boldognak?
– Leginkább boldognak egy nagyon fáradtan boldog csapat tagjaként – felelte Eisenkrammer Károly, a május 16-án befejeződő 42. Tour de Hongrie főszervezője. – Egy olyan verseny után, mint a vasárnapi, kilencvenkét kilométeres etap volt, mindenki tíz-húsz centivel a föld felett jár.
– Elsősorban mi ad okot örömre?
– Rendkívül feszült, bukásokkal teli napok után érkeztünk az utolsó, budapesti szakaszhoz, amely a leggyorsabb etap is egyben. Végig nagyon izgultunk, hogy esés nélkül ússzuk meg a napot, s végül nemhogy bukás nem volt, még veszélyes helyzet sem. Elképesztő verseny volt, óriási küzdelemmel. A szurkolóknak is volt miért és kiért szorítaniuk, elég, ha csak Fetter Erik nevét említem, aki óriási bukás után tért vissza. Nagyon jó volt látni a kordonok mögött álló rajongókat, akik kíváncsiak voltak a küzdelemre.
– Akadt kedvence az öt etap közül?
– Visszagondolva két szakaszt neveznék meg. Az egyik a kékestetői, amelyen Fetter Erik úgy lett tizenegyedik, hogy előző nap óriásit bukott, és megsérült. Az utolsó, budapesti szakasz maga volt a csoda az elejétől a végéig. Természetesen az összes etapnak és városnak megvolt a maga bája, hiszen mindegyiken izgalmas befutót láthattunk.
A teljes interjút elolvashatja acsupasport.huweboldalon.
– Fáradtnak érzi magát, vagy inkább boldognak?
– Leginkább boldognak egy nagyon fáradtan boldog csapat tagjaként – felelte Eisenkrammer Károly, a május 16-án befejeződő 42. Tour de Hongrie főszervezője. – Egy olyan verseny után, mint a vasárnapi, kilencvenkét kilométeres etap volt, mindenki tíz-húsz centivel a föld felett jár.
– Elsősorban mi ad okot örömre?
– Rendkívül feszült, bukásokkal teli napok után érkeztünk az utolsó, budapesti szakaszhoz, amely a leggyorsabb etap is egyben. Végig nagyon izgultunk, hogy esés nélkül ússzuk meg a napot, s végül nemhogy bukás nem volt, még veszélyes helyzet sem. Elképesztő verseny volt, óriási küzdelemmel. A szurkolóknak is volt miért és kiért szorítaniuk, elég, ha csak Fetter Erik nevét említem, aki óriási bukás után tért vissza. Nagyon jó volt látni a kordonok mögött álló rajongókat, akik kíváncsiak voltak a küzdelemre.
– Akadt kedvence az öt etap közül?
– Visszagondolva két szakaszt neveznék meg. Az egyik a kékestetői, amelyen Fetter Erik úgy lett tizenegyedik, hogy előző nap óriásit bukott, és megsérült. Az utolsó, budapesti szakasz maga volt a csoda az elejétől a végéig. Természetesen az összes etapnak és városnak megvolt a maga bája, hiszen mindegyiken izgalmas befutót láthattunk.
A teljes interjút elolvashatja acsupasport.huweboldalon.
A szédülés ellenére megnyerte a keszthelyi félmaratonit
Remek főpróba a Spartathlon előtt: győzelem a Desedán
