„Constantine jelenti a különbséget” – Magosi Bálint a Fehérvár szenzációs idényéről

– Hosszú idő után csatlakozott újra korábbi klubjához. Hogyan élte meg a visszatérést?
– Már az is nagy szerencse, hogy egyáltalán megkeresett a Fehérvár, de megkönnyítette a váltást, hogy majdnem mindenkit ismertem itt, így hamar be is fogadtak – emlékezett vissza a Hydro Fehérvár AV19 és a magyar válogatott rutinos csatára, Magosi Bálint. – Az idény eleji öt egymást követő győzelmünk pedig csak hab volt a tortán, elképesztően pozitív légkört teremtett. Ehhez jön még, hogy vezetőedzőnk, Kevin Constantine roppant szigorú, ha a taktikai utasítások betartásáról van szó, ugyanakkor rendkívül közvetlen ember, aki minden szituációt példaértékűen kezel.

– Hogyan kezelte például az első hullámvölgyet, amikor négymeccses vereségsorozatba futottak bele?
– Ő a statisztikák és a tagadhatatlan tények megszállottja, és tudatosította mindenkiben, nem arról van szó, hogy az ellenfél lemosott minket a pályáról, egyszerűen nem éltünk a lehetőségeinkkel, az ellenfél meg be-betalált, úgymond piszkos gólokkal. Aprólékosan elemeztük, min kell változtatnunk, és tudtunk is változtatni.

– Az aprólékosság egyébként is jellemző rá?
– Bizony. Az idény előtt például odajött hozzám, és közölte, hogy nem akar buta kiállításokat látni, mert korábban jó néhány percet üldögéltem a büntetőpadon, és többször el is tiltottak. Hogy a jövőben elkerüljük, írt egy kisokost, amely azt mutatta be, hogyan korcsolyázzunk ellenfelünk mellé, hogyan tartsuk közben az ütőt, milyen magasra emelhetjük, és az idénykezdetkor ebből tesztet íratott velünk. Ezért én hálával tartozom neki – hiszen hogyan mutatna, ha százvalahány büntetőpercem lenne?! Ideje volt nekem is elkezdeni tényleg jégkorongozni... Visszatérve Constantine-ra... A legkisebb részletre is felhívja a figyelmünket, elképesztő munkát végez a stábjával, nekünk egyetlen dolgunk van: végrehajtani, amit kér tőlünk. Ha végignézünk az idényünkön, úgy gondolom, megkérdőjelezhetetlen, hogy
ez működött. Ő jelenti a különbséget az elmúlt évekhez képest.

– Az ön szerepe hogyan változott időközben?
– Az évad elején Hári Jánossal és Anze Kuralttal kerültem egy sorba. Megtisztelő volt, hogy az edzőnk harminckét éves korom ellenére is úgy gondolta, az első sorban a helyem. Akkor azt a feladatot kaptam, hogy klasszikus erőcsatárként nyissak teret Hárinak és Kuraltnak, ne törődjek a pontokkal, gólokkal, nem ez az elsődleges. Aztán megszületett a harmadik kisfiam, emiatt egy túrára nem utaztam el a csapattal, aztán a koronavírust is elkaptam. Ekkor került be a helyemre Brady Shaw, aki azóta is szüntelenül termeli a pontokat, és megállíthatatlan a kezdő támadósorunk. Minőségi változtatás!

– Ezután főleg a negyedik sorban számítottak önre Mihály Ákos és Németh Kristóf mellett. Nehéz volt ezt elfogadnia, hogy az első sorból a negyedikbe „fokozták le”?
– Dehogyis! Az igazat megvallva, amikor aláírtam a szerződésemet, legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy bármi közöm lesz az első sorhoz! Negyedik sorosként úgy küldenek fel minket a jégre, hogy próbáljunk alkotni valamit, de a legfőbb küldetésünk, hogy tartsuk az eredményt. Leszegem a fejem, és azt csinálom, amit kérnek tőlem. Magyar viszonylatban tapasztalt játékos vagyok, így sokat tudok segíteni a fiataloknak, akik szerencsére kíváncsiak a véleményemre – Kiss Dávid másodedzőnk szerint ők az én szófogadó kisfiaim. A viccet félretéve, ez a szerepkör sem áll távol tőlem.

– Azért jó néhány pontot így is szereztek, főleg az elődöntő mérkőzésein a Villach ellen.
– Igen, de azt sem tudom megmondani, pontosan mennyit. Nem foglalkoztat ez a része, csak az, hogy nyerjünk!

– Óriási siker kapujában áll a Fehérvár. Eszébe jutott az év elején, hogy idáig juthatnak?
– Nem gondolkodtam rajta, de tisztában voltam vele, hogy erős a keretünk, óriási potenciállal, bennem csak az a kérdés vetődött fel, vajon az edzőink ki tudják-e aknázni ezt? A választ szerintem nem kell magyaráznom. De nem akarom magunkat a világ császáraiként beállítani, főleg, hogy a legnagyobb megméretés még előttünk áll: meg kell vernünk a Salzburgot.

– Mekkora esélyt lát rá?
– Kivételes játékosok alkotják a Red Bullt, egyáltalán nem lesz sétagalopp, de nem is lehetetlen küldetés. Az alapszakaszban ugyan háromszor kikaptunk tőlük, de egyszer nyertünk, tehát bizton állíthatjuk, nem legyőzhetetlenek. Ha valakinek, ennek a brigádnak sikerülhet föléjük kerekedni!

– Hogyan állnak a felkészüléssel?
– Szombatra és vasárnapra szabadnapot kaptunk – ez csak a játékosokra igaz, az edzői stábunk szüntelenül elemzi a Salzburgot, hogy megtalálja rajta a fogást, és hétfőn már ennek megfelelően készít fel minket, ahogy a Val Pusteria és a Villach ellen is történt. Azt már most tudjuk, hogy nagyon kemény, ugyanakkor kombinatív hokira számíthatunk.

A DÖNTŐ PROGRAMJA
Április 5., kedd
19.45: Red Bull Salzburg (osztrák)–Hydro Fehérvár AV19, Salzburg
Április 7., csütörtök
19.45: Fehérvár–Salz­burg, Székesfehérvár
Április 9., szombat
17.30: Salzburg–Fehérvár
Április 11., hétfő
19.45: Fehérvár–Salzburg
Ha szükséges
Április 13., szerda:   Salzburg–Fehérvár, 19.45
Április 16., szombat:   Fehérvár–Salzburg, 18.30
Április 18., hétfő:   Salzburg–Fehérvár, 19.45