Az összeg magába foglalja a szurkolók kiadásait, az infrastrukturális beruházásokat, valamint a vb egyéb előkészületeinek költségeit.
A szervezőbizottság számai szerint a vb miatt az elmúlt öt év során befolyt pénzek 459 milliárd rubellel növelték meg az országban a munkából származó jövedelmeket, a költségvetésnek pedig 164 milliárd rubel többletbevételt jelentettek. A kis- és középvállalkozások bevételei 797 milliárd rubellel nőttek, elsősorban az építőipari és az idegenforgalmi ráfordítások miatt. (1 rubel jelenleg mintegy 4.25 forintot ér.)
A világbajnokság a jelentés értelmében évi 315 ezer új munkahelyet teremtett.
A dokumentum szerint a vb-vel kapcsolatos befektetések a legtöbb érintett térségben a bruttó regionális termék (GRP) 2-6 százalékát adták, de Kalinyingrád megyében és Mordvinföldön ez az arány elérte a 20, illetve a 17 százalékot.
A szervezőbizottság a McKinsey tanácsadó céggel közösen áprilisban úgy számolt, hogy a vb 2013 és 2018 között 867 milliárd rubelt hoz az orosz gazdaságnak, az ezt követő fél évtizedben pedig további 150-210 milliárd rubelt. Májusban a Moody's hitelminősítő azt jósolta, hogy a torna kedvezően befolyásolja majd az orosz gazdaságot és üzleti világot, ám hatása rövid és csekély lesz. A Moody's szerint a régiók GRP-je 1-2 százalékkal bővülhet.
A világbajnokságot előkészítő szövetségi program keretében Oroszország 679 milliárd rubelt költött, aminek 80 százalékát stadionok és edzőpályák építésére, valamint infrastruktúrára költötték. A régiók által állt költségekkel együtt az RBK gazdasági napilap kalkulációja szerint a torna megrendezése 884 milliárd rubelbe kerülhetett.
Szabad az út az orosz íjászok előtt Európában 2027-től
