Lakáspanama – Sinkovics Gábor jegyzete

Kyle Walker és Ashley Young unottan passzolgatott a felezővonalnál. Az angolok már fölényesen vezettek, Harry Kane még úgy is gólt szerzett, hogy közben a tribünt leste, hol ülhet élete párja. A hangulat a lelátón hol olyan volt, mint egy honolului Nick Cave-koncerten, hol meg mintha Helsinkiben lennénk, a világifjúsági találkozón. A játék a sok gól ellenére sem volt magas színvonalú, pörgős és felejthetetlen élményt nyújtó.

Az angolok és a panamaiak így is ünnepeltek, előbbiek a biztos továbbjutást, utóbbiak pedig a történelmi gólt éltették. Felipe Baloy a világbajnokságok történetének első panamai gólját szerezte, s talán mire hazaér csapattársaival, már várja az új két és fél szobás lakás kulcsa a Casco Viejón, a történelmi városrészben. Nézzük a vb-t kitartóan, és időnként bizony belealszunk a meccsekbe. Néha már zsong az ember feje a sok hátrapassztól, körbeadogatástól, a tolódástól, a biztonsági játéktól. Túl vagyunk a csoportkör két fordulóján, és innentől izgalmasabb lehet, lesz minden.

Felejthetetlen pillanatokban már így is volt részünk.

Megdöbbenve néztük Lionel Messi tanácstalan, már-már érzelemmentes arckifejezését, elismerően figyeltük Cristiano Ronaldo erőtől és önbizalomtól duzzadó játékát, és indulatosan lestük Neymar állandó driblizését, és szinte vele együtt könnyeztünk, amikor az üde zöld gyepre rogyva zokogott.

Nem rosszabb és nem jobb a vb, mint amit vártunk.

A futball ilyen lett – ilyenre dolgozták.

Mert a meló dominál a finomkodás helyett, a gyorsaság jelenti a sikert az óvatoskodással szemben. Nézzük, mert félünk, hogy lemaradunk valamiről. Lemaradunk Selma sírásáról, Ola Toivonen, a svéd csatár lányának könnyeiről, miután Toni Kroos becsavarta, mint Beckham. Szurkolunk, kik az angoloknak, kik a németeknek, és irigykedünk például a horvátokra, hogy ők miért ott, mi meg miért itt, a semmi közepén. A világbajnokság magával ragad, fogva tart, és nem enged a képernyő elől. Ugyanúgy, mint négy, nyolc vagy negyven évvel ezelőtt. S már az sem zavar, ha Kyle Walker és Ashley Young unottan passzolgat a felezővonalnál.

Ha Panama ünnepel, nekünk sincs miért szomorkodnunk.