Eb-portrék: Franciaország

Michel Platini: ő már bizonyított


Öreg ember nem… gyorsvonat

2002 óta folyamatosan kapusgondokkal küszködnek a franciák, s a selejtezők alatt sem volt hiány kétségekben, hiszen a 35 évesen kezdővé avanzsált Grégory Coupet az egész őszt kihagyta, helyettese, Mickaël Landreau pedig elképesztően sokat hibázik a PSG-ben. Kézenfekvő megoldás lenne a Serie A-ban remeklő Sebastian Frey, ám tőle Domenech valamilyen oknál fogva ódzkodik. A védelem viszont stabil (a 80. perctől inkább ólom)lábakon áll, hiszen a Sagnol-Thuram-Gallas-Abidal-kvartett a tizenkét kvalifikációs mérkőzésen mindössze öt gólt kapott. Testközelből leshetik el a fogásokat a veteránoktól az utódok, hiszen a kispadon ott ülnek az U-válogatottak után Európa élklubjaiban is bizonyító, sikerre éhes fiatalok (Patrice Evra, Francois Clerc, Sébastien Squillaci, Philippe Mexes, Bakari Sagna). Az egyedüli gondot Julien Escudé sérülése okozta, aki így lemarad a tornáról.

Ismét Afrikából jön az utánpótlás

A visszavonuló Zidane helyére a sebhelyes Franck Ribery állhat, aki a Bundesliga meghódoltatásával melegített az Eb-re. Mellette az évek óta együtt futballozó trió, a Vieira-Makélélé-Malouda-hármas kaphat helyet a kezdőben. Tapasztalatban tehát sincs hiány, ráadásul Makélélé és Malouda keveset játszottak a Chelsea-ben, azaz pihenten vághatnak a versengésnek. Domenech e csapatrészben is megtalálta az alapemberek dublőreit: egy-egy minőségi szűrőt (Jérémy Toulalan), karmestert (Samir Nasri), bal- (Hatem Ben Arfa) és jobbszélsőt (Sidney Govou). A kiadó helyekért olyan fiatalok versengenek, akikért nemrégiben sorba álltak Európa élklubjai: Abou Diaby, Mathieu Flamini, Lassana Diarra és Rio Mavuba.




A nagy öreg, a szeleburdi és az ígéret

A csatársorban immáron tíz esztendeje biztos pont Thierry Henry, aki ugyan mintha Angliában hagyta volna világklasszisságát, de legalább motiváltan érkezik a tornára. A másik helyért az elképesztő adottságokkal és egóval bíró Nicolas Anelka, a paradicsommadár Djibril Cissé és az ősszel befutott Karem Benzema küzd meg. Anelka mentálisan instabil, Cissé sérülékeny és kiegyensúlyozatlan, így Domenech alighanem az erőszakos Benzema mellett teszi le a garast – hacsak meg nem gondolja magát, s magával nem visz még egy világbajnokot, a németországi vb-döntőben elszúrt tizenegyese óta körön kívülre került David Trezeguet-t. Ha viszont kitörne a csatárok között az edzőtáborban a száj- és körömfájás, nagy gondban lenne a kapitány, ugyanis a másodvonalbeli támadók közül senki sem üti meg a nemzetközi szintet.

4-4-2 vagy 4-2-3-1

Domenech rendre a régi jó 4-4-2 mellett teszi le a garast, de erős ellenfél esetén a 4-2-3-1-es hadrend sem elveszett ötlet, ugyanis a két kreatív szélső, Malouda és Ribéry, valamint a robbanékony Henry képes tartalommal megtölteni ezt a formát. Nincsenek viszont olyan, támadásokat hatékonyan segítő védőik, mint volt a fiatal Thuram vagy Bixente Lizarazu, s ez visszaüthet, ha valaki beáll ellenük bekkelni. A franciák mélységes szomorúságára ezúttal nem kell újonnan felbukkanó, korlátokat szétszakító zsenik miatt felborítani a hagyományos taktikai felállást, mint annak idején Platini és Zidane esetében…