Kupával vigasztalódik az angol futball egyik óriása

EURÓPA-LIGA
DÖNTŐ
21.00: Tottenham Hotspur (angol)–Manchester United (angol), Bilbao (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!

Bajnokok Ligája-döntőnek is beillene a Tottenham–Manchester United Európa-liga-finálé, már ha kizárólag a két klub múltját, szurkolói bázisát és gazdasági lehetőségeit mérlegelnénk. Ha azonban górcső alá vesszük a csapatok sportszakmai jelenét, még egy angol Ligakupa-döntő esetén is joggal fintoroghatna a semleges szurkoló.

Mindkét óriás szinte történelmi mélységeket megjárva vívta ki a surranópályán a kontinentális kupaszerzés lehetőségét (a nagy menetelésben a Tottenham Budapesten is járt, és az alapszakaszban 2–1-re legyőzte a Ferencvárost), otthon ugyanis leginkább nevetség tárgyát képezte az idényben. Egy fordulóval a Premier League zárása előtt ez a két csapat közvetlenül a kiesőzóna felett található, az FA-kupában egyikük sem érte meg a negyeddöntőt, és csak az említett Ligakupában tudtak valamit felmutatni, a Spurs úgy lett elődöntős, hogy a Unitedet búcsúztatta a nyolc között.

Az angliai vergődés különösen azért fájó, mert a lehetőség mindkét oldalon adva van: a Football Benchmark adatbázisa alapján a Manchester a negyedik, a Tottenham a kilencedik leggazdagabb klub a világon, előbbié a tizedik, utóbbié a kilencedik legértékesebb játékoskeret. Ehhez képest, a „vörös ördögöktől” októberben menesztették Erik ten Hag menedzsert, de a jelek szerint Ruben Amorimmal sem minden fenékig tejfel, és már az ő távozása is napirendre került, a londoniaknál meg az a hír járja, hogy nemsokára bejelentik Fabio Paratici visszatérését a sportigazgatói posztra, az olasz szakember pedig akkor is elküldi a csapatot gardírozó Ange Postecoglout, ha elhódítja az El-trófeát.

Szóval, mindkét gárda „remek” hangulatban várja a bilbaói döntőt, de talán éppen az ilyen helyzet teheti igazán kiélezetté a szerda esti összecsapást. Nehéz lenne megmondani, melyik gárda az esélyesebb, mert a Unitedben talán egy hajszállal több van, mint a Spursben, csakhogy a két csapat mindhárom idei találkozóját a fővárosiak nyerték meg (a PL-ben 3–0 Manchesterben, 1–0 Londonban, a Ligakupában – szintén Londonban – 4–3), noha mindhárom alkalommal a manchesterieket kiáltották ki favoritnak. Ugyanakkor a United sokkal magabiztosabban játszik az európai porondon, mint a Tottenham, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az El-ben 35 gólnál jár a csapat, aminél csak három alakulat szerzett többet egy UEFA-kupa/El-idényben: FC Porto 37 (2010–2011), Borussia Mönchengladbach (1972–1973) és Chelsea 36-36 (2018–2019) – mindhárom döntős volt, de a német együttes elbukta a finálét, ha esetleg valaki történelmi párhuzamot szeretne vonni...

Ami az esetleges hiányzókat és visszatérőket illeti: a Tottenhamnél Szon Hung Min a múlt pénteki Aston Villa elleni bajnokin (0–2) először volt kezdő, amióta felépült lábsérüléséből, és várhatóan meg is tartja a helyét a támadósor bal szélén a 4–2–3–1-es felállásban, ám Dejan Kulusevski, James Maddison, Radu Dragusin (egyaránt térdsérülés), Lucas Bergvall (boka) és Timo Werner (combizom) kihagyja a döntőt. A Unitednél csak Lisandro Martínez (térd) marad ki biztosan, a korábban kisebb problémákkal küzdő Joshua Zirkzee, Diogo Dalot és Leny Yoro kedden már ismét edzett, igaz, csak az utóbbi várható a 3–4–2–1-es szisztémájú kezdőbe.

A trófea mindenesetre mindkét csapat idényét „megmentené”, a Tottenham 2008. február 24. óta vár az újabb sikerre (akkor az angol Ligakupát hódította el), míg a Manchester United nemzetközi szinten 2017-ben ért a csúcsra, akkor szintén Európa-ligát nyert. Pluszmotivációt jelenthet továbbá, hogy a győztes indulási jogot szerez a 2025–2026-os Bajnokok Ligájában.