Fél óra alatt biztossá tette nyolcba jutását a Werder Bremen

A hét elején még arról beszélt a L’Équipe-nek Alain Perrin, a Saint-Étienne vezetőedzője, hogy a Ligue 1-ben kiesés ellen küzdő csapatának igazából az lenne a jobb, ha elbúcsúzna az UEFA-kupából – nos a „zöldek” védelme és a Werder Bremen játékosai hamar gondoskodtak arról, hogy Platini egykori klubjának csak a bajnokikra kelljen koncentrálnia…

Az otthon 1–0-ra győző brémaiak már a 6. percben megszerezték a vezetést: Frings beadására az osztrák Sebastian Prödl érkezett, és nyolc méterről a kapu bal oldalába bólintott (0–1).

Három perccel később Dernis óriási bombája kis híján meghozta az egyenlítést, majd a 24. percben Gomis is elszúrt egy lehetőséget, „hálából” a Bremen pedig belőtte a másodikat. Mesut Özil jó beadására Claudio Pizarro érkezett a 27. percben, és hat méterről szép csukafejest küldött a hálóba (0–2). A félidő előtt még Naldo is kis híján betalált, de szabadrúgását szépen tornászta szögletre Janot.

A francia csapat a második félidőben sem tudott javítani: hiába kaptak több szabadrúgást is kecsegtető pozícióból, vagy nem találtak embert, vagy pedig nemes egyszerűséggel a falba bombáztak…

Az egyértelműen nagyobb játékerőt képviselő Werder simán tartotta a kétgólos előnyt egészen a 64. percig, amikor egy jobb oldali beadást követően a hosszún teljesen üresen érkező Yohan Benalouane fejelt Wiese kapujába (1–2). Nagyon kevés hiányzott az azonnali válaszhoz, de a hórihorgas Naldo kevéssel melléfejelt egy szöglet után.

A hazai „zöldek” még Bafetimbi Gomis révén jutottak centikre a góltól, majd Grax a lefújás előtt meg is szerezte az egyenlítő találatot (2–2), de ez nem osztott, nem szorzott: a Werder összesítésben 3–2-es, teljesen megérdemelt sikerrel jutott a legjobb nyolc közé. Másképpen szólva: továbbra is él a német futballbarátok reménye, hogy 2001, a – legrangosabb európai kupasorozatban most is a legjobb nyolc közé jutó – Bayern München BL-győzelme után ismét szereznek csapataik egy európai trófeát.