MONCZ ATTILA 2020.03.25 23:35 Frissítve: 2020.03.26 00:07

Talpra, világ! – Moncz Attila publicisztikája

 

Szerda reggel egy kedves barátom azt kérdezte tőlem telefonon, hogy ellátok-e már május végéig. Optimista ember-ként egy halk igent el tudtam rebegni, még akkor is, ha koronavírusfronton a (nemzetközi) helyzet fokozódik. Sporttal foglalkozó, szabadidőmben rengeteg sportot néző emberként jelenleg ugyan – nagyon sokakhoz hasonlóan – keresem a helyem a világban, de éppen a sport az, ami ebben a szituációban reményt tud adni. Merthogy ebben a műfajban láttam-láttunk már olyan reménytelen helyzetből pillanatok alatt történő talpra állásokat, amilyenekben most aligha-nem mindannyian reménykedünk. Ezúttal kizárólag a labdarúgásnál maradnék, és még ha személyesen nem is ez a kedvenc mérkőzésem (sőt...), azért illik ezt a sort minden ilyen meccsek non plus ultrájával kezdeni. „A labdarúgás történelme során voltak olyan csapatok, amelyek nagy nyomás alatt különösen jól teljesítettek, és a meccs kulcspillanataiban robbanásszerűen kihasználták a bennük rejlő lehetőségeket” – írta Kate Swann és kutatócsoportja egy 2016-os pszichológiai tanulmányban, amelynek egyik fő témája minden elképesztő fordítások felülmúlhatatlanja, az 1999-es Manchester United–Bayern München Bajnokok Ligája-döntő volt. És el kell ismernem, Alex Ferguson „vörös ördögeire” illik a leírás. Jóllehet a Bayern csak 1–0-ra vezetett a 91. percig, volt még két kapufája is, az MU-nak meg szinte mozzanata sem. Lennart Johansson UEFA-elnök már útban volt, hogy átadja a kupát Stefan Effenbergnek, a bajorok kapitányának, de a „kétfülű trófea” néhány perccel később inkább Peter Schmeichel kezébe került, csak mert – még a rendes játékidőben! – Teddy Sheringham a 91., Ole Gunnar Solskjaer meg a 93. percben betalált Oliver Kahn kapujába.

Sir Alex Ferguson, a United menedzsere Managing My Life című önéletrajzi művében így fogalmazott: „...a koncentráció és az elkötelezettség volt a két legfontosabb tulajdonság. A terv az volt, hogy elhessegessük magunktól a negatív gondolatokat, magas szinten összpontosítsunk, és az utolsó negyedórában kockáztassunk meg nagy tempójú támadásokat.” Illetve hozzátette, már a tiszteletkör alatt azzal foglalkozott, hogyan nyerheti meg újra a sorozatot, ahelyett, hogy megadta volna magának az ünneplés lehetőségét. Nekünk csak le kellene másolni ezt a magatartássorozatot 2020 elején.

De hogy ne csupán negatív példát mondjak a Bayernről... A 2000–2001-es idény utolsó Bundesliga-fordulójának a csapat hárompontos előnnyel vágott neki, így elég lett volna egy iksz Hamburgban a bajnoki címhez, míg a jobb gól-különbségű Schalke trónra lépéséhez az Unterhaching elleni győzelmen túl a rivális veresége is kellett. Ehhez képest 89:05-nél Szergej Barbarez vezetéshez juttatta a HSV-t, a Schalke győzelme meg (0–2-ről és 2–3-ról fordítva) az 5–3 láttán biztosnak tetszett. Gelsenkirchenben, miután a televízióból úgy hallották, vége a hamburgi találkozónak, elindították a tűzijátékot, Rolf Fuhrmann, a Premiere helyszíni riportere ezt megerősítette, és a Hamburg-mezes (!) Andy Möllerrel már győzelmi interjút készített, a gyepen meg ezrek tomboltak – aztán az addig sötét kivetítőn megjelent a hamburgi adáskép, illetve a szabadrúgáshoz készülődő Patrik Andersson. A Schalke 4:38 percig hihette, hogy története során először megnyerte a Bundesligát, ám ez végül az Andersson-szabadrúgásnak köszönhetően a Bayernnek sike-rült. Fuhrmannt meg azóta is a „Na, itt jön a bajnokcsináló!” köszöntéssel fogadják Gelsenkirchenben.

Hitchcocki hajrá után Angliában is avattak bajnokot, legutóbb 2012-ben – akkor, a BL-döntővel ellentétben, az MU húzta a rövidebbet. A két manchesteri csapat azonos pontszámmal várta a záró kört, úgy, hogy a City gólkülönbsége „fényévekkel” volt jobb. Igen ám, de a United gyorsan elrendezte a Sunderland elleni párharcát, majd várta, mire megy a Queens Park Rangers a City otthonában. A 91. percig egészen rózsás volt a kép, hiszen a QPR 2–1-re vezetett, ami, figyelembe véve, hogy az iksz is a Unitednek lett volna jó, szinte biztos arannyal ért fel. Csakhogy Edin Dzeko és Sergio Agüero másképp gondolta. A 94. percben már a kisebbik manchesteri gárda vezetett 3–2-re, ami az ő bajnoki címét jelentette.

Ugyanakkor nem csupán a fentebb említett MU–Bayern hozott elképesztő végjátékot a különböző kupadöntők közül. Hanem például minden idők leghíresebb FA-kupa-fináléja, amely Matthews-döntőként vonult be a történelembe. Az 1953-as ütközetben a Bolton a Wembley 100 ezer nézője előtt 68 percnyi játék után még 3:1-re vezetett. Csakhogy Sir Stanley a folytatásban adott két gólpasszt (egyet-egyet Stan Mortensennek és Bill Parrynek), Mortensen meg el-könyvelte az FA-kupa-döntők történetének első és máig egyetlen mesterhármasát, így aztán a Blackpool a 68., a 89. és a 92. percben szerzett góllal 4:3-ra megnyerte a csatát. A legenda szerint még Nat Lofthouse, a Bolton vezető góljának szerzője is csak állt és tapsolt a Blackpool győzelmet hozó fordítása után.

De ha már őrület, jöjjön egy Ligakupa-párharc a 2012–2013-as idényből Angliából, ami még ma is felfoghatatlan mennyiségű, 12 gólt hozott 120 perc alatt. A Reading a 37. percre négygólos előnyt alakított ki az Arsenal ellen, amit az „ágyúsok” a szünetig eggyel csökkentettek, hogy aztán a 89. és a 95. percben Laurent Koscielny, illetve Theo Walcott révén el is tüntessenek. A hosszabbításban előbb lezavartak egy gólváltást a felek, majd Walcott és Maruan Samah 120., illetve 121. percben szerzett góljával kialakult a 7–5-ös Arsenal-győzelem. Később megkérdezték Brian McDermottot, a Reading menedzserét, megnézné-e a mérkőzést DVD-n, mire ő csak ennyit mondott: „Nem, inkább kidobom a kukába.”

Persze ilyen összeállítás nem lenne teljes a „mesebeli Afrika” nélkül, ahol aztán tényleg a legmagasabb szinten is megtörténhet bármilyen őrület. Oké, az sem mindennapos, hogy egy Németország–Svédország vb-selejtezőn 2012-ben a vendégcsapat 0–4-ről, a 93. percben egyenlítsen, na de hogy ez felnőtt-kontinenstornán előforduljon, ráadásul a rendező ellen – nos, azért tényleg a távoli földrészig kellett menni. A 2010-es Afrikai Nemzetek Kupája nyitó mérkőzésén a rendező Angola a 79. percig 4–0-ra vezetett Mali ellen – aztán a 79., a 88., a 93. és a 94. percben is jött egy-egy mali gól, a luandai publikum meg szépen elcsöndesedett a 4–4 láttán.

Világversenyen azonban nem ez volt a legnagyobb hátrányból végrehajtott „comeback”! A 2003-as U17-es világ-bajnokságon Portugália az 52. percre 5–0-ra elhúzott Kameruntól, és előnyét a 70. percig tartotta is. A finnországi lelátón ülő csaknem ötezer ember ezután viszont csodát látott: Tiago Costa öngólja jelentette az ébresztőt, majd Nigel duplájával, illetve Nguemo és Mbia egy-egy góljával a 90. percre kialakult az 5–5-ös végeredmény. Ehhez képest a portugál nagyválogatott 1966-os világbajnokságon Észak-Korea ellen bemutatott feltámadása semmiség, hiszen neki a 24. percben szerzett Jang Szung-kuk-gól után még 66 perce volt, hogy a 0:3-ból 5:3-at hozzon össze.

Amikor ül az ember a szobában, és jönnek sorra az információk, hogy melyik bajnokságban meddig nem játszanak egészen biztosan, vagy hogy a nekem mindig a tavasz két fő eseményének számító férfi és női kézilabda final fourra augusztus végéig-szeptember elejéig tuti nem kerül sor, akkor az ilyen ilyen esetek derítenek jobb kedvre. Megmutatják, hogy a sportvilág minden szorult helyzetből megtalálja a kiutat.

2020.10.29 23:19:15

Egyéb egyéni N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Iharos Sándor tudta ezt, s erről nem volt képes szólni egész életében. Ezért élt úgy, ahogy élt, saját lelkének sosem megbocsátva, »menekülve«, roncsolva magát, mert ama békesség, amiről az evangélium beszél, nem adatott meg neki.

2020.10.28 19:03:53

Egyéb egyéni THURY GÁBOR

Interjú az 1956-ban meggyilkolt öttusázó-költő Gérecz Attila monográfusával, Hajnal Gézával.

2020.10.27 19:05:31

Egyéb egyéni S. TÓTH JÁNOS

ALAPVONAL. A derék japánoknak mintha nem lenne szerencséjük a játékokkal: a háromból ez már a második olyan nyári olimpia, amellyel problémáik adódnak.

2020.10.24 20:38:44

Egyéb egyéni LIPICZKY ÁGNES

„A kapa, a kasza, a metszőolló megtette a hatását, a fogásomat nem lehetett csak úgy lebontani."

2020.10.23 23:41:45

Egyéb egyéni THOMAS BACH

ALAPVONAL. A sportolók a kiválóság, a szolidaritás és a béke értékeit képviselik. Ezt a befogadást és a kölcsönös tiszteletet azáltal is kimutatják, hogy politikailag semlegesek a játéktéren és az ünnepségek során.