Képes Sport
CSILLAG PÉTER
2022.10.03 13:30 Frissítve: 2022.10.04 00:12

Expedíció az üres szobában – a Magasságok és mélységek a hiány és a gyász filmje

A Magasságok és mélységek című magyar mozifilm a Kandzsendzönga-csúcs alatt eltűnt Erőss Zsolt hegymászó feleségének, a két kis gyerekkel egyedül maradó Sterczer Hildának a történetét beszéli el. Az elsőfilmes Csoma Sándor alkotása a hiányérzés, a gyászfolyamat és a hegymászás világának fájdalmasan pontos ábrázolását kínálja.

A hegymászó Erőss Zsolt 2013. május 20-án tűnt el a Kandzsendzöngán, miután a csúcsról lefelé ereszkedett az alaptábor felé – 45 évet élt

 

„Van neked foghíjad? Hát akkor ismered azt az érzést, amikor az ember a kihúzott foga helyébe, a sima ínyre odatolja a nyelvét. Nincs igazibb, autentikusabb veszteség¬érzet, mint ez a foghíj-szomorúság. Odavan, nem nő ki többet, a helye beforrt, és mégis hiányzik. Így van a gyásszal is, amikor benőtt a seb, akkorra állandósul a hiány.”

Németh László író 1934-es hasonlatánál érzékletesebb leírást nehéz találni a Magasságok és mélységek című mozifilm témájáról. Az elsőfilmes rendező, Csoma Sándor alkotása húsba vágó élességgel, mégis a valóság minden rezdülésére érzékenyen beszéli el Erőss Zsolt hegymászó halálát és következményeit a feleség szemszögéből. A történtek annak idején sokakat megráztak: a 45 éves sportoló 2013. május 20-án felért a 8586 méteres Kandzsendzönga csúcsára, az időveszteség miatt azonban nem tudott visszaereszkedni az alaptáborba. Mászótársa, Kiss Péter lezuhant és meghalt, neki pedig nyoma veszett. Eltűntnek nyilvánították, ami a hegymászók nyelvén a legtöbb esetben egyet jelent azzal, hogy meghalt. Tisztában volt ezzel a férjével korábban több közös expedícióra vállalkozó Sterczer Hilda is, és a hatásvadász média szemforgató álbizakodása közepette neki jutott a feladat, hogy rideg tényszerűséggel, élő adásban közölje: további mentőakciók szervezése felesleges, Erőss Zsolt halott.



Két árván maradt kisgyerekével rekedt hirtelen „odalent”, a bizonytalan és kavargó hétköznapok fogságában. A kezdeti kapkodó rémület, a kiszolgáltatottság hasító érzése, majd a játszótéri zsivajgással, óvodai csevejjel, hétköznapi zajokkal zavart fájdalom a mozivásznon keresztül is nyomasztóan hat, köszönhetően Pál Emőke feszes, visszafogottságában is drámai alakításának.
„Zsolt most már örökre ott marad fenn. De magának le kell jönnie a hegyről” – halljuk a pszichológus (Tóth Ildikó) tanácsát a gyászába egyre inkább belezavarodó családanyának, és a mondat finoman utal a filmben felidézett, évekkel korábbi kulcsjelenetre is. A dermesztő hideggel, széllel küzdő hegymászó pár kemény erőfeszítéssel üreget kapar magának a fagyott hóban, majd odafent, sok ezer méter magasságban, a kényszerodú süket csendjében Erőss Zsolt a felesége lelkére köti: ha valami baja esnék, hagyja csak magára, és igyekezzen biztonságosan lejutni egyedül. Majd az asszony ijedt rebbenését észlelve határozottan hozzáteszi, ne legyen benne kétkedés, fordított esetben ő is otthagyná a hegyen.

Az özvegynek tovább kellett lépnie, ahogy pszichológusa mondta: „le kellett jönnie a hegyről” (Fotó: Magyar Nemzet/ Teknős Miklós)


A magyarországi mozikban szeptember 22. óta vetített, 98 perces film alaptörténetét ugyan Erőss Zsolt tragédiája adja, tévedés azt várni, hogy a világ legmagasabb hegyét, a 8849 méter magas Csomolungmát magyarként először meghódító férfi utolsó kalandjának részleteibe nyerünk betekintést. A 2010-es balesete és amputációja után a járást protézissel újratanuló férfi Magyarország alighanem legismertebb hegymászójának számított, útjait követte a széles nyilvánosság, a tragédiába torkolló expedíciót is jelentős médiafigyelem kísérte. A Trill Zsolt alakításában megformált sportember mégis inkább viszonyítási pont, a történetben elsősorban a hiányával jelenlévő kulcsszereplő, akinek a sorsa kínzó dilemmákat hagy maga után. „Nem lehet, hogy most, életében először fontosabb volt neki a család, mint a hegymászás?” – szegezi a kérdést Sterczer Hildának a tenyérbemászóan nyomakodó riporter a televíziós élő show-műsorban, miután felolvastatja vendégével a férj csúcsmászás előtti, elbizonytalanodásra utaló személyes üzenetét. És miközben a néző a fullasztó pillanatokban óhatatlanul együtt küzd a sarokba szorítani kívánt, ám révült konoksággal ellenálló interjúalannyal, érzi egyúttal azt is, hogy a mondatban az „életében először” fordulat az igazán sértő.

MEGTÖRT AZ EXPEDÍCIÓ SAJTÓFELELŐSE IS
A filmben saját magát alakítja a Nemzeti Sport munkatársa, Vincze Szabolcs, aki annak idején az expedíció sajtófelelőseként dolgozott. Évekig aktív hegymászó kollégánk a ferihegyi repülőtéren forgatott jelenetben bukkan fel, Erőss Zsolt és társai indulásakor.
„Valójában én a repülőtérre nem mentem ki, a Művészetek Palotájában tartottunk sajtótájékoztatót, mielőtt útnak indult a csapat   – idézte fel kilenc évvel ezelőtti emlékeit az 1978-ban született újságíró.  – Erőss Zsolttal és Kiss Péterrel is készítettem ott interjút, a beszélgetések hangfelvétele valószínűleg megvan még a régi diktafonomban. Sohasem jelentek meg, a történtek után úgy éreztem, nem akarom megírni őket. Peti szüleinek lejátszottam később, és magam is meghökkenve hallottam, hogy a beszélgetés végén erősen kérem, vigyázzon magára. Az expedíció során itthonról csak Kollár Lajossal, a csapat alaptáborban maradt vezetőjével tartottam a kapcsolatot telefonon, de a kommunikáció fő felülete a közös FTP-szerver volt, amelyre a tagok lehetőségük szerint feltöltötték a kinti képeket és a szöveges bejegyzéseket. A családtagoknak szánt üzeneteket ide tudták felrakni txt-fájl formájában, Zsolti filmben látható utolsó levele is ide érkezett, az én feladatom volt továbbítani e-mailben Hildának. A kritikus napokban nullától huszonnégy óráig csörgött a telefonom, naponta háromszor merült le, elképesztő volt a médiaérdeklődés, amint letettem az egyik hívást, már jött a következő. Eleinte tartani kellett az információkat, nagy volt a bizonytalanság, bár tudtuk, aggasztó a helyzet, hiszen Zsolti és Peti fent van a hegyen, a serpák nem tudták lehozni őket. Ahogyan a filmben szerepel, valóban Hilda volt az első, aki kimondta, hogy Zsolt meghalt. Köpni-nyelni nem tudtam, mert azért titkon bizakodtam. Két évvel korábban, a Lhoce megmászásánál már előfordult, hogy napokig aggódtunk érte, nem vitte fel magával a jeladó készülékét, így semmi hírt sem kaptunk róla. Volt is egy olyan álmom, hogy egyszer csak felhív telefonon a hegyről, és mondja: »Ne aggódj, Szasza! Itt vagyok egy gleccserhasadéknál, minden rendben van!« Akkor szerencsésen visszatért. A 2013-as expedíció előtt sajtófelelősként két halálos balesetet is átéltem már, Szabó Leventéét 2009-ben és Horváth Tiborét 2012-ben, Zsolti és Peti tragédiája azonban földhöz vágott. Fizikailag is megviselt, beállt a derekam, egy hónapig nem tudtam felállni. Pedig mi volt az én nehézségem Hildáéhoz vagy Peti családjáéhoz képest?! Hilda nagyon keményen viselte a helyzetet, a médiainterjúk előtt mondta nekem, hogy esténként üvölt a fájdalomtól, de a riportereknek nem adja meg, hogy lássák a könnyeit. Én azóta nem mászom hegyet. Sok barátom, oktatóm, nálam sokkal tapasztaltabb ember fent maradt az évek során, és az, ami Zsoltiékkal történt, önmagában is elegendő csapás volt. Lezárult életemnek egy fontos szakasza.”
Vincze Szabolcs (balra) és a 2013-as expedícióvezető, Kollár Lajos


„A gyász továbbra is egyfajta tabu a kultúránkban, aminek viszonylag kevés filmes és irodalmi feldolgozása létezik. Kifejezetten fontosnak és értékteremtőnek találom az erről zajló kommunikációt. Ez olyan esemény, amellyel mindenki többször találkozik élete során, mégsem vagyunk képesek megfelelően reagálni, sem belülről, sem kívülről – adott betekintést a filmkoncepció hátterébe Csoma Sándor, a mozis szakmában eddig rövidfilmjei (Nem történt semmi, Tabula Rasa, Casting) révén ismert rendező. – Korábban erős hatást gyakorolt rám Márai Sándor Béke Ithakában című regénye is, amelyben Márai a hős Odüsszeuszt többek között a felesége, Pénelopé szemszögéből mutatja be. Pénelopé sok-sok évig várakozni kényszerül férjére, amíg az háborúzik, majd valamiféle belső nyughatatlanságból elhajózik. Meglepődtem, milyen izgalmas tud lenni azoknak a szemszöge, akik várakozásra vannak ítélve, vagy éppen milyen emberi dráma rejtőzik a mögött, hogy tehetetlenül kell végigasszisztálniuk a szerettük halálát.”

Az említett Márai-műben feldolgozott homéroszi történet érdekes párhuzamot kínál. Bevillannak az Erőss Zsoltot elveszítő asszony filmben látható vívódásai, amikor azt olvassuk az Odüsszeia negyedik énekében, hogy Pénelopé, a férjétől, a „hegyekbennőtt, erejében biztos oroszlántól” elszakadt nő így kesereg látogatójának: „S azt akarod, hogy szűntessem meg a sűrü siralmat / s bánkódást, mely a szívem, a lelkem nyugtalanítja. / Hisz legelőször is elveszítettem oroszlánszívű / hős uramat, ki olyan sok erénnyel tűnt ki a nép közt, / roppant híre pedig Hellásztól Argoszig ért el.”

Erőss Zsolt a 2010-es balesete és amputációja után protézissel tanult meg újra járni és hegyet mászni (Fotó: Nemzeti Sport)


A XXI. századi magyar Odüsszeia nélkülözi az eposzi túlzásokat, erénye éppen a valóság árnyalatainak hiteles rögzítésében, a megdöbbentően pontos lélekábrázolásban rejlik. Erőss Zsolt példája mutatja, a legmagasabb csúcsokat megmászni kegyetlen küzdelem, Sterczer Hilda története azonban súlyos erővel érezteti azt is, hogy a hegyről lejönni talán még nagyobb próbatétel.

 MAGASSÁGOK ÉS MÉLYSÉGEK
 Magyar játékfilm, 98 perc, 2022
Rendezte: Csoma Sándor
A főbb szerepekben: Pál Emőke, Trill Zsolt, Nagy Enikő, Horváth Lajos Ottó
16 éven aluliaknak nem ajánlott

 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. október elsejei lapszámában jelent meg.)

2022.12.02 13:55:21

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Az adatokat idén először teljesen elektronikusan rögzítette a KSH. (x)

pr
2022.12.01 14:49:53

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A bokszszakember egykor profi gálákat szervezett, manapság az IBO megfigyelőjeként dolgozik.

2022.11.27 23:56:50

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. A Liu testvérek históriája is e témába vág, csak tükörből nézve éppen. Ami történt, történik velük, az nemcsak a pénzért való hajsza, hanem egy szemforgatós hatalmi játszma része is inkább, s bizony megint mi szenvedünk vereséget a küzdelemben.

2022.11.26 23:28:35

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

2022.11.25 18:43:10

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Büszkén őrzi az Elek Ilonától kapott emlékkoszorúját az 1964-es tokiói játékok aranyérmese.