Csupasport: Ferenczi István sokat tanult Korinthoszból

„A versenyen eleinte minden rendben ment, a megbeszélt tempóban haladtam. Hatvanöt kilométer környékén azonban teljesen begörcsölt a farizmom, és úgy éreztem, nem tudok tovább futni. Először fel akartam adni a versenyt. Leültem egy padra, ahonnan alig bírtam felállni. Mégis a folytatás mellett döntöttem, és nyújtott lábbal kezdtem futni. Ekkor már láttam, hogy elúszott a szintidő, amelyet el kell érnem a Spartathlon-kvalifikációhoz. Szenvedve, fura léptekkel, mint egy szerencsétlen gyorsgyalogló haladtam tovább a töltésen, igyekeztem semmire és senkire sem figyelni. Tudtam, hogy Blaskó Mihály barátom párja vár rám a bajai fordítónál. Misi barátom időközben megelőzött, és vele üzentem a barátnőjének, hogy Baján kiszállok a versenyből, mert így semmi értelme az egésznek. Aztán azon kezdtem kattogni, hogy ennyi befektetett munka után egyszerűen nem adhatom fel.” „A versenyen eleinte minden rendben ment, a megbeszélt tempóban haladtam. Hatvanöt kilométer környékén azonban teljesen begörcsölt a farizmom, és úgy éreztem, nem tudok tovább futni. Először fel akartam adni a versenyt. Leültem egy padra, ahonnan alig bírtam felállni. Mégis a folytatás mellett döntöttem, és nyújtott lábbal kezdtem futni. Ekkor már láttam, hogy elúszott a szintidő, amelyet el kell érnem a Spartathlon-kvalifikációhoz. Szenvedve, fura léptekkel, mint egy szerencsétlen gyorsgyalogló haladtam tovább a töltésen, igyekeztem semmire és senkire sem figyelni. Tudtam, hogy Blaskó Mihály barátom párja vár rám a bajai fordítónál. Misi barátom időközben megelőzött, és vele üzentem a barátnőjének, hogy Baján kiszállok a versenyből, mert így semmi értelme az egésznek. Aztán azon kezdtem kattogni, hogy ennyi befektetett munka után egyszerűen nem adhatom fel.”

A teljes cikket elolvashatja a csupasport.hu weboldalon.