Mindörökké bajnok – Kovács Erika jegyzete

Húsz éve van kard a kezében. Húsz éve!

S hogy még meddig lesz? Ez az, amire ma még nem tud felelni, de a szavaiból azért érződik, nem biztos, hogy Tokió után lesz folytatás…

Szilágyi Áron nevét 12 esztendővel ezelőtt ismertük meg: akkor lett világbajnok a férfi kardcsapat, és ezt javarészt a 17 éves Szilágyinak köszönhette. 2012-ben Londonban aztán nemcsak ötkarikás aranyérmével írta be magát a történelemkönyvekbe, hanem azzal is, hogy kardvívásban nemigen szoktak 22 évesen olimpiát nyerni…

Címet védeni meg kiváltképp keveseknek sikerül ebben a szakágban, addig négy ember mondhatta el magáról, közülük kettő magyar, Fuchs Jenő és Kárpáti Rudolf is duplázni tudott korábban – Rióban öttagúra bővült az illusztris társaság. Olyanra pedig még nem volt példa, hogy egy férfi kardozó három egymást követő olimpián is nyerjen egyéniben.

Ugrott már át hasonlóan magasra tett lécet Szilágyi Áron, például amikor kiderült, hogy a 2016-os olimpia megnyitóján ő viszi a magyar csapat zászlóját. Sokan legyintettek, hiszen 1948 óta tartott az átok, azóta magyar zászlóvivő nem győzött az adott játékokon, azaz lehetetlen küldetésnek tűnt a címvédés is – aztán hogy mi történt Rióban, mindannyian tudjuk.

De hogy mi fog Tokióban, azt még nem.

S hogy lesz-e utána folytatás, azt maga Szilágyi Áron sem tudja.

És nem is kell tudnia. Még nem. Ha azzal foglalkozna máris, hogy vállal-e egy újabb ciklust, veszélyeztetné, hogy valóra váltsa az álmát. Kicsit mindannyiunk álmát.

Persze mi, hétköznapi emberek sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindez pofonegyszerű: felmegy a pástra az olimpián, és meg sem áll az aranyig. Kétségtelen tény persze, hogy kétszer már megcsinálta, és hogy harmadszorra is meg akarja, az is egyértelmű. Ahogyan a páston tusról tusra, a felkészülés során lépésről lépésre halad – a kard egyelőre még a táskában pihen, de ő már dolgozik, edzi a testét és az elméjét is. A mentális felkészülés különösen fontos, láttunk már elég példát arra, hogy valakit agyonnyomott az esélyesség terhe: például vele is megtörtént, éppen a hazai világbajnokságon, júliusban…

Mert nem robot ő sem – hanem bajnok.

Akkor is, ha nem győz Tokióban, és akkor is, ha az olimpia után visszavonul.