A 32 éves sportoló szerdán könnyeivel küszködve mondta el, hogy sérülései miatt nem tudja folytatni a pályafutását.
„Sajnálom, hogy jokozunaként nem tudtam megfelelni az elvárásoknak. Ennek ellenére karrierem egyetlen pillanatát sem bántam meg” – fogalmazott Kiszenoszato, aki nagybajnoki címe 2017-es elnyerése óta mellkas-, kar- és vállsérülései miatt a 12 versenyből csupán kettőn tudott részt venni.
A szumós 2002 márciusában kezdődött pályafutása során 101 tornán vett részt, ezeken 800 győzelme mellett 496 vereséget szenvedett, a legmagasabb divízióban elért 714 sikere az örökranglista hatodik legjobbja.
A szumóban – mely Japán egyik nemzeti sportja – a sportolóknak mindegyik versenyen meg kell küzdeniük a korábban elért rangjukért, egy számukra negatív eredménnyel záruló torna után a kivívott pozíciójukat elvesztik, így az előrelépés nagyon nehéz.
Kiszenoszato (eredeti nevén Hagivara Jutaka) személyében 19 év után lett ismételten Japánban született és nevelkedett jokozunája a sportágnak: előtte Maszaru Vakanohana még 1998-ban nyerte el a rangot, az ő 2003-as visszavonulása óta nem volt nagybajnoka a távol-keleti országnak, a legnagyobb elismerést hosszú éveken át kizárólag külföldről érkezett versenyzők tudták kiharcolni.
A hawaii illetőségű Akebono (1993), a szamoai születésű Muszasimaru (1999) után csupa mongol, Aszasorju (2003), Harumafudzsi (2012) és a jelenleg is aktív Hakuho (2007) és Kakurju (2014) lett nem japán létére a legmagasabb rangú szumós.
