A büntetőtörvénykönyv ilyen értelmű módosítását egyhangúlag szavazta meg az állami duma, a szövetségi törvényhozás alsóháza.
Az előterjesztést megelőzően az akkor még sportminiszter, azóta miniszterelnök-helyettessé avanzsált Vitalij Mutko úgy fogalmazott: a kormány támogatja, hogy a teljesítményfokozó szerek használata a jövőben bűncselekménynek számítson az országban.
A doppingolás szankcionálása mellett azt követően tette le a voksát az orosz politikai vezetés, hogy a sorozatos botrányok nyomán – a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) leleplező jelentésének hatására – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elmarasztalta Moszkvát. A nyári riói olimpián orosz súlyemelők és – egy kivétellel – atléták nem is vehettek részt, a többi sportágban pedig csak a nemzetközi szövetségek egyéni elbírálása alapján indulhattak. A riói paralimpiáról – csakúgy, mint a 2018-as téli paralimpiáról – valamennyi orosz sportolót kizárták, a döntéshozók ugyanis bizonyítottnak látták, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit.
Az új orosz törvény egy évig terjedő börtönt helyez kilátásba, illetve jelentős pénzbüntetéssel fenyegeti az edzőket, orvosokat, sporttisztségviselőket, főleg fiatal sportolók doppingolásában való érintettségük esetén. Szigorúbb elbírálást kívánó esetekben a börtönbüntetés két év is lehet, ha pedig bizonyítottan illegális szer használata következtében hal meg egy sportoló, három esztendeig terjedő szabadságvesztés is kiszabhatóvá válik.
Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke szerint az új törvény híven mutatja Moszkva hozzáállását a doppingoláshoz, amely ellen a törvény erejét is felhasználva akar eredményesen harcolni. Hozzáfűzte: az orosz intézkedés válasz azoknak a külföldi kritikusoknak, akik azzal vádolták meg Oroszországot, hogy állami szintű támogatást ad a doppingolásnak.
„Ilyen program nálunk természetesen sosem volt” – hangoztatta Zsukov.
Az előterjesztést megelőzően az akkor még sportminiszter, azóta miniszterelnök-helyettessé avanzsált Vitalij Mutko úgy fogalmazott: a kormány támogatja, hogy a teljesítményfokozó szerek használata a jövőben bűncselekménynek számítson az országban.
A doppingolás szankcionálása mellett azt követően tette le a voksát az orosz politikai vezetés, hogy a sorozatos botrányok nyomán – a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) leleplező jelentésének hatására – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elmarasztalta Moszkvát. A nyári riói olimpián orosz súlyemelők és – egy kivétellel – atléták nem is vehettek részt, a többi sportágban pedig csak a nemzetközi szövetségek egyéni elbírálása alapján indulhattak. A riói paralimpiáról – csakúgy, mint a 2018-as téli paralimpiáról – valamennyi orosz sportolót kizárták, a döntéshozók ugyanis bizonyítottnak látták, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit.
Az új orosz törvény egy évig terjedő börtönt helyez kilátásba, illetve jelentős pénzbüntetéssel fenyegeti az edzőket, orvosokat, sporttisztségviselőket, főleg fiatal sportolók doppingolásában való érintettségük esetén. Szigorúbb elbírálást kívánó esetekben a börtönbüntetés két év is lehet, ha pedig bizonyítottan illegális szer használata következtében hal meg egy sportoló, három esztendeig terjedő szabadságvesztés is kiszabhatóvá válik.
Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke szerint az új törvény híven mutatja Moszkva hozzáállását a doppingoláshoz, amely ellen a törvény erejét is felhasználva akar eredményesen harcolni. Hozzáfűzte: az orosz intézkedés válasz azoknak a külföldi kritikusoknak, akik azzal vádolták meg Oroszországot, hogy állami szintű támogatást ad a doppingolásnak.
„Ilyen program nálunk természetesen sosem volt” – hangoztatta Zsukov.
Emelkedett a doppingesetek száma 2021-ben és 2022-ben
