NOB: az atlétika, a torna és az úszás kapja a legtöbb pénzt

A NOB végrehajtó bizottságának szentpétervári ülésén mutatták be a szervezet – várhatóan több százmillió dolláros – bevételeinek sportágak közötti elosztására kiírt új rendet. E szerint a legmagasabb kategóriába – amelybe korábban csak az atlétika tartozott – felkerült az úszás és a torna is.

Az atlétika a londoni olimpia – televíziós közvetítési jogdíjakból, illetve más forrásokból befolyt – 520 millió dolláros bevételéből 45 milliót kapott a NOB-tól. Az a mostani döntéssel biztossá vált, hogy Rio után kevesebb bevételhez jut majd a Nemzetközi Atlétikai-szövetség (IAAF). A változást Lamine Diack elnök kisebb felháborodással fogadta, s nemtetszésének azonnal hangot is adott:

„Szép sportág az úszás és a torna is, de nem lehet összehasonlítani egyiket sem az atlétikával – jelentette ki Diack. – A miénk az a sport, amely igazán univerzálissá teszi az olimpiát. Londonban kilenc napon át töltöttük meg az Olimpiai Stadiont, s a játékok Rióban is akkor kezdődnek majd igazán el, amikor az atlétikai versenyek megkezdődnek.”

A 28 olimpiai sportágat a bizottság rangsorolta, s öt csoportba osztotta. A legnagyobb vesztes az öttusa lett, mely a most kialakított ötödik, legalsó kategóriába került, így a legkevesebbet kapja majd a 2016-os játékokon debütáló rögbivel és golffal együtt.

Az öttusához hasonlóan szintén a korábbinál lejjebb csúszott a lovaglás, a kézilabda és a gyeplabda. Ugyanakkor – az úszás és a torna mellett – egyet feljebb lépett az asztalitenisz, a tollaslabda, az ökölvívás, a cselgáncs, az íjászat, a sportlövészet és a súlyemelés.

Azt még nem lehet tudni, hogy a 2016-os olimpia után mennyi pénz oszthat szét a NOB. London után 520 millió dollár volt ez az összeg, s a sportágakat négy kategóriába sorolták. Az atlétika 45 millió dollárt kapott, a második csoport sportágai 22–22 milliót, a harmadiké 16–16-ot, míg a negyedik kategóriába tartozók 14–14-et.