Cselgáncs Eb: tetszenek az új szabályok a magyar bírónak

„Bár magam is sok panaszt hallok a versenyzőktől, szerintem egyértelműen egyszerűbb a helyzet, ugyanis a fogni és dobni akaró versenyzőt támogatjuk, azaz jobbá és aktívabbá váltak a meccsek” – mondta csütörtökön az MTI-nek a mérkőzésvezető, aki 1999-ben tette le a nemzetközi vizsgát, és mintegy 300 európai bíró közül került az Eb-n közreműködő, 20 fős elitbe.

A szabályváltozásokat tovább elemezve Fridrich Annamária – akinek ikertestvére, Katalin ugyancsak dzsúdóbíró – kifejtette: mivel a hosszabbításoknak immár nincs időhatára, megszűnt a bírói döntés, amivel ugyancsak a versenyzőket sarkallják az akciók indítására.

„Egy-egy versenynapon bennünket is pontoznak a zsűriasztalnál, és a legjobb bírók vehetnek részt a döntőkön, helyosztókon. Ma eddig nagyjából tíz mérkőzésem volt, és csak egy osztrák és egy bolgár dzsúdós meccse volt nehéz, a büntetések megítélése miatt” – árulta el a magyar Eb-döntnök, hozzátéve: ő maga is csak a délutáni program előtt tudja meg, hogy vezethet-e éremcsatát a Papp László Arénában.

A szabályváltozásokat tovább elemezve Fridrich Annamária – akinek ikertestvére, Katalin ugyancsak dzsúdóbíró – kifejtette: mivel a hosszabbításoknak immár nincs időhatára, megszűnt a bírói döntés, amivel ugyancsak a versenyzőket sarkallják az akciók indítására.

„Egy-egy versenynapon bennünket is pontoznak a zsűriasztalnál, és a legjobb bírók vehetnek részt a döntőkön, helyosztókon. Ma eddig nagyjából tíz mérkőzésem volt, és csak egy osztrák és egy bolgár dzsúdós meccse volt nehéz, a büntetések megítélése miatt” – árulta el a magyar Eb-döntnök, hozzátéve: ő maga is csak a délutáni program előtt tudja meg, hogy vezethet-e éremcsatát a Papp László Arénában.